A tudathasadás legfőbb jellemzői
- Dátum: 2022.09.25., 09:28
- Udvari Fanni
- képek: pexels.com
- elme, érzékcsalódás, hallucináció, hangulat, lélek, psziché, skizofrénia, személyiségzavar, tudathasadás
A tudathasadás (skizofrénia) súlyos, legtöbbször a pszichózis jellegzetességeit mutató elmekórtani állapot. Kiváltó oka mind a mai napig ismeretlen. Valójában egy pontatlan, hétköznapi kifejezés, melyet egyaránt használnak a skizofrénia és a disszociatív személyiségzavar (többszörös személyiség) tünetegyüttesének jelölésére.
A multiplex személyiségzavart gyakran összekeverik a skizofréniával, vagy a tudathasadás egyéb formáival. A multiplex személyiség is egyfajta tudathasadásos elmeállapot, ha ezt a kifejezést szó szerint értjük. Az effajta zavarnak több elnevezést is adtak, a legegyszerűbb és legkifejezőbb a többszemélyűség, azonban a multiplex személyiségzavar a szakkifejezés. A betegség tünete a fejfájás és az emlékezetkiesés.
Ez a probléma ritkán vagy egyáltalán nem gyógyítható gyógyszerek segítségével, inkább csak megpróbálják elnyomni a nem kívánt személyiségeket. Legismertebb és legkézenfekvőbb kezelési formája, hogy pszichológiai úton az összes személyiséget megpróbálják összeolvasztani. A terápia hosszadalmas és bonyolult. A személyiségeket nem minden esetben lehet egyesíteni; ebben az esetben harmonikus kapcsolatot igyekeznek kialakítani közöttük.
A skizofrénia elnevezés görög gyökerekre nyúlik vissza, a szkhidzó (hasítani) és phrén (lélek) szavakból származik. első pillantásra a “lélekhasadásra” asszociálunk azonban a hasadás nem a személyiség „többszöröződésére”, hanem a gondolatok, érzések és cselekedetek között fennálló diszharmóniára, az összhang felbomlására vonatkozik.
A tudathasadás (skizofrénia) súlyos, legtöbbször a pszichózis jellegzetességeit mutató elmekórtani állapot. Kialakulásának mi állhat a hátterében, a mai napig ismeretlen. Felmerülhetnek idegfejlődési zavarok, öröklődés, környezeti hatások. Általában a serdülést követően és a harmincadik életév betöltése közötti időszakban jelenik meg. A betegségre utaló előzmények jellemzően már kamaszodás közben felbukkannak. Nőknél és férfiaknál egyaránt előfordulhat, a férfiaknál korábban észlelhető.
A beteg egész életét végigkíséri, még ha gyógyszerekre jól is reagál. Diagnosztizálása rendkívül problémás, pedig a betegség az egész személyiséget megváltoztatja, mindenre kihat. A gondolkodás, az érzelmi reakciók az észlelés átalakul, ami súlyos hatással van az érintett társas kapcsolataira, alkalmazkodóképességére.
Az érintettek váratlan, meglepő reakciókkal képesek reagálni az őket érő ingerekre, amivel megbotránkoztatják a környezetüket. A társadalom egy része elzárkózik tőlük a kellemetlenségek elkerülése végett. Ez a különös betegség több filmalkotást is ihletett, például az Egy csodálatos elme (2001) illetve a Széttörve (2017) című mozifilmeket.
A skizofréniát tünetei és lefolyása alapján több altípusba sorolja a szakirodalom. A paranoid skizofréniát főként a téveszmék, a hanghallucinációk, a viselkedési rendellenességek jellemzik, de gyógyszeresen általában jól kezelhető. A hebefréniás vagy szétesett skizofréniában felbomlik a beszéd és a viselkedés, a beteget a sivár érzelmi élet, a gondolkodási zavarok jellemzik. A differenciálatlan skizofréniát komplex tünetegyüttes jellemzi: téveszmék, hallucinációk, gondolkodási zavarok és „abnormális” viselkedés. A katatón skizofréniában a testi, pszichomotorikus tünetek a meghatározók, a mozdulatlanság vagy éppen a szélsőséges mozgások kivitelezése. A skizofrénia szimplex formában a szintek csaknem észrevétlenül alakulnak ki és idült skizofréniába torkollanak.
A diagnózis felállítása a tünetek sokfélesége és a betegség különböző lefolyása alapján nem egyszerű feladat. A biztos véleményhez legalább fél éven át meg kell figyelni a beteget.
Egyértelműen skizofréniáról van szó, ha a gondolkodás zavarai, a külső erők általi irányítottság, érzékcsalódások, hallucinációk, téveszmék közül valamelyik határozottan, vagy legalább kettő részben megmutatkozik, illetve a további tünetekből is legalább kettő jellemző, valamint, hogy a tünetek legalább egy hónapon keresztül fennállnak. A diagnózis felállításának alapja ezért a beteg megfigyelése és a tünetek időtartamának és súlyosságának értékelése.
Az önkéntelen emlékezet

Az önkéntelen emlékezet egy hirtelen villanás, amiből a múltunk egy korábbi részére nézünk vissza és ez az érzés olykor nagyon magával ragadó tud lenni. A kérdés, hogy honnét jönnek ezek? Hogyan keletkeznek? Ebben a cikkben az önkéntelen emlékek témáját járjuk körül.
Mentális egészség a mindennapokban

Március minden évben a mentális egészség hónapja. A szakmai szervezetek és közösségek ebből az alkalomból rendszeresen kampányokkal hívják fel a figyelmet a mentális egészség fontosságára és tudatosítására.
Így kezeld a nárcisztikust

Ne tűrjük, hanem kezeljük a nárcisztikust! Ez is lehetne a főcím, A nárcisztikus olyan személyiségtípus, amelyről számtalan könyvet és pszichológiai tanulmányt lehetne írni. Mi jellemzi ezt a személyiségtípust és hogyan lehet kezelni az ilyen embert?
A motiváció elvesztésének okai

A motiváció egy rendkívül összetett és sokrétű jelenség, amely számos biológiai, pszichológiai és környezeti tényezőt magában foglal. Az alábbiakban részletesebben is kifejtem a motiváció működését és a legfontosabb összetevőit.
Telefóbia: tényleg ennyire ijesztő egy hívás?

A telefonhívásoktól és a beszélgetésektől való félelem, azaz a telefóbia nem pusztán bogarasság, hanem a szociális szorongás egyik fajtája. Ezt az iszonyt a társas érintkezés különböző formái váltják ki, mint például enni, előadni vagy szerepelni mások előtt. Jelen esetben a riadtságot a jellegzetes, semmiből előtörő csörgés: a csengőhang, majd az azt követő kommunikáció váltja ki. Az idegesség skálája széles és színes: a finomabb zavartságtól és a bosszúságtól egészen a pánikolásig terjedhet.