Miért használjunk glicint cukor helyett?
- Dátum: 2022.04.13., 14:33
- Balogh Emese
- képek:pexels.com
- agyműködés, cukor, édes, édesítő, édesítőszer, egészség, eritrit, érrendszer, glicin, glutation, ínszalag, izom, kollagén, mesterséges, méz, mozgás, porcok, szív, természetes, vérnyomás
A mesterséges édesítőszerekkel kapcsolatban már tömérdek kutatás jelent meg, ráadásul a legtöbbről nem éppen bíztató dolgokat derítettek ki. A leggyakrabban használt mesterséges édesítőszerek az aszpartám, szukralóz, szacharin, neotám, aceszulfám-K és ciklamát. Természetes édesítőszerek közül a legismertebbek a méz, juharszirup és kókuszpálma cukor. De mi a helyzet a természetes édesítők közül a glicinnel?

A glicin egy aminosav, ráadásul a kollagén legfőbb aminosava. Szerepe van többek között a kötőszövetek, az ínszalagok, az ínszalagok és a porcok felépítésében is a kollagén építőköveként, valamint sejtszinten a glutation előállításában vesz részt, mely a szervezet egyik fő antioxidánsa. Késlelteti az oxidációs folyamatokat, vagyis másnéven az öregedés folyamatát – kifejezetten az őszülés késleltetésében játszik szerepet - illetve az izmok és a központi idegrendszer működésében is részt vesz.
A glicin aminosav a fentieken túl a kreatin termelésében is kulcsfontosságú. A kreatin látja el az izmainkat energiával testmozgás hatásra, valamint az agyműködésre, idegrendszerre és a csontok épségére is jótékony hatással van.
A glicin aminosav az idegrendszer egyensúlyban tartásán keresztül javítja az alvást, pihentetőbbé teszi, az ébrenlét szakaszában pedig csökkenti az álmosság érzését. A máj működésében is szerepet játszik, mivel véd az alkohol és gyógyszerek lebontásánál keletkező káros anyagoktól és természetes gyulladáscsökkentőként hat.

A cukorral ellentétben a glicin csökkenti a cukorbetegség és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát, valamint megakadályozza az érelmeszesedés kialakulását. Hatására csökken a vérnyomás és jó hatással van a stresszre és alvásproblémákra.
Általában zselatinból nyerik ki, de természetes formában megtalálható bizonyos húsételekben is. Feldolgozott élelmiszerek esetében ízesítőként és állagjavítóként használják, de por formában mi is megvásárolhatjuk szinte bármelyik élelmiszerboltban. Könnyen oldódik vízben, így alkalmas kávé, tea, levesek, zabpehely vagy joghurt ízesítésére is, valamint édes ízének intenzitása gyengébb, mint a cukornak, így adagolása egy kicsit eltér tőle, nagyjából az eritrit intenzitásához hasonló. A javasolt dózis naponta 3-5 gramm, de akár a napi több, mint 50 gramm mennyiség fogyasztása sem jár különösebb egészségügyi hátránnyal a vizsgálatok szerint.
Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia
A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.
40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni
Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.
Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?
Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?
A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?
A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.
Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?
Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?