Tényleg egészséges a gabonapehely?
- Dátum: 2022.08.30., 03:28
- Balogh Emese
- képek:pexels.com
- agave, alma, banán, cukor, dió, eper, gabonapehely, joghurt, kesudió, kivi, málna, mandula, mazsola, méz, mogyoró, müzli, narancs, pekándió, pisztácia, tartósítószer, tej, túró
A gabonapelyheket általában úgy reklámozzák, hogy tökéletes reggeli, hiszen tele van rosttal, hozzáadott vitaminnal, így egészséges és gyorsan elkészíthető is, hiszen csak tejet vagy joghurtot kell hozzáadni és már készen is van. De valóban olyan egészségesek ezek a termékek, vagy csak egy újabb marketing fogás áll a háttérben?
Az első dolgunk az, hogy megvizsgáljuk, mit is nevezünk gabonapehelynek? Gabonapehelynek hívjuk a zabpelyhet, a rozspelyhet és a tönkölybúza pelyhet is. Ezek mind valódi gabonapelyhek és nagyrészt valóban jó rostforrások, valamint kevés cukrot tartalmaznak, legalábbis azok a fajtái, amiket nem ízesítenek. A ’másik gabonapehely’, amit a boltok polcain is láthatunk, a müzli, illetve a szintén gyakori kukoricapehely.

Önmagában ezekkel sem lenne gond, illetve ma már sok terméknél teljes kiőrlésű gabonát használnak bizonyos százalékban, ami pozitív, de jóval több cukrot tartalmaznak, mint amennyi egészséges volna, valamint tartósítószerek, ízfokozók, térfogatnövelő szerek és állagjavítók is szerepelnek az összetevők közt szép számmal.
A natúr zabpehely és a fitnesz gabonapelyhek, melyek cukortartalma viszonylag alacsony jó alternatívák lehetnek hetente párszor a nap első étkezéséhez, azonban a dietetikusok szerint nem érdemes minden nap ezt fogyasztani, mert a változatosság legalább annyira fontos, mint a tápanyag- és vitaminbevitel.
A müzli és az ízesített, gyermekeknek készült fahéjas, kakaós és egyéb, hozzáadott cukorral készült gabonapelyhek sajnos nem az egészséges ételek listáján szerepelnek, hiába látunk a csomagoláson friss gyümölcsöket, boldog gyermekeket és azt, hogy csökkentett cukortartalom. Ezek önmagukban nem jelentenek semmit, a többi, természetes alapanyagból készült társaival összehasonlítva pedig kiderül, hogy valójában épp ellenkező a helyzet.

Érdemes elolvasni az összetevők listáját és figyeljünk rá, hogy lehetőleg teljes kiőrlésű gabona felhasználásával készüljön, legalább egyharmad arányban és ne tartalmazzon hozzáadott cukrot. Ezen kívül jó, ha nem tartalmaz ízfokozót és egyéb, térfogatnövelő és állagjavító anyagokat.
Ha gabonapehely mellett döntünk reggelire és szeretnénk feldobni egy kicsit, erre is több lehetőségünk van. Egyrészt fogyaszthatjuk tejjel, ami az egyik legjobb kalciumforrás, így gyermekeknek kifejezetten ezzel ajánlott, de fogyaszthatjuk joghurttal vagy krémtúróval is. Ha natúr gabonapelyhet fogyasztunk és egészséges összetevőkkel szeretnénk izgalmasabbá tenni, akkor próbáljunk ki aszalt és liofilizált gyümölcsöket, mint például a mazsola, narancs, kivi, alma, banán, eper és málna.
Ha nem érezzük elég laktatónak az adagot, de mégsem szeretnénk többet enni, érdemes lehet magokkal is kiegészíteni a gabonapelyhet. Használjunk diót, pekándiót, mogyorót, mandulát, kesudiót vagy pisztáciát, de ne túl sokat, mivel ezek kalóriatartalma rendkívül magas, illetve a bennük található olaj túlzott fogyasztás esetén zsíros bőrt és pattanásokat okozhat. Ha teljesen cukormentes, natúr müzlit eszünk, feldobhatjuk még mézzel vagy agave sziruppal is.
Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia
A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.
40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni
Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.
Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?
Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?
A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?
A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.
Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?
Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?