Miért használjunk glicint cukor helyett?
- Dátum: 2022.04.13., 14:33
- Balogh Emese
- képek:pexels.com
- agyműködés, cukor, édes, édesítő, édesítőszer, egészség, eritrit, érrendszer, glicin, glutation, ínszalag, izom, kollagén, mesterséges, méz, mozgás, porcok, szív, természetes, vérnyomás
A mesterséges édesítőszerekkel kapcsolatban már tömérdek kutatás jelent meg, ráadásul a legtöbbről nem éppen bíztató dolgokat derítettek ki. A leggyakrabban használt mesterséges édesítőszerek az aszpartám, szukralóz, szacharin, neotám, aceszulfám-K és ciklamát. Természetes édesítőszerek közül a legismertebbek a méz, juharszirup és kókuszpálma cukor. De mi a helyzet a természetes édesítők közül a glicinnel?

A glicin egy aminosav, ráadásul a kollagén legfőbb aminosava. Szerepe van többek között a kötőszövetek, az ínszalagok, az ínszalagok és a porcok felépítésében is a kollagén építőköveként, valamint sejtszinten a glutation előállításában vesz részt, mely a szervezet egyik fő antioxidánsa. Késlelteti az oxidációs folyamatokat, vagyis másnéven az öregedés folyamatát – kifejezetten az őszülés késleltetésében játszik szerepet - illetve az izmok és a központi idegrendszer működésében is részt vesz.
A glicin aminosav a fentieken túl a kreatin termelésében is kulcsfontosságú. A kreatin látja el az izmainkat energiával testmozgás hatásra, valamint az agyműködésre, idegrendszerre és a csontok épségére is jótékony hatással van.
A glicin aminosav az idegrendszer egyensúlyban tartásán keresztül javítja az alvást, pihentetőbbé teszi, az ébrenlét szakaszában pedig csökkenti az álmosság érzését. A máj működésében is szerepet játszik, mivel véd az alkohol és gyógyszerek lebontásánál keletkező káros anyagoktól és természetes gyulladáscsökkentőként hat.

A cukorral ellentétben a glicin csökkenti a cukorbetegség és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát, valamint megakadályozza az érelmeszesedés kialakulását. Hatására csökken a vérnyomás és jó hatással van a stresszre és alvásproblémákra.
Általában zselatinból nyerik ki, de természetes formában megtalálható bizonyos húsételekben is. Feldolgozott élelmiszerek esetében ízesítőként és állagjavítóként használják, de por formában mi is megvásárolhatjuk szinte bármelyik élelmiszerboltban. Könnyen oldódik vízben, így alkalmas kávé, tea, levesek, zabpehely vagy joghurt ízesítésére is, valamint édes ízének intenzitása gyengébb, mint a cukornak, így adagolása egy kicsit eltér tőle, nagyjából az eritrit intenzitásához hasonló. A javasolt dózis naponta 3-5 gramm, de akár a napi több, mint 50 gramm mennyiség fogyasztása sem jár különösebb egészségügyi hátránnyal a vizsgálatok szerint.
Hasznos gyümölcsök a téli időszakban
Az év eleji tartós hideggel a szervezetünk is máshogy működik. Nagyobb terhelés kerül az immunrendszerünkre, miközben kevesebbet mozgunk és sokszor jobban kívánjuk a különböző finom falatokat. Sok embernél a könnyen elérhető gyümölcsök ilyenkor kulcsszerepet kapnak a mindennapokban a többi élelmiszer mellett.
Így használd fel a maradék szaloncukrot
Maradt otthon a spájz zugában egy zacskónyi szaloncukor karácsonyról? Íme pár tipp, hogy ne kelljen kidobni.
A ketózis biokémiája és hatásmechanizmusa
Az emberi szervezet anyagcseréje rendkívüli alkalmazkodóképességről tesz tanúbizonyságot a környezeti feltételek változásaira. Ennek a rugalmasságnak az egyik leglátványosabb példája a ketózis állapota. A ketózis egy olyan természetes metabolikus folyamat, amely során a szervezet az elsődleges energiaforrásáról, a szénhidrátokról (glükózról) átáll a zsírok és az azokból származó ketontestek égetésére. Bár a köztudatban gyakran csak egy drasztikus diétás módszerként él, a ketózis valójában egy mélyen gyökerező evolúciós túlélőmechanizmus.
Teák az energikus és egészséges évkezdéshez
A boltok polcai roskadoznak a tea kínálat alatt, így van pár tippünk, hogy mivel kezdd az évet, hogy energiával és egészséggel teli legyél.
Az ünnepi asztal csapdái
Karácsonykor sokan tapasztalják meg a túlevést, amit gyakran bűntudat és önvád követ, pedig a jelenség jóval összetettebb annál, mint hogy „nem tudtunk megállni”. Az ünnepi időszak érzelmi terhei, a felborult rutin és a hagyományok mind szerepet játszanak abban, miért eszünk ilyenkor többet a megszokottnál. A kérdés nem az, hogy hibáztunk-e, hanem az, mit üzen számunkra a testünk és a lelkünk.