A tudathasadás legfőbb jellemzői
- Dátum: 2022.09.25., 09:28
- Udvari Fanni
- képek: pexels.com
- elme, érzékcsalódás, hallucináció, hangulat, lélek, psziché, skizofrénia, személyiségzavar, tudathasadás
A tudathasadás (skizofrénia) súlyos, legtöbbször a pszichózis jellegzetességeit mutató elmekórtani állapot. Kiváltó oka mind a mai napig ismeretlen. Valójában egy pontatlan, hétköznapi kifejezés, melyet egyaránt használnak a skizofrénia és a disszociatív személyiségzavar (többszörös személyiség) tünetegyüttesének jelölésére.
A multiplex személyiségzavart gyakran összekeverik a skizofréniával, vagy a tudathasadás egyéb formáival. A multiplex személyiség is egyfajta tudathasadásos elmeállapot, ha ezt a kifejezést szó szerint értjük. Az effajta zavarnak több elnevezést is adtak, a legegyszerűbb és legkifejezőbb a többszemélyűség, azonban a multiplex személyiségzavar a szakkifejezés. A betegség tünete a fejfájás és az emlékezetkiesés.

Ez a probléma ritkán vagy egyáltalán nem gyógyítható gyógyszerek segítségével, inkább csak megpróbálják elnyomni a nem kívánt személyiségeket. Legismertebb és legkézenfekvőbb kezelési formája, hogy pszichológiai úton az összes személyiséget megpróbálják összeolvasztani. A terápia hosszadalmas és bonyolult. A személyiségeket nem minden esetben lehet egyesíteni; ebben az esetben harmonikus kapcsolatot igyekeznek kialakítani közöttük.
A skizofrénia elnevezés görög gyökerekre nyúlik vissza, a szkhidzó (hasítani) és phrén (lélek) szavakból származik. első pillantásra a “lélekhasadásra” asszociálunk azonban a hasadás nem a személyiség „többszöröződésére”, hanem a gondolatok, érzések és cselekedetek között fennálló diszharmóniára, az összhang felbomlására vonatkozik.

A tudathasadás (skizofrénia) súlyos, legtöbbször a pszichózis jellegzetességeit mutató elmekórtani állapot. Kialakulásának mi állhat a hátterében, a mai napig ismeretlen. Felmerülhetnek idegfejlődési zavarok, öröklődés, környezeti hatások. Általában a serdülést követően és a harmincadik életév betöltése közötti időszakban jelenik meg. A betegségre utaló előzmények jellemzően már kamaszodás közben felbukkannak. Nőknél és férfiaknál egyaránt előfordulhat, a férfiaknál korábban észlelhető.
A beteg egész életét végigkíséri, még ha gyógyszerekre jól is reagál. Diagnosztizálása rendkívül problémás, pedig a betegség az egész személyiséget megváltoztatja, mindenre kihat. A gondolkodás, az érzelmi reakciók az észlelés átalakul, ami súlyos hatással van az érintett társas kapcsolataira, alkalmazkodóképességére.

Az érintettek váratlan, meglepő reakciókkal képesek reagálni az őket érő ingerekre, amivel megbotránkoztatják a környezetüket. A társadalom egy része elzárkózik tőlük a kellemetlenségek elkerülése végett. Ez a különös betegség több filmalkotást is ihletett, például az Egy csodálatos elme (2001) illetve a Széttörve (2017) című mozifilmeket.
A skizofréniát tünetei és lefolyása alapján több altípusba sorolja a szakirodalom. A paranoid skizofréniát főként a téveszmék, a hanghallucinációk, a viselkedési rendellenességek jellemzik, de gyógyszeresen általában jól kezelhető. A hebefréniás vagy szétesett skizofréniában felbomlik a beszéd és a viselkedés, a beteget a sivár érzelmi élet, a gondolkodási zavarok jellemzik. A differenciálatlan skizofréniát komplex tünetegyüttes jellemzi: téveszmék, hallucinációk, gondolkodási zavarok és „abnormális” viselkedés. A katatón skizofréniában a testi, pszichomotorikus tünetek a meghatározók, a mozdulatlanság vagy éppen a szélsőséges mozgások kivitelezése. A skizofrénia szimplex formában a szintek csaknem észrevétlenül alakulnak ki és idült skizofréniába torkollanak.
A diagnózis felállítása a tünetek sokfélesége és a betegség különböző lefolyása alapján nem egyszerű feladat. A biztos véleményhez legalább fél éven át meg kell figyelni a beteget.

Egyértelműen skizofréniáról van szó, ha a gondolkodás zavarai, a külső erők általi irányítottság, érzékcsalódások, hallucinációk, téveszmék közül valamelyik határozottan, vagy legalább kettő részben megmutatkozik, illetve a további tünetekből is legalább kettő jellemző, valamint, hogy a tünetek legalább egy hónapon keresztül fennállnak. A diagnózis felállításának alapja ezért a beteg megfigyelése és a tünetek időtartamának és súlyosságának értékelése.
Óvodakezdés: sír, kapaszkodik, nem akar bemenni?
Az óvodakezdés nemcsak a gyermek, hanem az egész család számára nagy változás. Az addig megszokott, biztonságos otthoni környezet helyett új helyszín, ismeretlen felnőttek, új gyerekek és másfajta napirend várja a kicsit. Nem csoda, ha az első reggeleken könnyek között kapaszkodik a szülőbe, tiltakozik az öltözés ellen, vagy határozottan kijelenti: ő bizony nem akar óvodába menni.
A túlkompenzálás jelei
A túlkompenzálás olyan pszichológiai működésmód, amely során az ember egy számára kellemetlen bizonytalanságot, hiányérzetet vagy gyengeséget úgy próbál elfedni, hogy az ellenkező irányba túlzott viselkedést mutat. Sok esetben ez nem tudatos. Az érintett személy valóban úgy érezheti, hogy határozott, erős vagy magabiztos, miközben viselkedésének hátterében valójában félelem, kisebbrendűségi érzés vagy az elutasítástól való szorongás áll.
Mitől leszel azonnal szimpatikusabb másoknak?
Vajon mi alapján döntjük el néhány perc, sőt olykor néhány másodperc alatt, hogy valaki szimpatikus-e számunkra? Természetesen a külső megjelenés is szerepet játszhat az első benyomásban, de hosszú távon sokkal inkább azok az apró gesztusok, viselkedési formák és kommunikációs szokások számítanak.
Impulzusvásárlás: miért veszünk meg olyasmit is, amire valójában nincs szükségünk?
Bemész a boltba egyetlen dologért, aztán néhány perccel később már egy új bögrével, egy akciós édességgel és egy olyan ruhadarabbal állsz a pénztárnál, amelyről indulás előtt még azt sem tudtad, hogy létezik? Ha ismerős a helyzet, valószínűleg te is megtapasztaltad már az impulzusvásárlás erejét.
Mindig ugyanabból a bögréből iszod a kávédat?
Van egy kedvenc bögréd, amelyhez szinte minden reggel automatikusan nyúlsz? Lehet, hogy már kopott egy kicsit a mintája, talán nem is ez a legszebb darab a konyhaszekrényben, mégis valahogy „ebből esik a legjobban” a kávé. Másoknak több tucat bögréjük van, mégis újra és újra ugyanaz kerül elő. Vajon egyszerű megszokásról van szó, vagy a választásunk valóban árulhat el valamit a személyiségünkről?