Menü

Furcsán hangzik, mégis egészséges a csigagél

A szépségért meg kell szenvedni, tartja a mondás, amit minden nő jól ismer. Hallhatjuk ezt kozmetikusnál, diéta során és még oly sok helyen, azonban ennek nem feltétlen kell így lennie. Az utóbbi időben a szépségipar is a természetes anyagok és kozmetikumok felé fordult. Jól példázza ezt az Aloe Vera vagy például a kókuszolaj töretlen népszerűsége. A természetes kozmetikumok és szépségipari termékek jelentős előnnyel bírnak szintetikus társaikkal szemben. Egyrészt a mellékhatások és az esetleges allergia esélye sokkal alacsonyabb, valamint a hatásmechanizmusuk is sokkal egészségesebb.

Az aktuális csodaszer, amiről most egy kicsit bővebben beszélünk, a csigagél. Talán elsőre furcsának tűnhet, néhányaknak talán taszítónak is, ám ha közelebbről megvizsgáljuk a csigagél összetételét és azt, hogyan működik, máris más szemmel nézünk a dologra.

A filmsztárok és modellek világában már egy ideje ismert ez az anyag, különösen a bőrápolás terén kap nagy figyelmet. Na de térjünk is rá a lényegre. Mindenki jól ismeri azt a bizonyos csíkot, amit a csiga hagy maga után. Ez is csigagél, ám ennek nagyrésze víz és mindössze a csiga mozgásának elősegítése a funkciója. Van azonban egy másik nyálka, amit termel a csiga és a bőrápolás szempontjából ez az, amit mi felhasználhatunk. Ezt a nyákot a csiga a regenerációja miatt termeli, például, ha sérül a csigaház fala vagy a csiga bőre, ez az anyag felel annak folyamatos nedvesen tartásáért és gyorsabb gyógyulásáért.

A csigagél rengeteg tápanyagot tartalmaz és hidratáló, ránctalanító, valamint feszesítő hatása is ismert. Rengeteg kollagént, ellasztánt és allantoint tartalmaz, melyektől rugalmas és fiatalos lesz a bőr. Emellett a gélben található mikrotápanyagok és vitaminok táplálják a bőrt, így az gyorsabban gyógyul, legyen szó akár pattanásról, kiütésről, égésről, hegről vagy más jellegű bőrproblémáról. Pozitívuma, hogy minden bőrtípusra kiváló és naponta akár 2-szer, 3-szor is alkalmazhatjuk a bőr tisztítására.

A csigagélben megtalálható még a fentebb említett összetevőkön kívül a hialuronsav is, mely fontos alkotóeleme a bőrnek és más kötőszövetünknek – csont, porc, izom - is. A rugalmassághoz van köze, pontosabban a szövetek vízfelvevő képességéhez. Háló-szerűen tölti ki a sejtek közötti teret és fokozza a vízfelvevő képességét a szövetnek, ezzel megőrizve rugalmasságát és feszességét. Sokszor ajánlják, hogy kollagénnel együtt érdemes bevinni a szervezetbe, de jelen esetben ez nem probléma, hiszen a csigagél természetesen tartalmazza mindkét összetevőt.

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?