Menü

A kóla egészségre gyakorolt hatásai

A kóla tagadhatatlanul hasznos termék. Csak meginni nem szabad! A kóla savas tisztítószerként működik. Az italban levő sav mennyisége koptatja a fogzománcot, fokozva a fogszuvasodás veszélyét.

Vessünk egy pillantást a kóla „anatómiájára”:
Szénsavas víz - buborékos víz. Megzavarja az emésztést, növeli az emésztőnedvek savasságát és puffadást okozhat. Elsősorban szűrt csapvízből állítják elő.
E150D - ételszínezék, amelyet cukor hőkezelésével állítanak elő, kémiai szerek hozzáadásával vagy a nélkül. A kóla esetében ez az ammónium-szulfát.
E952 - Nátrium-ciklamát, cukorpótló anyag. Szintetikus kémiai vegyület, 200-szor édesebb a cukornál, és mesterséges édesítőszernek használják. Az FDA 1969-ben betiltotta, mivel - akárcsak a szaharin és az aszpartám - kísérleti patkányokban rákot okozott.

E950 - Aceszulfám-kálium. 200-szor édesebb a cukornál, metil-étert tartalmaz. Károsítja a szív- és érrendszer működését. Aszparaginsavat tartalmaz, amely izgató hatással van az idegrendszerre és függőséghez is vezethet. Az aceszulfám nehezen bomlik le, ezért gyerekeknek és várandós nőknek nem ajánlott.
E951 - Aszpartám. Édesítőszer cukorbetegek számára. Melegítés hatására metanolra és fenilalaninre bomlik. A metanol rendkívül veszélyes; már 5-10 ml roncsolja a látóideget és gyógyíthatatlan vakságot okozhat. Meleg üdítőkben az aszpartám formaldehiddé alakul, ami nagyon erősen rákkeltő anyag. Az aszpartám mérgezés tünetei többek között: eszméletvesztés, fejfájás, kimerültség, szédülés, hányinger, verejtékezés, hízás, ingerlékenység, a memória romlása, látászavar, ájulás, izületi fájdalmak, depresszió, terméketlenség, hallásromlás, stb. Az aszpartám a következő betegségek kialakulásában is szerepet játszhat: agydaganat, epilepszia, krónikus fáradtság, cukorbetegség és tuberkulózis. Ezt az anyagot a veszélyessége miatt később betiltották, majd gyanús körülmények között újra engedélyezték.

E338 - Ortofoszforsav. Bőr- és szemirritációt okozhat. Ammónia-, nátrium-, kalcium-, alumínium- foszfor sók előállításánál használják, valamint bizonyos típusú növényi szén és filmek szerves szintézisénél. Bizonyos tűzálló anyagok, kerámiák, üveg, műtrágyák, szintetikus tisztítószerek, gyógyszerek, fémmegmunkáló szerek előállításánál, valamint a textil- és olajiparban használják. Köztudott, hogy az ortofoszforsav gátolja a kalcium és a vas felszívódását a szervezetben, ami a csontok gyengülését és csontritkulást okozhat. További mellékhatások: szomjúságérzés és bőrkiütések.

Kóla és a csontritkulás:
A kólában levő szénsav kalciumveszteséget okoz a csontokban, egy háromlépcsős folyamaton keresztül:
A szénsav irritálja a gyomrot.
A gyomor a maga módján „orvosolja” a problémát: a rendelkezésére álló egyetlen antacidot, kalciumot vet be a küzdelembe. A kalciumot a vérből vonja ki.
A vér, amelynek most már alacsonyabb a kalciumtartalma, a csontokból pótolja a veszteséget. Ha ezt nem tenné, az izom- és agyi funkciók sérülnének súlyosan.
De itt még nincs vége a történetnek. A Kólák legtöbbje foszforsavat is tartalmaz. A foszforsav is károsítja a szervezet kalciumkészletét.
A kóla tehát gyengíti (és törékennyé teszi) a csontokat, kétféle módon:
A szénsav csökkenti a csontokban levő kalcium mennyiségét.
A foszforsav csökkenti a csontokban levő kalcium mennyiségét.

Egyszóval nem egészséges ital a kóla, de minden más üdítőt sem javaslok rendszeresen fogyasztani. Hiszen a cukrozott italok fogyasztása miatt bekövetkező elhízás, májzsírosodás, cukorbetegség és a szívbetegség megnövekedett rizikója borítékolható. A legjobb ital a tested számára továbbra is a víz!

5 szósz, amit minden szakácsnak ismernie kell

A jó szósz sokszor többet jelent egyszerű kiegészítőnél: összeköti az étel ízeit, szaftosságot ad, kiemeli az alapanyagokat, és akár egy egyszerű fogást is különlegessé tehet. A klasszikus francia konyha öt úgynevezett anyaszószt tart számon, amelyekből rengeteg más mártás készíthető. Ezek alapjainak ismerete nemcsak profi szakácsok számára hasznos, hanem azoknak is, akik szeretnének magabiztosabban mozogni a konyhában.

Tippek olajos ételek fogyasztása után

Az olajos, zsíros ételek sokak számára ízletesek, ugyanakkor nagyobb mennyiségben fogyasztva megterhelhetik az emésztőrendszert. Egy rántott hús, sült krumpli, hamburger vagy más bő olajban készült fogás után jelentkezhet teltségérzet, puffadás, gyomorégés, hányinger vagy egyszerűen kellemetlen nehézségérzet. Néhány egyszerű szokással azonban könnyebbé tehetjük az emésztést és javíthatjuk a közérzetünket.

Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?

Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?

Hidratálás okosan: mit igyunk, mennyit és mire figyeljünk a nyári hőségben?

A nyári hőség nemcsak kellemetlen, hanem komoly megterhelést is jelent a szervezet számára. Amikor a hőmérő tartósan 30 Celsius-fok fölé emelkedik, testünk fokozott izzadással próbálja fenntartani a megfelelő testhőmérsékletet.

D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk

Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.