Menü

Miért használjunk glicint cukor helyett?

A mesterséges édesítőszerekkel kapcsolatban már tömérdek kutatás jelent meg, ráadásul a legtöbbről nem éppen bíztató dolgokat derítettek ki. A leggyakrabban használt mesterséges édesítőszerek az aszpartám, szukralóz, szacharin, neotám, aceszulfám-K és ciklamát. Természetes édesítőszerek közül a legismertebbek a méz, juharszirup és kókuszpálma cukor. De mi a helyzet a természetes édesítők közül a glicinnel?

A glicin egy aminosav, ráadásul a kollagén legfőbb aminosava. Szerepe van többek között a kötőszövetek, az ínszalagok, az ínszalagok és a porcok felépítésében is a kollagén építőköveként, valamint sejtszinten a glutation előállításában vesz részt, mely a szervezet egyik fő antioxidánsa. Késlelteti az oxidációs folyamatokat, vagyis másnéven az öregedés folyamatát – kifejezetten az őszülés késleltetésében játszik szerepet - illetve az izmok és a központi idegrendszer működésében is részt vesz.

A glicin aminosav a fentieken túl a kreatin termelésében is kulcsfontosságú. A kreatin látja el az izmainkat energiával testmozgás hatásra, valamint az agyműködésre, idegrendszerre és a csontok épségére is jótékony hatással van.

A glicin aminosav az idegrendszer egyensúlyban tartásán keresztül javítja az alvást, pihentetőbbé teszi, az ébrenlét szakaszában pedig csökkenti az álmosság érzését. A máj működésében is szerepet játszik, mivel véd az alkohol és gyógyszerek lebontásánál keletkező káros anyagoktól és természetes gyulladáscsökkentőként hat.

A cukorral ellentétben a glicin csökkenti a cukorbetegség és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát, valamint megakadályozza az érelmeszesedés kialakulását. Hatására csökken a vérnyomás és jó hatással van a stresszre és alvásproblémákra.

Általában zselatinból nyerik ki, de természetes formában megtalálható bizonyos húsételekben is. Feldolgozott élelmiszerek esetében ízesítőként és állagjavítóként használják, de por formában mi is megvásárolhatjuk szinte bármelyik élelmiszerboltban. Könnyen oldódik vízben, így alkalmas kávé, tea, levesek, zabpehely vagy joghurt ízesítésére is, valamint édes ízének intenzitása gyengébb, mint a cukornak, így adagolása egy kicsit eltér tőle, nagyjából az eritrit intenzitásához hasonló. A javasolt dózis naponta 3-5 gramm, de akár a napi több, mint 50 gramm mennyiség fogyasztása sem jár különösebb egészségügyi hátránnyal a vizsgálatok szerint.

Aszalt gyümölcsök télen – ezzel helyettesítsd az idénygyümölcsöket

Igaz, hogy a multik polcai télen is roskadoznak a gyümölcskínálattól, de nem biztos, hogy mindig érdemes az import árut fogyasztani. Remek alternatíva lehet az aszalt gyümölcs.

A reggeli története: szükségből mindennapi szokás

Manapság már evidens az, hogy a nap elején eszünk. Holott a történelem nagy részében a reggeli gyanús luxusnak, rosszabb esetben a falánkság jelképének számított. A különböző fogások fogyasztása a társadalmi státusz lenyomata volt, sőt mind a mai napig az, hiszen az, hogy mit és milyen körülmények között eszünk rengeteg információt elárul rólunk.

A D-vitamin túladagolása

A D-vitamin nélkülözhetetlen szerepet játszik az emberi szervezet működésében. Hozzájárul a kalcium és a foszfor felszívódásához, elengedhetetlen a csontok és a fogak egészségéhez, valamint fontos szerepe van az immunrendszer szabályozásában is.

Téli fáradtság ellen: a japán árpa tea

A téli kimerültség mögött sokszor nem az alváshiány, hanem a dehidratáció, a fényhiány és a tápanyaghiány áll, mégis gyakran koffeinnel próbáljuk túlélni a napokat. Pedig létezik egy sokkal szelídebb megoldás: a japánok több százéves itala, a mugicha, amely koffein nélkül segít visszatalálni az egyensúlyhoz.

A mangostán különleges gyümölcs

A mangostán (Garcinia mangostana) a trópusi gyümölcsök egyik legkülönlegesebb képviselője, amelyet világszerte gyakran a „gyümölcsök királynőjeként” emlegetnek. Ez az elnevezés nem csupán nemes hangzású jelző, hanem utal a mangostán kifinomult ízére, ritkaságára és magas tápértékére is. Származási területe Délkelet-Ázsia, elsősorban Thaiföld, Indonézia és Malajzia, ahol a gyümölcs évszázadok óta szerves része a helyi kultúrának, gasztronómiának és hagyományos gyógyászatnak.