Mit árulnak el rólunk a szorongásaink?
- Dátum: 2022.05.23., 04:49
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- elme, energia, fájdalom, lélek, psziché, pszichiáter, pszichoterápia, szorongás, zavarok
A szorongás nem kellemes az ember számára. Előfordulhat, hogy ez az érzelem szolgál minket és ébren tartja az érzékeinket – ettől nem kell megijedni, ez teljesen természetes. Ha azonban a szorongás állandósul, a forrását nem lehet beazonosítani, ráadásul átveszi az uralmat az életünk felett, nem árt jobban odafigyelni rá. Ne éljen együtt vele! Kérj segítséget!

Mi a szorongás tulajdonképpen?
A szorongás mindenkinek az alapvető érzelemkészletéhez hozzá tartozik, mert segít megbirkózni a veszélyhelyzetekkel. Élesíti érzékszerveinket, és elegendő energiát aktivál a szervezetben ahhoz, hogy veszély esetén meneküljön, vagy kellő erővel küzdjön (üssön vagy fusson). Az érzést leginkább félelemként ismerjük fel. A mai világ sokszor már nem igényli a közvetlen konfrontációt, ezért a szorongások elsősorban a vélt (várható) fenyegetettségekhez kapcsolódnak, amelyek a mindennapi életben például a magunk vagy szeretteink egészségével kapcsolatos aggodalmakban, vagy a munkahely elvesztésétől való félelemben nyilvánulnak meg.

Mikor beszélünk szorongásos zavarról?
Ha a szorongás túl sokáig tart, ha túl intenzív vagy nem megfelelő válasz egy olyan helyzetre, amely általában nem okozna feszültséget az emberben, akkor szorongásos zavarról beszélünk.
Melyek a szorongásos zavarok leggyakoribb típusai?
Generalizált szorongásos zavar (GAD) – kiváltó oka lehet többek között a hosszan tartó stressz vagy nehéz életesemények (munkahely elhagyása, szakítás, sérülés és a kapcsolódó korlátok). Azért kellemetlen, mert alattomosan támad, és fokozatosan felpörgeti a félelem, a szorongás és az idegesség ördögi köré – ennek pedig később kritikus következményei lehetnek.
Szorongásos depresszió – Míg a GAD valami ilyesmi: “ez félelmetes, jobb lenne megszökni!”, addig a szorongásos depresszió inkább azt mondogattatja velünk: “Nem tudom megcsinálni, ehhez kevés vagyok, ez túl nehéz.” Ez a szomorúság egy idő után úrrá lesz az érzelmeinken és állandó rossz hangulatot okoz.

Hogyan segít a pszichoterápia, ha szorongok?
A pszichoterápia hatékony eszköz a szorongás kezelésében, függetlenül attól, hogy enyhe tünetekről vagy tartós és hosszú ideig tartó szorongásról van szó. A terápia folyamata a nyomozói munkához hasonlít, amely fokozatosan feltárja az egyéni összefüggéseket, ezekből pedig kiderül, mi áll a tünetek pontos hátterében.
Néha elég csak néhány apró változtatás (prioritások meghatározása, tervezési idő engedése vagy a negatív képzetek pontos feltárása) elegendő. Alkalmazható egyéni, csoportos, sőt online pszichoterápia is.
Testsúly és ismerkedés – számít-e a mérleg mutatója?
Az ismerkedés világában sokan úgy érzik, hogy a testsúlyuk meghatározza az esélyeiket. A közösségi média, a reklámok és a különböző szépségideálok azt sugallhatják, hogy csak bizonyos testalkattal lehetünk vonzóak. A valóság azonban ennél sokkal árnyaltabb. Bár a külső megjelenés valóban szerepet játszik az első benyomás kialakulásában, hosszú távon számos más tényező fontosabbá válik egy kapcsolat kialakulásában.
Szokások, amelyek jelezhetik, ha valaki stresszfüggő
A stresszt általában negatív jelenségként tartjuk számon, amely kimeríti a szervezetet, rontja a koncentrációt és hosszú távon egészségügyi problémákhoz vezethet. Mégis léteznek olyan emberek, akik szinte folyamatosan keresik a feszültséget, a sürgető helyzeteket és a kihívásokat. Őket gyakran „stresszfüggőnek” nevezik.
Rumináció - rágódás a mindennapokban
Hát ki ne ismerné az érzést, amikor valami sokszor eszünkbe jut, újragondoljuk, rágódunk rajta, pedig néha egyáltalán nincs a hasznunkra.
A fotók mögötti valóság – miért idegenkedünk a rólunk készült képektől?
Egy jól sikerült portré önbizalmat adhat, míg egy előnytelen pillanatkép akár órákra elronthatja a hangulatunkat. Sokan ismerik azt az érzést, amikor izgatottan várják a fotókat egy esemény után, majd csalódottan görgetik végig a galériát. Adódik a kérdés, hogy miért reagálunk ennyire erősen a saját képmásunkra.
A mindfulness ereje a mindennapokban
Az állandó online jelenlét és a megfelelési kényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy mentálisan kimerültek. Akkor is zakatol az agyunk, amikor végre lenne időnk pihenni. A tudatos jelenlét ebben nyújthat kapaszkodót, ugyanis segít visszatalálni a jelen pillanathoz, lelassítani a belső zajt és nyugodtabban kezelni a mentális túlterheltséget.