Menü

A tudathasadás legfőbb jellemzői

A tudathasadás (skizofrénia) súlyos, legtöbbször a pszichózis jellegzetességeit mutató elmekórtani állapot. Kiváltó oka mind a mai napig ismeretlen. Valójában egy pontatlan, hétköznapi kifejezés, melyet egyaránt használnak a skizofrénia és a disszociatív személyiségzavar (többszörös személyiség) tünetegyüttesének jelölésére.

A multiplex személyiségzavart gyakran összekeverik a skizofréniával, vagy a tudathasadás egyéb formáival. A multiplex személyiség is egyfajta tudathasadásos elmeállapot, ha ezt a kifejezést szó szerint értjük. Az effajta zavarnak több elnevezést is adtak, a legegyszerűbb és legkifejezőbb a többszemélyűség, azonban a multiplex személyiségzavar a szakkifejezés. A betegség tünete a fejfájás és az emlékezetkiesés.

Ez a probléma ritkán vagy egyáltalán nem gyógyítható gyógyszerek segítségével, inkább csak megpróbálják elnyomni a nem kívánt személyiségeket. Legismertebb és legkézenfekvőbb kezelési formája, hogy pszichológiai úton az összes személyiséget megpróbálják összeolvasztani. A terápia hosszadalmas és bonyolult. A személyiségeket nem minden esetben lehet egyesíteni; ebben az esetben harmonikus kapcsolatot igyekeznek kialakítani közöttük.

A skizofrénia elnevezés görög gyökerekre nyúlik vissza, a szkhidzó (hasítani) és phrén (lélek) szavakból származik. első pillantásra a “lélekhasadásra” asszociálunk azonban a hasadás nem a személyiség „többszöröződésére”, hanem a gondolatok, érzések és cselekedetek között fennálló diszharmóniára, az összhang felbomlására vonatkozik.

A tudathasadás (skizofrénia) súlyos, legtöbbször a pszichózis jellegzetességeit mutató elmekórtani állapot. Kialakulásának mi állhat a hátterében, a mai napig ismeretlen. Felmerülhetnek idegfejlődési zavarok, öröklődés, környezeti hatások. Általában a serdülést követően és a harmincadik életév betöltése közötti időszakban jelenik meg. A betegségre utaló előzmények jellemzően már kamaszodás közben felbukkannak. Nőknél és férfiaknál egyaránt előfordulhat, a férfiaknál korábban észlelhető.

A beteg egész életét végigkíséri, még ha gyógyszerekre jól is reagál. Diagnosztizálása rendkívül problémás, pedig a betegség az egész személyiséget megváltoztatja, mindenre kihat. A gondolkodás, az érzelmi reakciók az észlelés átalakul, ami súlyos hatással van az érintett társas kapcsolataira, alkalmazkodóképességére.

Az érintettek váratlan, meglepő reakciókkal képesek reagálni az őket érő ingerekre, amivel megbotránkoztatják a környezetüket. A társadalom egy része elzárkózik tőlük a kellemetlenségek elkerülése végett. Ez a különös betegség több filmalkotást is ihletett, például az Egy csodálatos elme (2001) illetve a Széttörve (2017) című mozifilmeket.

A skizofréniát tünetei és lefolyása alapján több altípusba sorolja a szakirodalom. A paranoid skizofréniát főként a téveszmék, a hanghallucinációk, a viselkedési rendellenességek jellemzik, de gyógyszeresen általában jól kezelhető. A hebefréniás vagy szétesett skizofréniában felbomlik a beszéd és a viselkedés, a beteget a sivár érzelmi élet, a gondolkodási zavarok jellemzik. A differenciálatlan skizofréniát komplex tünetegyüttes jellemzi: téveszmék, hallucinációk, gondolkodási zavarok és „abnormális” viselkedés. A katatón skizofréniában a testi, pszichomotorikus tünetek a meghatározók, a mozdulatlanság vagy éppen a szélsőséges mozgások kivitelezése. A skizofrénia szimplex formában a szintek csaknem észrevétlenül alakulnak ki és idült skizofréniába torkollanak.

A diagnózis felállítása a tünetek sokfélesége és a betegség különböző lefolyása alapján nem egyszerű feladat. A biztos véleményhez legalább fél éven át meg kell figyelni a beteget.

Egyértelműen skizofréniáról van szó, ha a gondolkodás zavarai, a külső erők általi irányítottság, érzékcsalódások, hallucinációk, téveszmék közül valamelyik határozottan, vagy legalább kettő részben megmutatkozik, illetve a további tünetekből is legalább kettő jellemző, valamint, hogy a tünetek legalább egy hónapon keresztül fennállnak. A diagnózis felállításának alapja ezért a beteg megfigyelése és a tünetek időtartamának és súlyosságának értékelése.

A korkülönbség szerepe a párkapcsolatokban

A párkapcsolatok világában a korkülönbség gyakran túlhangsúlyozott tényező, miközben a kapcsolat valódi minőségét sokkal inkább az érzelmi érettség, az értékrend, a kommunikáció és az élethelyzet határozza meg. A társadalom hajlamos kimondott vagy kimondatlan szabályokat felállítani arra vonatkozóan, hogy „mekkora korkülönbség még elfogadható”, azonban ezek a normák nem veszik figyelembe az egyéni különbségeket. Valójában két ember kapcsolata nem pusztán életkorok találkozása, hanem személyiségek, tapasztalatok és jövőképek összhangja.

A szellemi alkony első sugarai: a korai demencia felismerése és jelentősége

A demencia nem egyetlen konkrét betegség, hanem egy tünetegyüttes, amely az agyi funkciók fokozatos és visszafordíthatatlan hanyatlását jelzi. Bár gyakran az időskor természetes velejárójának tekintik, a korai szakaszban jelentkező jelek felismerése sorsdöntő lehet a beteg életminőségének megőrzése szempontjából.

Amikor túl sok a feszültség – a kamaszkori indulatkezelésről

Van egy pillanat, amit sokan ismerünk a kamaszkorból: amikor minden egyszerre sok. Egy apró megjegyzés, egy félreértett tekintet vagy egy rosszul sikerült nap elég ahhoz, hogy hirtelen túlcsorduljanak az érzelmek. Ilyenkor nem csak idegesek vagyunk – mintha egy belső vihar törne ránk, amit nehéz irányítani.

Hogyan lesz egy gyereknek egészséges az önbizalma?

Anyukaként nap mint nap szembesülök azzal, mennyire törékeny, mégis formálható dolog a gyerekek önbizalma. Nem születnek kész önértékeléssel – mi, szülők és a környezetük alakítjuk azt apró, sokszor észrevétlen pillanatokon keresztül.

Mi az a hatodik érzék? Létezik egyáltalán a megérzés?

Ki ne érezte volna már azt, vagy használta a kifejezést, hogy „van egy megérzésem”. Mi is az a hatodik érzék?