Mit árulnak el rólunk a szorongásaink?
- Dátum: 2022.05.23., 04:49
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- elme, energia, fájdalom, lélek, psziché, pszichiáter, pszichoterápia, szorongás, zavarok
A szorongás nem kellemes az ember számára. Előfordulhat, hogy ez az érzelem szolgál minket és ébren tartja az érzékeinket – ettől nem kell megijedni, ez teljesen természetes. Ha azonban a szorongás állandósul, a forrását nem lehet beazonosítani, ráadásul átveszi az uralmat az életünk felett, nem árt jobban odafigyelni rá. Ne éljen együtt vele! Kérj segítséget!

Mi a szorongás tulajdonképpen?
A szorongás mindenkinek az alapvető érzelemkészletéhez hozzá tartozik, mert segít megbirkózni a veszélyhelyzetekkel. Élesíti érzékszerveinket, és elegendő energiát aktivál a szervezetben ahhoz, hogy veszély esetén meneküljön, vagy kellő erővel küzdjön (üssön vagy fusson). Az érzést leginkább félelemként ismerjük fel. A mai világ sokszor már nem igényli a közvetlen konfrontációt, ezért a szorongások elsősorban a vélt (várható) fenyegetettségekhez kapcsolódnak, amelyek a mindennapi életben például a magunk vagy szeretteink egészségével kapcsolatos aggodalmakban, vagy a munkahely elvesztésétől való félelemben nyilvánulnak meg.

Mikor beszélünk szorongásos zavarról?
Ha a szorongás túl sokáig tart, ha túl intenzív vagy nem megfelelő válasz egy olyan helyzetre, amely általában nem okozna feszültséget az emberben, akkor szorongásos zavarról beszélünk.
Melyek a szorongásos zavarok leggyakoribb típusai?
Generalizált szorongásos zavar (GAD) – kiváltó oka lehet többek között a hosszan tartó stressz vagy nehéz életesemények (munkahely elhagyása, szakítás, sérülés és a kapcsolódó korlátok). Azért kellemetlen, mert alattomosan támad, és fokozatosan felpörgeti a félelem, a szorongás és az idegesség ördögi köré – ennek pedig később kritikus következményei lehetnek.
Szorongásos depresszió – Míg a GAD valami ilyesmi: “ez félelmetes, jobb lenne megszökni!”, addig a szorongásos depresszió inkább azt mondogattatja velünk: “Nem tudom megcsinálni, ehhez kevés vagyok, ez túl nehéz.” Ez a szomorúság egy idő után úrrá lesz az érzelmeinken és állandó rossz hangulatot okoz.

Hogyan segít a pszichoterápia, ha szorongok?
A pszichoterápia hatékony eszköz a szorongás kezelésében, függetlenül attól, hogy enyhe tünetekről vagy tartós és hosszú ideig tartó szorongásról van szó. A terápia folyamata a nyomozói munkához hasonlít, amely fokozatosan feltárja az egyéni összefüggéseket, ezekből pedig kiderül, mi áll a tünetek pontos hátterében.
Néha elég csak néhány apró változtatás (prioritások meghatározása, tervezési idő engedése vagy a negatív képzetek pontos feltárása) elegendő. Alkalmazható egyéni, csoportos, sőt online pszichoterápia is.
A korkülönbség szerepe a párkapcsolatokban
A párkapcsolatok világában a korkülönbség gyakran túlhangsúlyozott tényező, miközben a kapcsolat valódi minőségét sokkal inkább az érzelmi érettség, az értékrend, a kommunikáció és az élethelyzet határozza meg. A társadalom hajlamos kimondott vagy kimondatlan szabályokat felállítani arra vonatkozóan, hogy „mekkora korkülönbség még elfogadható”, azonban ezek a normák nem veszik figyelembe az egyéni különbségeket. Valójában két ember kapcsolata nem pusztán életkorok találkozása, hanem személyiségek, tapasztalatok és jövőképek összhangja.
A szellemi alkony első sugarai: a korai demencia felismerése és jelentősége
A demencia nem egyetlen konkrét betegség, hanem egy tünetegyüttes, amely az agyi funkciók fokozatos és visszafordíthatatlan hanyatlását jelzi. Bár gyakran az időskor természetes velejárójának tekintik, a korai szakaszban jelentkező jelek felismerése sorsdöntő lehet a beteg életminőségének megőrzése szempontjából.
Amikor túl sok a feszültség – a kamaszkori indulatkezelésről
Van egy pillanat, amit sokan ismerünk a kamaszkorból: amikor minden egyszerre sok. Egy apró megjegyzés, egy félreértett tekintet vagy egy rosszul sikerült nap elég ahhoz, hogy hirtelen túlcsorduljanak az érzelmek. Ilyenkor nem csak idegesek vagyunk – mintha egy belső vihar törne ránk, amit nehéz irányítani.
Hogyan lesz egy gyereknek egészséges az önbizalma?
Anyukaként nap mint nap szembesülök azzal, mennyire törékeny, mégis formálható dolog a gyerekek önbizalma. Nem születnek kész önértékeléssel – mi, szülők és a környezetük alakítjuk azt apró, sokszor észrevétlen pillanatokon keresztül.
Mi az a hatodik érzék? Létezik egyáltalán a megérzés?
Ki ne érezte volna már azt, vagy használta a kifejezést, hogy „van egy megérzésem”. Mi is az a hatodik érzék?