A pajzsmirigy megnagyobbodásának okai

A pajzsmirigy méretének, tapintásának a megváltozása az egyik legbiztosabb jele a pajzsmirigy rendellenes működésének. Az, hogy pontosan mi okozza a pajzsmirigy megnagyobbodását és milyen kezelés szükséges, csak alapos orvosi vizsgálattal állapítható meg.

Pajzsmirigyünk a nyak elülső részén, a légcső két oldalán, alul helyezkedik el. Nőkben maximálisan 18 cm3, férfiakban 25 cm3 térfogatú. A mirigy két hormont termel, ezek a tiroxin és a trijód tironin. A hormonok képzéséhez a szervezetnek jódra van szüksége. A pajzsmirigyhormonok gyakorlatilag az egész anyagcserére hatással vannak, így a hormontermelés zavarai jellemző tünetekkel járnak.

A pajzsmirigy működését közvetlenül az agyalapi mirigy szabályozza, a TSH nevű hormon segítségével. Ha a mirigy nem termel elég hormont, a TSH-szint megnő, és ez fokozott munkára serkenti a mirigyet, ellenkező esetben a TSH-szint csökken. A szabályozás rendkívül finom, így a működés zavarait a TSH-szint kóros volta hamar jelzi.

A pajzsmirigy megnagyobbodásának leggyakoribb oka a jódhiány, pontosabban az, hogy a jódhiány miatti csökkenő hormontermelést ellensúlyozza a szervezet a pajzsmirigy méretének növelésével. Ezen túl azonban többféle ok állhat a pajzsmirigy megnagyobbodása mögött: pajzsmirigygyulladás, pajzsmirigy-túlműködés, továbbá jóindulatú pajzsmirigygöbök vagy - ritkább esetben - rosszindulatú daganatok. A pajzsmirigy göbös megbetegedéseit struma nodosának is hívják.

A pajzsmirigyhormonok képződéséhez megfelelő jódbevitel szükséges. Súlyosan jódhiányos területeken, elégtelen jódfogyasztás esetén az ott élőkben nem termelődik megfelelő mennyiségű pajzsmirigyhormon. A jódhiány különösen gyakran alakulhat ki várandós nőknél, mivel terhesség idején megnő a szervezet jódigénye. Magyarországi adatok szerint a várandós anyák kb. fele legalább enyhe fokú jódhiányban szenved.

A jód enyhe hiányában a pajzsmirigy általában termel elegendő pajzsmirigyhormon mennyiséget, ennek azonban ára van. A mirigy megnagyobbodik, és strúma vagy más néven golyva alakul ki. A megnövekedett pajzsmirigy stádiumtól függően először még csak tapinthatóvá, majd szabad szemmel is láthatóvá válik. A nyelőcsövet és a légcsövet egyaránt nyomhatja, nyaki szorító érzés jelentkezhet. Kezeletlen esetben a megnagyobbodott pajzsmirigy működése felborul, alul-, vagy túlműködés jelentkezik.

Megelőzése megfelelő jódbevitellel lehetséges. Erre Magyarországon rendelkezésre áll a jódozott konyhasó, aminek fogyasztása az ország egész területén javasolható. Terhesség és serdülés idején a megfelelő jódbevitel még fontosabb. Terhesség esetén napi 150-200 mikrogramm, serdülőkorban napi 100-200 mikrogramm többletjód bevitele kívánatos a jóddal rosszul ellátott területeken, rendszerint a magzatvédő vitaminok is tartalmaznak jódot. Figyelni kell azonban arra, hogy egyéb pajzsmirigyprobléma esetén (gyulladás, túlműködés) a jódbevitel panaszokat válthat ki vagy fokozza azokat. Pajzsmirigy-alulműködés esetén nem feltétlenül jelentkezik a pajzsmirigy-megnagyobbodás. Súlyosabb jódhiány vagy más ok miatt fellépő alulműködés esetén, ha a pajzsmirigy nem termel elegendő hormont, a betegek fáradtságról, aluszékonyságról panaszkodnak, koncentrációs képességük romlik.

A hideget rosszul tűrik, hajhullás léphet fel, bőrük száraz, székrekedés és hízás alakul ki. Szívverésük lassul, nőknél rendszertelenné válik a menses. A betegség gyógyítása ebben az esetben a pajzsmirigy hormon pótlásával lehetséges.