Menü

Orális allergia szindróma

Közismert tény, hogy bizonyos élelmiszerek allergénként hatnak és néhány embernél allergiás reakciót váltanak ki. Az orális allergia szindróma általában valamilyen pollen-élelmiszer keresztreakció miatt alakul ki, valamint tünetei jellemzően helyi szinten jelennek meg.

Az orális allergia szindróma, másnéven OAS általában 3 éves kor fölötti gyermekeknél alakul ki, de sokszor tinédzserkorban, sőt, fiatal felnőtteknél is találkozhatunk vele, akár úgy is, hogy előtte semmilyen zöldségre vagy gyümölcsre nem tapasztaltak allergiás reakciót. Jellemzően azok, akiknél orális allergia szindróma alakul ki, korábban már allergiások voltak nyírfára, parlagfűre, ürömpollenre, gabona pollenre vagy valamilyen más növényi pollenre.

A jellemző tünetek a száj és az ajkak körül alakul ki, legtöbbször duzzanat és bőrpír kíséri. Vannak, akik viszketésről is beszámolnak, de ez is kifejezetten a száj környékét, valamint a nyelvet, a torkot és a szájpadlást érinti. A száj környéki tünetek mellett a tipikus allergiás reakciók is megjelennek, ilyen például tüsszögés, az orrfolyás, a könnyezés, szemviszketés és orrdugulás.

Mivel helyi allergiás reakcióról van szó, a tünetek mindig az azt kiváltó élelmiszer elfogyasztása után 15-30 perccel jelentkeznek és általában rövidesen, legfeljebb egy órán belül meg is szűnnek. Nagyon ritkán előfordulhat, hogy súlyosabb tünetek, mint például gége ödéma vagy anafilaxiás sokk is jelentkezik.

Diagnózisához elengedhetetlen a páciens korábbi tapasztalata és kórtörténete. Természetesen nem csak a korábbi tapasztalatokra alapozzák az diagnózist, a Prick bőrteszt is alkalmas a kimutatására, valamint keresztallergia vizsgálattal is kimutatható. Ebben az esetben az ALEX allergiatesztet alkalmazzák, amely mindössze egy egyszerű vérvételből áll és nem csak az allergiát, de az azt kiváltó okot is megmutatja.

Fontos azonban megjegyezni, hogy az orális allergia szindróma esetében megelőzésre is van lehetőség. Ha a keresztallergiát kiváltó növény ellen deszenzibilizáló kezelést végeznek, azzal megelőzhető vagy csökkenthető a reakció.

Kezelése jellemzően antihisztaminnal történik, mivel a legtöbb esetben a tünetek nem súlyosak, ezért nem kezelik szteroid tartalmú készítményekkel. Az allergiás reakciót kiváltó zöldséget vagy gyümölcsöt a beteg elfogyaszthatja például főzve is, ezzel elkerülve a kellemetlen tünetek nagyrészét, de ha esetleg mégis nyersen fogyasztja, a tünetek általában akkor is gyorsan enyhülnek.

Körömbetegségek – felismerés, okok és hatékony kezelési lehetőségek

A körömbetegségek rendkívül gyakoriak, és az emberek jelentős részét érintik élete során. Bár gyakran csupán esztétikai problémának tűnnek, sok esetben komoly kellemetlenséggel, fájdalommal vagy akár fertőzéssel is járhatnak. A köröm állapota ráadásul sokszor utalhat a szervezet általános egészségi helyzetére, ezért fontos időben felismerni és kezelni a problémát.

A társasjáték terápiás ereje

A társasjátékok népszerűsége az utóbbi években hatalmasat nőtt – és nem véletlenül. A közös játék nemcsak szórakoztat, hanem kézzelfogható szociális és mentális előnyökkel is jár. Közelebb hozza az embereket egymáshoz, segít a stressz levezetésében, fejleszti a gondolkodást és támogatja a lelki jóllétet.

Wim Hof módszer

Edzésmódszer, mely nem csak a testre hat, hanem az elmét is tréningezi, ezzel pedig hihetetlen eredményeket lehet elérni. Ez a Wim Hof módszer.

Nyugalom a rohanásban – így őrizheted meg a mentális egyensúlyod a mindennapokban

A modern életvitel tempója sokszor felülmúlja a szervezet alkalmazkodóképességét. A folyamatos információáradat, a munkahelyi nyomás és a teljesítménykényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy nehéz megtalálniuk a lelki egyensúlyt. Pedig a mentális egészség megőrzése nem luxus – hanem alapfeltétel ahhoz, hogy jól működjünk testileg és lelkileg egyaránt.

Hogyan csökkenthetjük a demencia kockázatát tudatos életmóddal?

A demencia – amelynek leggyakoribb formája az Alzheimer‑kór – komoly kihívás mind az érintettek, mind a hozzátartozóik számára. Egyre több kutatás mutat rá, hogy bár a genetikai tényezők nem befolyásolhatók, az életmódbeli kulcselemekkel jelentősen csökkenthetjük a kialakulás esélyét.