Menü

Leugrunk egy hétre a Balcsira! Ja, nem…

Azt elismerem, hogy lemaradtam vagy tíz évvel a balatoni árak tekintetében. Na jó, annyival talán nem, de tisztán élnek bennem gyerekkorom balatoni kiruccanásai, (vissza is mennék néha abba a jó kis retró korszakba, hangulatba) illetve ifjúkorom nyaralásai a magyar tengernél, s akkor sokkal megfizethetőbb volt.

Egy óra vízibicikli 5000Ft, 8 perc gokart közel 4000Ft, fél óra ugrálóvár 2500Ft, egy kis hot dog 1000Ft, ahogy egy kisebb kürtőskalács, vagy sajtos-tejfölös lángos is annyi, ha nem több… A fagyi, palacsinta, egy pohár sör és társai már csak hab a tortán, diétás fagyit pedig eszembe sem volt venni közel 500Ft-os gombócáron. Pár napot nyaraltunk Zamárdiban három gyermekünkkel, ha rajtuk múlik anyagi csődöt mondunk, a valóság számomra elkeserítő.

Értem én, hogy az alapanyagárak emelkedése magyarázza a Balaton-parti vendéglátóegységek árainak drágulását, de tényleg ez a fajta drágulás tekinthető normálisnak?

Mondjuk egy magunkfajta háromgyerekes családnak. A másik oldalon ismerősök dolgoznak, s hallom, hogy nincsenek könnyű helyzetben a balatoni vendéglátósok. Nemcsak az infláció miatt nehéz, ott van még a munkaerőhiány és egyéb terhek.

az egyik oldalon kiszámolták, mennyibe kerül egy egyhetes nyaralás a Balatonnál, s az eredmény számomra is számokban mérhető. Ki merem jelenteni: egy hét Balaton elérhetetlen luxussá vált a magyar kisgyerekes családok többségének.

Luxus három gyerekre kifizetni a fejenkénti ugrálóvárat, lángost, fagyit és társait. Vagy dobjak fel pénzt, húzzuk - sorsoljuk ki, hogy melyikőjük ehet fagyit?

Vajon mit tud egy 1500Ft-os forintos lángos, mi kerül azon ennyibe? Háztartást vezetek és ilyenkor mindig elgondolkodom, s számolom fejben, egy kiló liszt, élesztő, cukor, olaj, fokhagyma, tejföl, sajt…hol jön ki ez a darabár? Na jó, csak kérdezem.

Amikor keresgéltem és árakat böngésztem a neten, legkevesebb félmillió forintot kértek volna el a családunktól egy hétre.

Csak halkan kérdezem, ez mennyire van messze egy horvátországi vagy görögországi nyaralás költségeitől?

Sajnos már nem tudom azt mondani a gyerekeknek, hogy „persze, jövőre is leugrunk egy hétre nyáron a Balcsira”, mert komoly spórolás, logisztika, számolás után is arra jövök rá, hogy nem, ez nekünk nem éri meg. Nagyon sajnálom, hogy ezt kell gondolnom.

Pár nap karácsonyig – amikor már minden kicsit másképp számít

Három nap van karácsonyig. Mikor ezt írom már csak - vagy még - három nap. Ez az a furcsa időszak, amikor a naptár szerint még dolgozunk, a fejünkben viszont már rég a mézeskalács és a csillagszóró pattog. Az utcákon siető emberek kezében egyszerre van jelen a kapkodás és az ünnep ígérete, a boltokban pedig ugyanaz a kérdés kering: „Vajon még van időm mindent beszerezni?”

Az ünnepi asztal csapdái

Karácsonykor sokan tapasztalják meg a túlevést, amit gyakran bűntudat és önvád követ, pedig a jelenség jóval összetettebb annál, mint hogy „nem tudtunk megállni”. Az ünnepi időszak érzelmi terhei, a felborult rutin és a hagyományok mind szerepet játszanak abban, miért eszünk ilyenkor többet a megszokottnál. A kérdés nem az, hogy hibáztunk-e, hanem az, mit üzen számunkra a testünk és a lelkünk.

Kiegyensúlyozottság a karácsony előtti hetekben

Az év végi hajtás sokszor úgy ránt magával, mintha versenyt futnánk egy láthatatlan stopperrel. Pedig ezen időszaknak nem a rohanásról kellene szólni, hanem arról a csendes, mégis erős harmóniáról, amit mindenki meg tud teremteni magának, ha ráhangolódik az ünnepi időszakra. A kérdés az, hogyan tudunk közben egyensúlyban maradni önmagunkkal és a környezetünkkel.

Karácsonyi ajándékok az utolsó pillanatban – amikor az idő ellenünk dolgozik

Ismerős helyzet? December közepe van, az adventi naptár már majdnem üres, a város fényei ragyognak, de az ajándéklista még mindig hiányos. Az utolsó pillanatos karácsonyi ajándékvásárlás sokak számára stresszes.

Mi tesz minket egy munkahelyi közösség egyedi részévé?

A céges közösségek működését alapvetően az egyéni különbségek alakítják. Az igazi erőt az adja, amikor különböző szemléletek, energiák és háttérből hozott tapasztalatok állnak össze olyan hálózattá, amelyben mindenkinek megvan a helye. A kérdés mégis az, hogy mitől válunk valóban hasznossá és értékessé egy szakmai környezetben?