A szerotoninhiány tünetei
- Dátum: 2022.06.15., 04:00
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- boldogság, energia, ingerült, lélek, rossz hangulat, szerotonin, szorongás fájdalom
A szerotonin egy kémiai hírvivő molekula a testünkben, ami fontos szerepet játszik a testhőmérséklet, hangulat, hányinger, szexualitás, alvás, étvágy, valamint a tanulási folyamatok szabályozásában. De vajon mi történik, ha a szervezetünk nem termel belőle eleget?
A szerotonin egy ingerületátvivő anyag, melynek feladata, hogy üzeneteket szállítson a testünk bizonyos sejtjei között. Ha kevés van belőle, akkor feladatát nem tudja ellátni, és ez közrejátszik a migrén, fülzúgás, fibromyalgia (krónikus, egész testben szétterjedő fájdalom), bipoláris zavar, valamint idegi zavarok és a depresszió kialakulásában is.

Mit is csinál pontosan a szerotonin?
A kutatók több mint 60 éve tanulmányozzák a szerotonin működését, és ez idő alatt sikerült feltárniuk a neurotranszmitter agyi funkciókban betöltött fontos szerepét. A szerotonint állatok és a növények is termelik, ami azt bizonyítja, hogy az evolúció egy korai szakaszában már megjelent az élőlényekben.
Az ingerületátvivő anyagot rendkívül nehéz izolálni, ráadásul a neurotranszmitterek széles skálája – valamint olyan tényezők, mint például az ember egészsége vagy környezete – is befolyásolhatja a mentális és fizikai állapotot. Ezek pedig megnehezítették a kutatók számára, hogy közvetlen összefüggéseket találjanak a szerotonin és a különböző agyi funkciók között.

Számos betegség okozhatja a szerotoninhiány tüneteit, a megfelelő kezelés érdekében tehát rendkívül fontos, hogy a diagnózist orvos állapítsa meg. Csupán a tünetek alapján nem lehet kijelenteni, hogy valaki szerotoninhiányban szenved, hiszen a normál szerotoninszinttel rendelkező emberek is produkálhatnak tüneteket, azonban a neurotranszmitter hiánya nem feltétlenül jár a tünetek megjelenésével.
Fontos figyelembe venni, hogy a szerotonin egy komplex rendszer része. Épp emiatt a szerotoninhiányos betegek gyakran szenvednek más egészségügyi problémától is. Íme a szerotoninhiány leggyakrabban előforduló tünetei:

Depresszió
A kutatások egyre inkább egyértelművé teszik a depresszió és a szerotonin közötti komplex kapcsolatot. Egyelőre nem egészen tiszta, hogyan okoz a szerotoninhiány depressziót, de az eredmények határozottan alátámasztják ezt a jelenséget. A szerotoninhiány nemcsak a depresszió kiváltó oka, de az állapot eredménye is lehet, hiszen a depresszióval kapcsolatos krónikus stressz és traumák szintén hozzájárulnak a szerotoninhiány kialakulásához.
Alvásminőség változása
A szerotonin szabályozza a szervezet belső óráját, ezzel együtt az alvást, az álmosság érzetét, valamint a reggeli ébredést is. A krónikus alváshiány, fáradtság, rendszertelen alvásminőség, valamint a következetesen élénk álmok is szerotoninhiányra utalhatnak.

Krónikus fájdalom
A szerotonin befolyásolja az izmok viselkedését, így az alacsony szerotonin krónikus fájdalomhoz vezethet. Az alacsony szerotonin összefüggésben van a fibromyalgiával, ami a krónikus fájdalom egyik fajtája. A fibromyalgiában szenvedő betegek számára hatékony módszer lehet a szerotoninszintet növelő antidepresszánsok szedése.
Memóriazavarok vagy tanulási problémák
A memóriával kapcsolatos vagy a tanulásban hirtelen kialakuló problémák is utalhatnak szerotoninhiányra, emellett az alacsony szerotoninszint egyéb tünetei, mint például a depresszió vagy az alváshiány, szintén megnehezítik koncentrációt és a hatékony tanulást
Szorongás

A szorongás szintén jelezheti, ha a szervezet szerotoninszintje túl alacsony. A látszólag ok nélkül, hirtelen fellépő szorongás hátterében gyakran áll alacsony szerotoninszint, emellett pedig a krónikus stressz és a szorongás szintén csökkentheti a szervezet szerotoninszintjét.
Számos tanulmány számol be alacsony szerotoninszintről skizofrén emberek esetében. A nem megfelelő mennyiségű szerotonin okozhat hallucinációkat, viselkedészavarokat, valamint a személyiség hirtelen bekövetkezett változásai mögött is állhat ez.
Furcsa betegségek, amikor a test különös üzeneteket küld
Az emberi szervezet bonyolult rendszer, amelyben számtalan folyamat zajlik egyszerre. Sok betegség jól ismert, könnyen felismerhető, és hétköznapi jelenségnek számít. Léteznek azonban olyan ritka, különös vagy éppen megdöbbentő kórképek, amelyek szinte már a hihetetlenség határát súrolják. Ezek a furcsa betegségek nem csupán orvosi ritkaságok, hanem bepillantást engednek abba, mennyire sokféle módon képes a testünk reagálni, alkalmazkodni vagy éppen hibásan működni.
Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?
A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.
Az Asperger- szindróma jellemzői
Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.
Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban
A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.
Skarlát, a vörös gyermekbetegség
Számtalan gyerekbetegséget ismerünk, sokuk ellen már létezik védőoltás is, de vannak olyanok, amiket már szerencsére könnyen kezelnek.