Menü

A kóla egészségre gyakorolt hatásai

A kóla tagadhatatlanul hasznos termék. Csak meginni nem szabad! A kóla savas tisztítószerként működik. Az italban levő sav mennyisége koptatja a fogzománcot, fokozva a fogszuvasodás veszélyét.

Vessünk egy pillantást a kóla „anatómiájára”:
Szénsavas víz - buborékos víz. Megzavarja az emésztést, növeli az emésztőnedvek savasságát és puffadást okozhat. Elsősorban szűrt csapvízből állítják elő.
E150D - ételszínezék, amelyet cukor hőkezelésével állítanak elő, kémiai szerek hozzáadásával vagy a nélkül. A kóla esetében ez az ammónium-szulfát.
E952 - Nátrium-ciklamát, cukorpótló anyag. Szintetikus kémiai vegyület, 200-szor édesebb a cukornál, és mesterséges édesítőszernek használják. Az FDA 1969-ben betiltotta, mivel - akárcsak a szaharin és az aszpartám - kísérleti patkányokban rákot okozott.

E950 - Aceszulfám-kálium. 200-szor édesebb a cukornál, metil-étert tartalmaz. Károsítja a szív- és érrendszer működését. Aszparaginsavat tartalmaz, amely izgató hatással van az idegrendszerre és függőséghez is vezethet. Az aceszulfám nehezen bomlik le, ezért gyerekeknek és várandós nőknek nem ajánlott.
E951 - Aszpartám. Édesítőszer cukorbetegek számára. Melegítés hatására metanolra és fenilalaninre bomlik. A metanol rendkívül veszélyes; már 5-10 ml roncsolja a látóideget és gyógyíthatatlan vakságot okozhat. Meleg üdítőkben az aszpartám formaldehiddé alakul, ami nagyon erősen rákkeltő anyag. Az aszpartám mérgezés tünetei többek között: eszméletvesztés, fejfájás, kimerültség, szédülés, hányinger, verejtékezés, hízás, ingerlékenység, a memória romlása, látászavar, ájulás, izületi fájdalmak, depresszió, terméketlenség, hallásromlás, stb. Az aszpartám a következő betegségek kialakulásában is szerepet játszhat: agydaganat, epilepszia, krónikus fáradtság, cukorbetegség és tuberkulózis. Ezt az anyagot a veszélyessége miatt később betiltották, majd gyanús körülmények között újra engedélyezték.

E338 - Ortofoszforsav. Bőr- és szemirritációt okozhat. Ammónia-, nátrium-, kalcium-, alumínium- foszfor sók előállításánál használják, valamint bizonyos típusú növényi szén és filmek szerves szintézisénél. Bizonyos tűzálló anyagok, kerámiák, üveg, műtrágyák, szintetikus tisztítószerek, gyógyszerek, fémmegmunkáló szerek előállításánál, valamint a textil- és olajiparban használják. Köztudott, hogy az ortofoszforsav gátolja a kalcium és a vas felszívódását a szervezetben, ami a csontok gyengülését és csontritkulást okozhat. További mellékhatások: szomjúságérzés és bőrkiütések.

Kóla és a csontritkulás:
A kólában levő szénsav kalciumveszteséget okoz a csontokban, egy háromlépcsős folyamaton keresztül:
A szénsav irritálja a gyomrot.
A gyomor a maga módján „orvosolja” a problémát: a rendelkezésére álló egyetlen antacidot, kalciumot vet be a küzdelembe. A kalciumot a vérből vonja ki.
A vér, amelynek most már alacsonyabb a kalciumtartalma, a csontokból pótolja a veszteséget. Ha ezt nem tenné, az izom- és agyi funkciók sérülnének súlyosan.
De itt még nincs vége a történetnek. A Kólák legtöbbje foszforsavat is tartalmaz. A foszforsav is károsítja a szervezet kalciumkészletét.
A kóla tehát gyengíti (és törékennyé teszi) a csontokat, kétféle módon:
A szénsav csökkenti a csontokban levő kalcium mennyiségét.
A foszforsav csökkenti a csontokban levő kalcium mennyiségét.

Egyszóval nem egészséges ital a kóla, de minden más üdítőt sem javaslok rendszeresen fogyasztani. Hiszen a cukrozott italok fogyasztása miatt bekövetkező elhízás, májzsírosodás, cukorbetegség és a szívbetegség megnövekedett rizikója borítékolható. A legjobb ital a tested számára továbbra is a víz!

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?

Aszalt gyümölcsök télen – ezzel helyettesítsd az idénygyümölcsöket

Igaz, hogy a multik polcai télen is roskadoznak a gyümölcskínálattól, de nem biztos, hogy mindig érdemes az import árut fogyasztani. Remek alternatíva lehet az aszalt gyümölcs.

A reggeli története: szükségből mindennapi szokás

Manapság már evidens az, hogy a nap elején eszünk. Holott a történelem nagy részében a reggeli gyanús luxusnak, rosszabb esetben a falánkság jelképének számított. A különböző fogások fogyasztása a társadalmi státusz lenyomata volt, sőt mind a mai napig az, hiszen az, hogy mit és milyen körülmények között eszünk rengeteg információt elárul rólunk.