Menü

A körte jótékony hatásai

A körte hazánkban a kevésbé népszerű gyümölcsök közé tartozik. Érdemes viszont nagyobb figyelmet szentelni ennek az értékes gyümölcsnek, hiszen rengeteg jótékony hatással van szervezetünkre a rendszeres fogyasztása.

A körte származásáról nem találhatóak egyértelmű információk. Kis túlzással a Föld bármely részén megtalálható. A körtét már az ókortól kezdve nemesítették, éppen ezért ma már több mint 4000 különféle körtefajról tudunk. A körte nemesítése a görögökhöz köthető, ami körülbelül 3000 évvel ezelőtt kezdődhetett. A középkorban elterjedt, hogy a körte nyersen fogyasztva mérgező lehet, ezért kizárólag főzve fogyasztották.

A körtével egy formájában már biztosan találkozott mindenki, az pedig a kompót, vagy befőtt. Előszeretettel használják még a körtét különféle salátákban, és az ínyencek kifejezetten szeretik a körtét különféle sajtokkal fogyasztani. A körtének a másik gyakori felhasználási módja nem más, mint a pálinkafőzés, amelynek kis hazánkban nagy kultúrája van. Továbbá a körtét különféle desszertekben, süteményekben is használják ízesítés gyanánt.

Mi van a körtében?
Vitamin tartalma
A körte kifejezetten őszi gyümölcs, és érdemes is fogyasztani, hogy a szervezetünket feltöltsük a hideg téli hónapok előtt. A körtében rengeteg vitamin található, pontosabban: A-, B1-, B2-, B3-, B5-, B6-, valamint C-, E-, K- és J-vitamin. A körte C-vitamin tartalma jelentős, ugyanis egy normális méretű körte fedezi a napi C-vitamin szükségletünket.

Ásványi anyag tartalma

A körte nem csak vitaminokban bővelkedik, hanem az ásványi anyag tartalma is igen gazdag. Ez kifejezetten jól jön a szervezetünk számára ősszel, amikor az immunrendszerünket szeretnénk ellenállóbbá tenni a betegségek, vírusokkal szemben. A körtében megtalálható a kálium, kalcium, nátrium, foszfor, magnézium, vas, bór, fluor, cink, réz, mangán és szelén. Szakértők állítása szerint egy felnőtt szervezet számára naponta legalább 30 gramm rost szükséges. Ez a mennyiséget pedig már 3 körte elfogyasztásával teljesíthetjük, ami jól mutatja, hogy a szükséges rostok is igen nagy számban fellelhetőek a körében.

Tápanyag tartalma
A körtének is, csakúgy, mint a gyümölcsök túlnyomó többségének, nagy része víz, ami a körte esetében 84%. Továbbá tartalmaz fehérjét, 0,4%-ban, 10% gyümölcscukrot, kicsivel több, mint 3% növényi rostot, és alig 0,1% növényi zsírt. Ez egy átlagos méretű körte esetében így néz ki: 1,6 gramm fehérje, 0,5 gramm zsír, 82 gramm szénhidrát, 33 gramm rost és 540 milligramm kálium.

A körtét kifejezetten érdemes beépíteni a diétás étrendünkbe, hiszen egyrészt hashajtó hatással rendelkezik, másrészt pedig teltség érzést okoz, így csökkenti az étvágyunkat. 100 gramm körtében mindössze 35 kalória található, így bátran fogyaszthatjuk diéta során is.

Könnyű ételek meleg napokra

Szeretnél valami finomat enni, de nincs kedved a kánikulában órákat tölteni főzéssel a tűzhely felett? Itt van néhány egyszerű recept, amelynek segítségével egészséges és laktató ételeket tudunk készíteni, főzés nélkül, akár tíz perc alatt!

Édesítőszerektől depresszió

A depresszió gyakori betegség, amely szinten minden felnőttet érint valamilyen formában az élete során. Jellemző rá, hogy negatívan befolyásolja az érzelmeket, a gondolkodást és a viselkedést is. Számos tünete van, ezek közül leggyakoribb a lehangoltság és az érdeklődés vagy az öröm hiánya. Viszont adódik a kérdés, hogy mi okozza a problémákat, hogyan lehetünk letörtek az édesítőszerektől?

A szinten tartó alkoholbeteg

Mielőtt még az alkoholizmus szintjeivel kezdünk el foglalkozni, a toleranciaszint kérdésköréről kell ejtenünk néhány szót. Toleranciaszintnek nevezzük az alkohollal kapcsolatos tűrőképességet, vagyis azt, hogy mennyi alkoholt tudunk egyszerre elfogyasztani különösebb probléma nélkül.

Alkoholmentes üdítők, mint belépő drog

Mindenki tudja, hogy a cukros üdítők rosszak, mert túl sok bennük a cukor – a kólában, energiaitalokban ráadásul sok sav és koffein is van –. A gyümölcslevek jelentős része is sok hozzáadott cukrot tartalmaz, a mesterséges édesítőkből-ízesítőkből készített löttyökről ne is beszéljünk. Ezekhez képest sokkal jobb választásnak tűnhet az alkoholmentes sör, citromos, meggyes ízben, amit lehet inni a nyári melegben. De biztosan olyan jó választás ez?

A nátrium-glutamát egészségre gyakorolt hatásai

A nátrium-glutamát, röviden MSG vagy E621 a világon legnagyobb mennyiségben használt ízfokozó adalékanyag, melyet az élelmiszeripar előszeretettel tesz bele a lehető legváltozatosabb ételekbe, a levesektől kezdve a sajton és a paradicsomszószon keresztül a húsfélékig. Kicsi az esélye annak, hogy egyáltalán nem fogyasztottunk MSG-t az elmúlt huszonnégy órában.