Menü

Túl lehet-e adagolni a magnéziumot?

Bár az emberek többségének inkább a magnéziumhiány kialakulásától kell tartania, fontos beszélni a túladagolás következményeiről is.

A magnézium nélkülözhetetlen ásványi anyag a szervezet számára, melynek hiánya kellemetlen panaszokat okozhat. Arról kevesebbszer esik szó, hogy bizonyos esetekben a magnézium akár túl is adagolható.

A felszívódott magnéziumot a vesén keresztül a vizelettel választjuk ki, ezért egészséges veseműködésűeknek nem kell attól tartaniuk, hogy túladagolják. Vesekárosodás esetén azonban mindenképpen kérjük ki kezelőorvosunk tanácsát, ha magnéziumpótláson gondolkodunk, ebben az esetben ugyanis a túl magas magnéziumszint káros lehet.

A túladagolás lehetséges tünetei:
gyengeség
hányinger, hányás
légzési nehézségek
alacsony vérnyomás
szívritmuszavarok, melyek akár szívmegálláshoz is vezethetnek

Ezen hatásai miatt gyakran alkalmaznak magnéziumot infúzióban például súlyos szívritmuszavar esetén, mert lassítani tudja a szívverést, megelőzve így a ritmuszavarokat. De terhességi magas vérnyomás esetén is hasznos lehet vérnyomáscsökkentő és közvetett módon véralvadásgátló hatása miatt.

Hogyan szedjünk magnéziumot?
A magnéziumbevitel fokozása egyes ásványi anyagok, például a kalcium és a kálium hasznosulásának csökkenésével jár, ezért magnéziumszedés mellett érdemes lehet ezek pótlására is figyelmet fordítanunk.

A szervezetnek szükséges ásványi anyagok közül egyre többször hallunk a magnéziumról. Nem véletlenül, hiszen egyike azoknak az anyagoknak, melyek nélkül sejtjeink képtelenek a normális működésre. Nem élhetünk magnézium nélkül.

A magnézium szedést általában néhány hetes kúraként alkalmazzák, a napi mennyiséget pedig két-három részletben ajánlott bevenni a más szerekkel való, említett kölcsönhatások figyelembevételével.

Egyre gyakrabban figyelmeztetnek szakemberek azonban arra, hogy a különböző magzatvédő vitaminok, magnéziumban dús készítmények magnézium túladagoláshoz vezethetnek, ami ugyanolyan veszélyes lehet a babára és az anyára, mint annak hiánya. Ha Ön kismama, figyeljen oda rá, hogy a napi magnézium bevitel ne lépje túl a 3000 mg-ot, illetve mindig konzultáljon orvosával a bevitt mennyiségről. A terhesség alatti túlzott magnézium fogyasztás gyengeséget, kettőslátást, szájszárazságot, és akár tüdőödémát, szívrohamot is eredményezhet, valamint a magzatra nézve is ártalmas lehet.

A túladagolás veszélye egészséges veseműködés esetén minimális, mivel azonban hashajtó hatású, mellékhatásként híg széklet, hasmenés fordulhat elő. A B6-vitamin elősegíti a magnézium felszívódását, ezért együttes fogyasztásuk javasolt.

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?