Menü

Mit árulnak el rólunk a szorongásaink?

A szorongás nem kellemes az ember számára. Előfordulhat, hogy ez az érzelem szolgál minket és ébren tartja az érzékeinket – ettől nem kell megijedni, ez teljesen természetes. Ha azonban a szorongás állandósul, a forrását nem lehet beazonosítani, ráadásul átveszi az uralmat az életünk felett, nem árt jobban odafigyelni rá. Ne éljen együtt vele! Kérj segítséget!

Mi a szorongás tulajdonképpen?
A szorongás mindenkinek az alapvető érzelemkészletéhez hozzá tartozik, mert segít megbirkózni a veszélyhelyzetekkel. Élesíti érzékszerveinket, és elegendő energiát aktivál a szervezetben ahhoz, hogy veszély esetén meneküljön, vagy kellő erővel küzdjön (üssön vagy fusson). Az érzést leginkább félelemként ismerjük fel. A mai világ sokszor már nem igényli a közvetlen konfrontációt, ezért a szorongások elsősorban a vélt (várható) fenyegetettségekhez kapcsolódnak, amelyek a mindennapi életben például a magunk vagy szeretteink egészségével kapcsolatos aggodalmakban, vagy a munkahely elvesztésétől való félelemben nyilvánulnak meg.

Mikor beszélünk szorongásos zavarról?
Ha a szorongás túl sokáig tart, ha túl intenzív vagy nem megfelelő válasz egy olyan helyzetre, amely általában nem okozna feszültséget az emberben, akkor szorongásos zavarról beszélünk.

Melyek a szorongásos zavarok leggyakoribb típusai?
Generalizált szorongásos zavar (GAD) – kiváltó oka lehet többek között a hosszan tartó stressz vagy nehéz életesemények (munkahely elhagyása, szakítás, sérülés és a kapcsolódó korlátok). Azért kellemetlen, mert alattomosan támad, és fokozatosan felpörgeti a félelem, a szorongás és az idegesség ördögi köré – ennek pedig később kritikus következményei lehetnek.

Szorongásos depresszió – Míg a GAD valami ilyesmi: “ez félelmetes, jobb lenne megszökni!”, addig a szorongásos depresszió inkább azt mondogattatja velünk: “Nem tudom megcsinálni, ehhez kevés vagyok, ez túl nehéz.” Ez a szomorúság egy idő után úrrá lesz az érzelmeinken és állandó rossz hangulatot okoz.

Hogyan segít a pszichoterápia, ha szorongok?
A pszichoterápia hatékony eszköz a szorongás kezelésében, függetlenül attól, hogy enyhe tünetekről vagy tartós és hosszú ideig tartó szorongásról van szó. A terápia folyamata a nyomozói munkához hasonlít, amely fokozatosan feltárja az egyéni összefüggéseket, ezekből pedig kiderül, mi áll a tünetek pontos hátterében.

Néha elég csak néhány apró változtatás (prioritások meghatározása, tervezési idő engedése vagy a negatív képzetek pontos feltárása) elegendő. Alkalmazható egyéni, csoportos, sőt online pszichoterápia is.

A család, mint biztos háttér

A család az első közösség, ahová tartozunk. Itt tanuljuk meg az alapvető értékeket, a szeretetet, a támogatást, és azt, hogy mit jelent felelősséget vállalni. Egy támogató családi háttér rengeteget számít az élet más területein is, például a tanulásban vagy a sportban.

Az állásinterjú mint próbatétel

Az állásinterjú, sőt már a munkakeresés is sokakban feszültséget, szorongást generáló élethelyzet. Miért olyan stresszes szituáció ez a legtöbbünk számára? Miért befolyásolhatja – ha akár csak rövid ideig is – önértékelésünket egy sikertelen felvételi beszélgetés élménye? Ebben az írásban az állásinterjúkkal kapcsolatos negatív és stresszes gondolatokról tudhatunk meg többet.

Burnout szindróma: a kiégés tünetei, megelőzése és kezelése

A burnout szindróma, azaz kiégés a modern társadalom egyik leggyakoribb és legveszélyesebb problémája. A tünetegyüttes, amely mind a fizikai, mind mentális és érzelmi egészségünket fenyegeti.

ADHD vagy csak túl sok inger? Hol húzódik a határ?

Ha az ADHD, vagyis a figyelemhiányos-hiperaktivitási zavar kerül szóba, a legtöbb embernek rögtön egy rendkívül aktív, fókuszálni képtelen, örökmozgó, viselkedési zavaros kisfiú jut az eszébe – nagyon sokáig ilyen kép élt ugyanis a fejekben. Azonban a probléma lányokat és nőket is érinthet, csak a gyerekek nem mindig ugyanazokat a tüneteket mutatják és a jellemzők sok személyre ráhúzhatóak.

A demencia első figyelmeztető jelei

Demenciáról – vagyis értelmi hanyatlásról – akkor beszélünk, ha az intellektuális képességek csökkennek. A panaszok a kiváltó októl függően egyénenként eltérőek lehetnek. Mint sok más betegség esetében, itt is kulcsfontosságú a korai diagnózis. Az időben elkezdett kezelés ugyanis képes lassítani a kognitív hanyatlás előrehaladását.