Menü

Mi az a citromkúra és miért egyre népszerűbb?

A sokak által annyira kedvelt citromkúra Ferencsik István természetgyógyász nevéhez fűződik. Egyrészt azért közkedvelt, mert akár már gyerekek is alkalmazhatják 3 éves kor felett, illetve a fogyáson túl méregtelenítésre is kiváló. Persze van, akinek megterhelheti a gyomrát a sok citrom, így érzékenységtől függően javasolt az adagok felezése, kifejezetten akkor, ha gyomorégést tapasztal.

A citromkúra lényege, hogy az étkezések előtt, tehát reggeli, ebéd és vacsora előtt citromlevet kell inni. De hát ez pofonegyszerű, nem igaz? Valóban, ám a kúra 6. napjára már napi 9 citromról beszélünk, amit a kúra végéhez érve fokozatosan lecsökkentünk napi 1-re, illetve a kúra elején is napi 1 citrommal kezdünk és fokozatosan érjük a napi 9-et, azaz 3x3 darabot a 3 étkezéshez igazítva.

A citrom levét vízzel elkeverve, esetleg Cayenne-borssal és juharsziruppal ízesítve fogyaszthatjuk. A citrom héját nem tanácsos felhasználnunk, illetve jól mossuk meg, mielőtt kettévágjuk és kifacsarjuk, mert a permetező szerekből könnyen maradhat rajta vegyszer.

A diéta leírása szerint a kúra végére nagyjából 3-9 kilogrammtól szabadulhatunk meg attól függően, hogy mekkora túlsúllyal indultunk és milyen a kúra alatti étrendünk, valamint mennyit mozgunk a kúra alatt. Természetesen az étkezés sem elhanyagolható a kúra közben, van, aki nagyon szigorú böjtöt választ az eredményesség érdekében, de van néhány szabály, amit mindenképpen érdemes követni.

A kúra alatt például nem ajánlott a hús fogyasztása, főleg növényi táplálékot javasolnak, ezzel is elősegítve a kúra méregtelenítő hatását. Azt is fontos megjegyezni, hogy ezt a kúrát évente maximum kettő alkalommal javasolják, még akkor is, ha semmilyen negatív mellékhatást nem tapasztalunk, mivel megterheli a gyomrot és könnyen okozhat a kalóriadeficit fejfájást, esetleg szédülést.

A citromból próbáljuk kinyerni a lehető legtöbb levet, hiszen így lesz valóban eredményes a kúra, ezt pedig úgy érhetjük el a legkönnyebben, ha mielőtt kifacsarjuk, meleg vízbe áztatjuk vagy megmelegítjük a kezünkkel.

A citromban egyébként viszonylag nagy mennyiségben megtalálható kalcium, egészen pontosan 100 gramm citromban 25 gramm kalcium van. Emellett természetesen magas C-vitamin tartalma és egyéb szerves sav tartalma van, valamint a közhiedelemmel ellentétben a benne található citromsav ellenére abszolút nem savasít, mivel a benne található szerves savak a szervezetben található nátriummal lúgos közeget teremtenek, így a savasodás ellenében hatnak.

A kúrát érdemes tavaszra vagy nyár elejére időzíteni, amikor az idő is kellemes, így nem leszünk gyorsan éhesek a nagy hidegtől vagy éppen a forróságtól. Azoknak is ajánlják a kúrát, akik ízületi gyulladásban szenvednek, de a magas vérnyomás ellen és az epe- valamint vesekő gyógymódjaként is régóta ismert a citrom.

Gyertyák, torták és kívánságok – Így alakultak ki a ma ismert születésnapi szokások

A torta és a rajta égő gyertyák ma már az ünneplés elmaradhatatlan kellékei. A hagyomány hosszú évszázadok alatt formálódott, és számos szokás vezetett el a mai ünneplési formához.

A vitaminok árnyoldala

Sokan úgy gondolják, hogy a vitaminokból minél több jut a szervezetbe, annál jobb. Különösen az őszi-téli időszakban kerülnek elő a vitaminos dobozok, kapszulák és pezsgőtabletták, hiszen ilyenkor sokan szeretnék megerősíteni az immunrendszerüket. A jó szándék azonban könnyen visszájára fordulhat. Bizonyos vitaminokból ugyanis a túlzott bevitel nem egyszerűen felesleges, hanem akár komoly egészségkárosodást is okozhat.

A téli feltöltődés egyik legjobb módja – ezért érdemes rendszeresen szaunázni

Amikor beköszönt a hideg idő, egyre jobban vágyunk a melegségre, a nyugalomra és azokra a pillanatokra, amikor egy kicsit kiszakadhatunk a mindennapok rohanásából. A téli hónapokban különösen jól esik egy kellemes, forró szaunában eltöltött idő. A szaunázás azonban nem csupán a hideg elleni kellemes menedék: számos kedvező élettani hatása lehet, miközben a testi-lelki feltöltődéshez is hozzájárulhat.

Libalakoma, újbor és hiedelmek – Márton-napi hagyományok és népszokások

November 11-én országszerte a szárnyas fogásoké és az újboré a főszerep. Márton napjához azonban számos különleges népszokás és hiedelem kapcsolódik. De honnan erednek ezek a hagyományok, és miért éppen a liba vált az ünnep jelképévé?

A birsalma titkos élete – ezért került régen a szekrény tetejére

Van egy különleges őszi illat, amely sokakban azonnal felidézi a nagyszülők házát, a régi tisztaszobát és a meghitt családi emlékeket. Ez nem más, mint a birsalma aromája. Néhány évtizeddel ezelőtt szinte természetes volt, hogy ősszel néhány szép, érett birsalmát helyeztek el a szekrény tetején vagy a polcon. Nem dísznek szánták csupán: a gyümölcsnek nagyon is praktikus szerepe volt a háztartásban.