Menü

A szerotoninhiány tünetei

A szerotonin egy kémiai hírvivő molekula a testünkben, ami fontos szerepet játszik a testhőmérséklet, hangulat, hányinger, szexualitás, alvás, étvágy, valamint a tanulási folyamatok szabályozásában. De vajon mi történik, ha a szervezetünk nem termel belőle eleget?

A szerotonin egy ingerületátvivő anyag, melynek feladata, hogy üzeneteket szállítson a testünk bizonyos sejtjei között. Ha kevés van belőle, akkor feladatát nem tudja ellátni, és ez közrejátszik a migrén, fülzúgás, fibromyalgia (krónikus, egész testben szétterjedő fájdalom), bipoláris zavar, valamint idegi zavarok és a depresszió kialakulásában is.

Mit is csinál pontosan a szerotonin?
A kutatók több mint 60 éve tanulmányozzák a szerotonin működését, és ez idő alatt sikerült feltárniuk a neurotranszmitter agyi funkciókban betöltött fontos szerepét. A szerotonint állatok és a növények is termelik, ami azt bizonyítja, hogy az evolúció egy korai szakaszában már megjelent az élőlényekben.
Az ingerületátvivő anyagot rendkívül nehéz izolálni, ráadásul a neurotranszmitterek széles skálája – valamint olyan tényezők, mint például az ember egészsége vagy környezete – is befolyásolhatja a mentális és fizikai állapotot. Ezek pedig megnehezítették a kutatók számára, hogy közvetlen összefüggéseket találjanak a szerotonin és a különböző agyi funkciók között.

Számos betegség okozhatja a szerotoninhiány tüneteit, a megfelelő kezelés érdekében tehát rendkívül fontos, hogy a diagnózist orvos állapítsa meg. Csupán a tünetek alapján nem lehet kijelenteni, hogy valaki szerotoninhiányban szenved, hiszen a normál szerotoninszinttel rendelkező emberek is produkálhatnak tüneteket, azonban a neurotranszmitter hiánya nem feltétlenül jár a tünetek megjelenésével.

Fontos figyelembe venni, hogy a szerotonin egy komplex rendszer része. Épp emiatt a szerotoninhiányos betegek gyakran szenvednek más egészségügyi problémától is. Íme a szerotoninhiány leggyakrabban előforduló tünetei:

Depresszió
A kutatások egyre inkább egyértelművé teszik a depresszió és a szerotonin közötti komplex kapcsolatot. Egyelőre nem egészen tiszta, hogyan okoz a szerotoninhiány depressziót, de az eredmények határozottan alátámasztják ezt a jelenséget. A szerotoninhiány nemcsak a depresszió kiváltó oka, de az állapot eredménye is lehet, hiszen a depresszióval kapcsolatos krónikus stressz és traumák szintén hozzájárulnak a szerotoninhiány kialakulásához.

Alvásminőség változása

A szerotonin szabályozza a szervezet belső óráját, ezzel együtt az alvást, az álmosság érzetét, valamint a reggeli ébredést is. A krónikus alváshiány, fáradtság, rendszertelen alvásminőség, valamint a következetesen élénk álmok is szerotoninhiányra utalhatnak.

Krónikus fájdalom
A szerotonin befolyásolja az izmok viselkedését, így az alacsony szerotonin krónikus fájdalomhoz vezethet. Az alacsony szerotonin összefüggésben van a fibromyalgiával, ami a krónikus fájdalom egyik fajtája. A fibromyalgiában szenvedő betegek számára hatékony módszer lehet a szerotoninszintet növelő antidepresszánsok szedése.

Memóriazavarok vagy tanulási problémák
A memóriával kapcsolatos vagy a tanulásban hirtelen kialakuló problémák is utalhatnak szerotoninhiányra, emellett az alacsony szerotoninszint egyéb tünetei, mint például a depresszió vagy az alváshiány, szintén megnehezítik koncentrációt és a hatékony tanulást

Szorongás

A szorongás szintén jelezheti, ha a szervezet szerotoninszintje túl alacsony. A látszólag ok nélkül, hirtelen fellépő szorongás hátterében gyakran áll alacsony szerotoninszint, emellett pedig a krónikus stressz és a szorongás szintén csökkentheti a szervezet szerotoninszintjét.

Számos tanulmány számol be alacsony szerotoninszintről skizofrén emberek esetében. A nem megfelelő mennyiségű szerotonin okozhat hallucinációkat, viselkedészavarokat, valamint a személyiség hirtelen bekövetkezett változásai mögött is állhat ez.

Út a szabadságba

A 21. század harmadik évtizedének közepére a függőség fogalma és a felépülés módszertana alapvető átalakuláson ment keresztül. Míg korábban a függőséget morális gyengeségnek vagy pusztán biológiai kórképnek tekintették, 2025-ben a szakma egységesen egy összetett, bio-pszicho-szociális állapotként kezeli. A felépülés ma már nem csupán a szerek elhagyását jelenti, hanem egy radikális identitásváltást és a társadalmi kapcsolódás képességének visszaállítását.

Kiegyensúlyozottság a karácsony előtti hetekben

Az év végi hajtás sokszor úgy ránt magával, mintha versenyt futnánk egy láthatatlan stopperrel. Pedig ezen időszaknak nem a rohanásról kellene szólni, hanem arról a csendes, mégis erős harmóniáról, amit mindenki meg tud teremteni magának, ha ráhangolódik az ünnepi időszakra. A kérdés az, hogyan tudunk közben egyensúlyban maradni önmagunkkal és a környezetünkkel.

Fájnak a vállaid? – ezt üzeni a lelked!

A vállaink fájdalma gyakori panasz, sokszor csak egy rossz tartás okozhatja, de mi van akkor, ha más áll a háttérben? A lelki gondok sok esetben a vállainkon landolnak.

Mi az az önszabotázs, és miért csináljuk egyáltalán?

Sokszor hallani, hogy saját magunk ellenségei vagy akadályai vagyunk, de pontosan mit is jelent ez?

Szertefoszló ígéretek a kapcsolatokban

A bizalom és a tisztelet nem jár alanyi jogon sem egy barátságban, sem egy párkapcsolatban. Idő kell hozzá, következetesség és az a tapasztalat, hogy a másik szavai mögött valódi cselekvés áll. A szóbeli vállalások tartópillérei a hétköznapi kötődéseknek. Amikor ezek megrepednek, az lassú, csendes erózióval jár, amely idővel mindent átformál.