Van, hogy elveszik a motiváció…
- Dátum: 2022.10.23., 18:52
- Martinka Dia
- képek:pixabay.com
- célkitűzés, elhanyagol, házimunka, ihlet, iskola, jutalmaz, közérzet, közösségformáló., lecke, lélek, motiváció, mozgásfajta, ösztönzés, sport, sugalmazás, takarítás, téli időszak, test
Igen, ilyen van, előfordul időnként, hogy valahol „félúton” elveszik a motiváció, nem találjuk azt a bizonyos sugallatot, nem jön az ihlet, nincs ösztönzés, cél. Mit tegyünk, amikor ez előfordul velünk?
Szerencsére ma már a sport sem időszakos, már nem mondhatjuk „szezonálisnak”, hiszen egyre többen keresik fel a termeket, indulnak kocogni, állnak neki otthon tornázni, vagy szobabiciklizni, amikor épp nem a nyári formára gyúrnak, s nem is január elseje/ hétfő/ „majdholnap” van.
A testmozgás mindig jót tesz testnek és léleknek egyaránt, de vannak olyan időszakok, amikor épp hajlamosabbak vagyunk kicsit elhanyagolni a mozgást, lustulni, motivációvesztetté válni. Ez lehet egy iskolakezdés, amikor az esti dolgok miatt nincs idő kimenni futni, hiszen a gyerekkel tanulni kell, a lakás szalad, vagy a téli időszak, mikor korábban sötétedik, hidegebb van, barátságtalanabb az idő. Ekkor kell erőt venni magunkon és pár olyan dologba megkapaszkodni, amelyek nem hagyják, hogy elhanyagoljuk magunkat!

Melyek ezek? Hogy tudjuk rávenni magunkat a mozgásra?
Tűzzük ki még a ma a következő célt! Legyen az egy verseny, egy ruha, amibe bele szeretnénk férni, egy szám, amit mutasson a mérleg, egy jobb teljesítmény, egy fitt közérzet. Nagyon sok házimunkám van otthon, de a takarítás, a portörlés sajnos nem az a fajta mozgás, amire szükségünk van és sajnos nem sport.
Válasszuk azt a mozgásfajtát, amit igazán szeretünk! Ne akarjunk futni, ha nem szeretjük, ne biciklizzünk, ha inkább táncolni szeretnénk, ne tornázzunk otthon kényszerből, ha a szabadba vágyunk túrázni, ne súlyzózzunk egy levegőtlen teremben, ha inkább futásra vágyunk az erdőben. Ha jógázni akar valaki, akkor kezdje el azt, ha úszni, akkor azt a lehetőséget találja meg, mindenképp élvezze, amit csinál.
Amit mi szeretünk, azt kell megtalálni.
Vegyünk valamit, amivel megjutalmazzuk magunkat. Egy szép leggings a futáshoz, vagy egy új futócipő, netán egy pár súlyzó, vagy egy úszószemüveg. Én egy súlyozott hullahopp karikával leptem meg magam és nagyon szeretem. Az újdonság varázsa sokat számít!

Keressünk példaképet, a közösségi oldalak tele vannak követhető sportolókkal, találhatunk edzésterveket, csoportokat, csatlakozhatunk közösségi futócsoportokhoz, én magam is ezt csinálom és mindig örömmel tölt el, lassan 4 éve, hogy jelennek meg új és új arcok, akik megtapasztalják és megszeretik a sport közösségformáló erejét.
Vonjuk be a családot! Higgyék el, lehet menni futni egy kétévessel futóbabakocsival, rollerezhet vagy bicajozhat mellettünk a nagyobb testvér, kísérhet biciklin apuka, vagy nagyszülő, a mozgásból mindenki csak profitál. sportolhatunk addig is, amíg a gyerekeknek fociedzése, kézműves szakköre, vagy épp táncórája van.
Használjuk ki ezeket az egy-egy órányi időszakokat is! Természetesen háromgyerekes, sportoló anyukaként tisztában vagyok vele, hogy ez mennyire nem könnyű, sosem lesz az, viszont nagyon meg fogja érni!
Időtlen csavargás – Hogyan veszítjük el az időérzékünket vásárlás közben?
Tegnap a barátnőimmel igazi csajos napot tartottunk: kávé, nevetés, turizás, egy kis plázázás, aztán még „csak egy utolsó bolt”. Ismerős? Dél körül indultunk, és mire észbe kaptunk, már sötét volt. Meglepődve néztünk össze: hová tűnt az idő? A vásárlás sokszor úgy szippant be, hogy szinte megszűnik a külvilág. Ez nem véletlen.
Tanítsuk önállóságra: kell-e a gyereknek házimunkát végeznie?
Sok szülőben felmerül a kérdés: vajon használunk vagy ártunk gyermekünknek azzal, ha bevonjuk a háztartási feladatokba? A mai világban, amikor az iskoláskorú gyerekek jelentős terhelés alatt állnak, rengeteg a tanulnivaló és kevés az igazán felszabadult szabadidő, érthető a dilemma.
Az edzőtermi szorongás lélektana
Januárban alig lehet mozdulni a konditermekben, az újévi fogadalmak miatt minden gép foglalt. Pár hét múlva viszont már alábbhagy a lelkesedés. A kettő között pedig ott vannak azok, akik elindultak, de végül legyőzték őket a saját félelmeik. Ugyanis az év eleje nemcsak a lendületről szól, hanem a szorongásról és arról a nehezen megfogható „edzőtermi varázsról” is, amely jó esetben magával ragad.
Mit jelent ma az elköteleződés a Z generációnak?
A jelenlegi huszonéveseket gyakran bélyegzik magányosnak vagy túlzottan individualistának. Még ha egyéni szinten elő is fordul a tartós egyedüllét, a kötődés és a párkapcsolat igénye megmaradt, csak más formát öltött. A fiatalok ma már nem szerepeket vagy társadalmi elvárásokat keresnek egy házasságban, hanem biztonságot, partnerséget és kölcsönös felelősségvállalást.
„Nincs időm semmire” – Miért válik bűntudattá a pihenés?
Dolgozunk, hazamegyünk és eszünk, majd minden kezdődik elölről. A hétköznapok végén ott az a furcsa érzés, hogy megint eltelt egy nap, és semmi sem történt, ami igazán a miénk lett volna. A hobbikkal való foglalatoskodás nem luxusnak indult, mégis annak érezzük a mindennapi teendők mellett. Azonban miért alakult ki ez az állapot, és hogyan jutottunk el odáig, hogy az önmagunkra fordított alkalmakat rossz érzéssel társítjuk?