Menü

Tényleg egészséges a gabonapehely?

A gabonapelyheket általában úgy reklámozzák, hogy tökéletes reggeli, hiszen tele van rosttal, hozzáadott vitaminnal, így egészséges és gyorsan elkészíthető is, hiszen csak tejet vagy joghurtot kell hozzáadni és már készen is van. De valóban olyan egészségesek ezek a termékek, vagy csak egy újabb marketing fogás áll a háttérben?

Az első dolgunk az, hogy megvizsgáljuk, mit is nevezünk gabonapehelynek? Gabonapehelynek hívjuk a zabpelyhet, a rozspelyhet és a tönkölybúza pelyhet is. Ezek mind valódi gabonapelyhek és nagyrészt valóban jó rostforrások, valamint kevés cukrot tartalmaznak, legalábbis azok a fajtái, amiket nem ízesítenek. A ’másik gabonapehely’, amit a boltok polcain is láthatunk, a müzli, illetve a szintén gyakori kukoricapehely.

Önmagában ezekkel sem lenne gond, illetve ma már sok terméknél teljes kiőrlésű gabonát használnak bizonyos százalékban, ami pozitív, de jóval több cukrot tartalmaznak, mint amennyi egészséges volna, valamint tartósítószerek, ízfokozók, térfogatnövelő szerek és állagjavítók is szerepelnek az összetevők közt szép számmal.

A natúr zabpehely és a fitnesz gabonapelyhek, melyek cukortartalma viszonylag alacsony jó alternatívák lehetnek hetente párszor a nap első étkezéséhez, azonban a dietetikusok szerint nem érdemes minden nap ezt fogyasztani, mert a változatosság legalább annyira fontos, mint a tápanyag- és vitaminbevitel.

A müzli és az ízesített, gyermekeknek készült fahéjas, kakaós és egyéb, hozzáadott cukorral készült gabonapelyhek sajnos nem az egészséges ételek listáján szerepelnek, hiába látunk a csomagoláson friss gyümölcsöket, boldog gyermekeket és azt, hogy csökkentett cukortartalom. Ezek önmagukban nem jelentenek semmit, a többi, természetes alapanyagból készült társaival összehasonlítva pedig kiderül, hogy valójában épp ellenkező a helyzet.

Érdemes elolvasni az összetevők listáját és figyeljünk rá, hogy lehetőleg teljes kiőrlésű gabona felhasználásával készüljön, legalább egyharmad arányban és ne tartalmazzon hozzáadott cukrot. Ezen kívül jó, ha nem tartalmaz ízfokozót és egyéb, térfogatnövelő és állagjavító anyagokat.

Ha gabonapehely mellett döntünk reggelire és szeretnénk feldobni egy kicsit, erre is több lehetőségünk van. Egyrészt fogyaszthatjuk tejjel, ami az egyik legjobb kalciumforrás, így gyermekeknek kifejezetten ezzel ajánlott, de fogyaszthatjuk joghurttal vagy krémtúróval is. Ha natúr gabonapelyhet fogyasztunk és egészséges összetevőkkel szeretnénk izgalmasabbá tenni, akkor próbáljunk ki aszalt és liofilizált gyümölcsöket, mint például a mazsola, narancs, kivi, alma, banán, eper és málna.

Ha nem érezzük elég laktatónak az adagot, de mégsem szeretnénk többet enni, érdemes lehet magokkal is kiegészíteni a gabonapelyhet. Használjunk diót, pekándiót, mogyorót, mandulát, kesudiót vagy pisztáciát, de ne túl sokat, mivel ezek kalóriatartalma rendkívül magas, illetve a bennük található olaj túlzott fogyasztás esetén zsíros bőrt és pattanásokat okozhat. Ha teljesen cukormentes, natúr müzlit eszünk, feldobhatjuk még mézzel vagy agave sziruppal is.

Az ellentmondások királya: a durián

Délkelet-Ázsia piacain barangolva egy nyugati utazó hamar szembetalálkozik egy olyan illattal, amely leginkább a romlott hagyma, a csatornaszag és az érett camembert sajt bizarr elegyére emlékeztet. Ez a durián, amelyet hívei a „gyümölcsök királyának” neveznek, ellenségei viszont legszívesebben biológiai fegyvernek minősítenének.

Egy remek zöldség, a cékla – mit érdemes tudni róla

A magyar konyha egyik fő savanyúsága az ecetes cékla, de nem csak ilyen formában ehetjük, sőt, még nagyon egészséges is.

Hasznos gyümölcsök a téli időszakban

Az év eleji tartós hideggel a szervezetünk is máshogy működik. Nagyobb terhelés kerül az immunrendszerünkre, miközben kevesebbet mozgunk és sokszor jobban kívánjuk a különböző finom falatokat. Sok embernél a könnyen elérhető gyümölcsök ilyenkor kulcsszerepet kapnak a mindennapokban a többi élelmiszer mellett.

Így használd fel a maradék szaloncukrot

Maradt otthon a spájz zugában egy zacskónyi szaloncukor karácsonyról? Íme pár tipp, hogy ne kelljen kidobni.

A ketózis biokémiája és hatásmechanizmusa

Az emberi szervezet anyagcseréje rendkívüli alkalmazkodóképességről tesz tanúbizonyságot a környezeti feltételek változásaira. Ennek a rugalmasságnak az egyik leglátványosabb példája a ketózis állapota. A ketózis egy olyan természetes metabolikus folyamat, amely során a szervezet az elsődleges energiaforrásáról, a szénhidrátokról (glükózról) átáll a zsírok és az azokból származó ketontestek égetésére. Bár a köztudatban gyakran csak egy drasztikus diétás módszerként él, a ketózis valójában egy mélyen gyökerező evolúciós túlélőmechanizmus.