Menü

Alapvető illemszabályok, amit a gyerekeknek tudnia kell

Ha gyermekünk segítőkész, udvarias, szépen használja az evőeszközöket, ismeri a köszönési formákat, akkor sokan észreveszik, megdicsérik, ami növeli az önbizalmát, mi pedig büszkék vagyunk rá. Ha nem tanítjuk meg csemetéinknek az alapvető illemszabályokat, bizony szégyenkezni fogunk olykor.

Amikor az illemszabályokra gondolok, nem a legújabb és legszigorúbb protokoll szerinti viselkedésmintákat várom el a 3 évestől, hanem csak annyit, hogy egy kisgyerek kérjen, köszönjön, kopogjon.

Ne szakítsa félbe a felnőtteket, legyen türelmes, ha valamit szeretne, kérdezze meg, kérjen engedélyt, használja az udvariassági formulákat.

Érdemes arra is felkészíteni, hogy nem szerencsés a negatív véleményét mindig kimondania, s bár aranyos lehet, mégsem helyes megjegyzéseket tenni másokra, hangosan, feltűnően.

Lehet, hogy vicces, ám sokszor kínos szituációba kerülhetünk, ha a gyermekekkel nem értetjük meg, hogy fontos a véleményük és érdekel minket, mégis megsérthet vele másokat.

Nem szabad megítélni embereket a külsejük alapján és nem szabad csúfolódni sem és gúnyolódni sem illik.

Alapvető dolog, hogy kopogjon be a zárt ajtókon, és várjon a válaszra, nem illik a szomszédhoz kopogás nélkül benyitni, sem otthon a mosdóba, fürdőszobába.

Nem illendő a csúnya beszéd sem, bizonyos szavakat és témákat kerülni kell a nyilvánosság előtt.

Ha valakit véletlen meglök, vagy ellök, vagy fellök, illik azonnal az illető segítségére sietni és elnézést kérni. Előfordulnak balesetek, de a bocsánatkérés alapszabály.

Közösségbe kerüléskor már illik tudnia használni a szalvétát, evőeszközöket, orrfolyásnál, tüsszögésnél a zsebkendőt. Köhögéskor, tüsszentéskor pedig tegye a szája elé a kezét. Ha valaki más tüsszent, akkor mondja neki, hogy „egészségedre” / „egészségére”!

Ha belép valahová, köszönjön, ha távozik, akkor szintén. Ha ez elmarad, udvariatlanság.

Játszótéren illik türelmesnek lenni, ne akarjon rögtön mindent, ahelyett, hogy lökdösné a másikat a csúszdán, mászókán.

A gyermek az összes fontos illemszabályt nem fogja tudni nyilván egyik napról a másikra elsajátítani. Ehhez sok emlékeztető beszélgetés, gyakorlás és főleg példamutatás szükséges. Főleg a példamutatásból fogja megtanulni. Mint sok más fontos dolgot is.

A bukósisak nem dísz

Tanárként sokféle történet végigkísér az évek során. Vannak, amelyek a tananyaghoz kötődnek, mások viszont mélyebben, személyesen érintenek, mert kilépnek az iskola falai közül és belépnek az élet valóságába. Egy ilyen eset történt az egyik diákommal, aki egy hétköznapi délutánon rollerezés közben bukott el – sisak nélkül.

A szivacskézilabda előnyei óvodás korban

Az óvodáskor a mozgásfejlődés egyik legmeghatározóbb szakasza, amikor a gyermekek játékos formában sajátítják el az alapvető mozgásmintákat, és kialakul bennük a mozgás iránti pozitív attitűd.

Új egyensúly otthon – amikor végre jutott idő egymásra

Az év nagy részében szinte észrevétlenül sodródtunk a teendők között. Munka, iskola, különórák, határidők követték egymást, és a napok gyakran úgy teltek el, hogy alig maradt valódi idő egymásra. Aztán megérkezett a húsvéti tavaszi szünet, és hirtelen történt valami: lelassult a tempó, és végre lehetőség nyílt arra, amire hónapok óta nem volt – együtt lenni.

Amikor túl sok a feszültség – a kamaszkori indulatkezelésről

Van egy pillanat, amit sokan ismerünk a kamaszkorból: amikor minden egyszerre sok. Egy apró megjegyzés, egy félreértett tekintet vagy egy rosszul sikerült nap elég ahhoz, hogy hirtelen túlcsorduljanak az érzelmek. Ilyenkor nem csak idegesek vagyunk – mintha egy belső vihar törne ránk, amit nehéz irányítani.

Hogyan lesz egy gyereknek egészséges az önbizalma?

Anyukaként nap mint nap szembesülök azzal, mennyire törékeny, mégis formálható dolog a gyerekek önbizalma. Nem születnek kész önértékeléssel – mi, szülők és a környezetük alakítjuk azt apró, sokszor észrevétlen pillanatokon keresztül.