Menü

A tudathasadás legfőbb jellemzői

A tudathasadás (skizofrénia) súlyos, legtöbbször a pszichózis jellegzetességeit mutató elmekórtani állapot. Kiváltó oka mind a mai napig ismeretlen. Valójában egy pontatlan, hétköznapi kifejezés, melyet egyaránt használnak a skizofrénia és a disszociatív személyiségzavar (többszörös személyiség) tünetegyüttesének jelölésére.

A multiplex személyiségzavart gyakran összekeverik a skizofréniával, vagy a tudathasadás egyéb formáival. A multiplex személyiség is egyfajta tudathasadásos elmeállapot, ha ezt a kifejezést szó szerint értjük. Az effajta zavarnak több elnevezést is adtak, a legegyszerűbb és legkifejezőbb a többszemélyűség, azonban a multiplex személyiségzavar a szakkifejezés. A betegség tünete a fejfájás és az emlékezetkiesés.

Ez a probléma ritkán vagy egyáltalán nem gyógyítható gyógyszerek segítségével, inkább csak megpróbálják elnyomni a nem kívánt személyiségeket. Legismertebb és legkézenfekvőbb kezelési formája, hogy pszichológiai úton az összes személyiséget megpróbálják összeolvasztani. A terápia hosszadalmas és bonyolult. A személyiségeket nem minden esetben lehet egyesíteni; ebben az esetben harmonikus kapcsolatot igyekeznek kialakítani közöttük.

A skizofrénia elnevezés görög gyökerekre nyúlik vissza, a szkhidzó (hasítani) és phrén (lélek) szavakból származik. első pillantásra a “lélekhasadásra” asszociálunk azonban a hasadás nem a személyiség „többszöröződésére”, hanem a gondolatok, érzések és cselekedetek között fennálló diszharmóniára, az összhang felbomlására vonatkozik.

A tudathasadás (skizofrénia) súlyos, legtöbbször a pszichózis jellegzetességeit mutató elmekórtani állapot. Kialakulásának mi állhat a hátterében, a mai napig ismeretlen. Felmerülhetnek idegfejlődési zavarok, öröklődés, környezeti hatások. Általában a serdülést követően és a harmincadik életév betöltése közötti időszakban jelenik meg. A betegségre utaló előzmények jellemzően már kamaszodás közben felbukkannak. Nőknél és férfiaknál egyaránt előfordulhat, a férfiaknál korábban észlelhető.

A beteg egész életét végigkíséri, még ha gyógyszerekre jól is reagál. Diagnosztizálása rendkívül problémás, pedig a betegség az egész személyiséget megváltoztatja, mindenre kihat. A gondolkodás, az érzelmi reakciók az észlelés átalakul, ami súlyos hatással van az érintett társas kapcsolataira, alkalmazkodóképességére.

Az érintettek váratlan, meglepő reakciókkal képesek reagálni az őket érő ingerekre, amivel megbotránkoztatják a környezetüket. A társadalom egy része elzárkózik tőlük a kellemetlenségek elkerülése végett. Ez a különös betegség több filmalkotást is ihletett, például az Egy csodálatos elme (2001) illetve a Széttörve (2017) című mozifilmeket.

A skizofréniát tünetei és lefolyása alapján több altípusba sorolja a szakirodalom. A paranoid skizofréniát főként a téveszmék, a hanghallucinációk, a viselkedési rendellenességek jellemzik, de gyógyszeresen általában jól kezelhető. A hebefréniás vagy szétesett skizofréniában felbomlik a beszéd és a viselkedés, a beteget a sivár érzelmi élet, a gondolkodási zavarok jellemzik. A differenciálatlan skizofréniát komplex tünetegyüttes jellemzi: téveszmék, hallucinációk, gondolkodási zavarok és „abnormális” viselkedés. A katatón skizofréniában a testi, pszichomotorikus tünetek a meghatározók, a mozdulatlanság vagy éppen a szélsőséges mozgások kivitelezése. A skizofrénia szimplex formában a szintek csaknem észrevétlenül alakulnak ki és idült skizofréniába torkollanak.

A diagnózis felállítása a tünetek sokfélesége és a betegség különböző lefolyása alapján nem egyszerű feladat. A biztos véleményhez legalább fél éven át meg kell figyelni a beteget.

Egyértelműen skizofréniáról van szó, ha a gondolkodás zavarai, a külső erők általi irányítottság, érzékcsalódások, hallucinációk, téveszmék közül valamelyik határozottan, vagy legalább kettő részben megmutatkozik, illetve a további tünetekből is legalább kettő jellemző, valamint, hogy a tünetek legalább egy hónapon keresztül fennállnak. A diagnózis felállításának alapja ezért a beteg megfigyelése és a tünetek időtartamának és súlyosságának értékelése.

A megfelelési kényszer lélektana, avagy a belső elvárások csapdájában

A megfelelési kényszer a modern társadalom egyik leggyakoribb, mégis legtöbbször rejtve maradó lelki jelensége. Lényege, hogy az ember állandó belső nyomást érez arra, hogy mások elvárásainak megfeleljen, akkor is, ha ez a saját igényei, határai vagy jólléte rovására megy. Bár a köznyelv néha „kényszernek” nevezi, valójában nem kényszerbetegség, hanem egy szorongásból, önértékelési bizonytalanságból és korai tanult mintákból kialakuló működésmód.

Magány az ünnepek alatt: Ne a ChatGPT-vel töltse az ünnepeket

Az ünnepek időszaka sokak számára meghitt, családias hangulatú periódus, másoknak viszont fájón kiélezheti a magány érzését. És igen, bármennyire is cuki társaság tud lenni elsőre egy chatgpt, teljesen jogos a cikk címe: az ünnepek nem arról kell szóljanak, hogy valaki kizárólag egy mesterséges intelligenciával beszélgessen.

Miért lehetünk hálásak az év végén?

Ahogy bekúszik a tél a mindennapokba, és a karácsonyi fények lassan visszaverik a sötétséget, érdemes megállni egy pillanatra. Nem kell nagy szavakat pufogtatni, csak végig gondolni, hogy mi az, amiért idén tényleg köszönettel tartozunk. Emellett fontos látnunk azt, hogy hogyan tudjuk úgy lezárni az évet, hogy legyen benne lélek, tartás és egy kis remény a jövőre nézve.

A nemet mondás művészete: készség, amely tanulható és fejleszthető

A nemet mondás sokak számára az egyik legnehezebb kommunikációs feladat, pedig alapvető készségről van szó, amely közvetlen hatással van a mentális jóllétre, a kapcsolatok minőségére és a mindennapi teljesítményre. Sokan azért nem tudnak nemet mondani, mert félnek a másik fél csalódottságától, elutasításától vagy konfliktustól.

Fibromyalgia, a test jelez az elfojtott érzések miatt

Amikor valamink fáj, annak oka van akár egy kellemetlen kór is állhat a háttérben, de minden fájdalom egy jelzés a testünktől, hogy valami nincs rendben.