Menü

Az éjszakai evés így hat a testre

Nemcsak az számít, mit eszünk. Egészségünk védelme érdekében legalább ilyen fontos az is, hogy mikor - derül ki a Manchesteri Egyetem tudósainak kutatásából. A szakértők laboratóriumi körülmények között tenyésztett sejtek és egerek tanulmányozása során figyelték meg, hogyan függ össze cirkadián ritmusunk - vagyis napi biológiai óránk - az emésztéssel és az anyagcserével.

Egy egészséges ember szervezetében a stresszhormonként is ismert kortizolból reggel nyolc óra körül van jelen a legtöbb - ez ad elegendő energiát az ébredéshez és a napkezdéshez. Kortizolszintünk hajnali három óra körül éri el a legalacsonyabb értékeket, majd újra termelődni kezd és reggel nyolckor ismét csúcsértéken áll.

A kortizolszint a reggeli csúcs után délelőtt mérséklődik, adrenalin- és szerotoninszintünk viszont ekkor kezd növekedni. Dél körül pörög leginkább az anyagcserénk - sokan ezért érzik farkaséhesnek magukat ebédidőben -, dél múltával pedig a kortizol csökkenésével lelassul az anyagcsere, ilyenkor jön a kora délutáni "kajakóma". Estére a szerotonin helyét fokozatosan átveszi az egyre termelődő "alváshormon" - melatonin -, hajnali 3-kor pedig jön a már említett kortizol-mélypont.

Nyilván azok vannak a legnehezebb helyzetben, akiktől a munkájuk rendszeres éjszakai ébrenlétet követel. Ők ugyanis nem tudnak a Nap járásához alkalmazkodni étkezéseikkel , mert szinte végigalusszák a nappalt.

Mindegy, hogy éjszakai gyakori felébredésekről van szó, vagy az elalvás előtti lakomáról, alvás közben anyagcserénk lelassul, tehát a bevitt kalória sokszorosan fejti ki negatív hatását. Nem véletlen, hogy az éjszakai evés szindróma kapcsán érintettek gyakran szenvednek az elhízástól. A súlyfeleslegről pedig érdemes tudni, hogy nem pusztán esztétikai problémát okoz, hanem komoly egészségügyi kockázatokkal is együtt jár. A magas vérnyomás, a cukorbetegség, az ízületi problémák mellett pszichés gondok, depresszió is kialakulhat az érintetteknél. Fontos tehát, hogy az éjszakai evések számát egészségünk megőrzése érdekében is csökkentsük.

Az éjszakai evés szindróma nem csak a felborult hormonális viszonyokkal magyarázható, hanem sok esetben azzal a pszichés hozzáállással is, amin nem könnyű változtatni.

Fontos, hogy lássuk magunk előtt azt a célt, amiért az életmód átalakítása egyre sürgetőbb, és szilárd elhatározással menjünk végig a felé vezető úton. Az életmódváltás nem valamiféle divatos szófordulat, hanem olyan létező segítség, mellyel egészségünket és testsúlyunkat is helyreállíthatjuk.

Felelős állattartás

Az állatvédők, menhelyek sokszor beszélnek és kihangsúlyozzák a felelős állattartás fontosságát, de mi is ez valójában? A helyi rádiónk vendége volt hétvégén a helyi állatvédő egyesület elnöke, akivel nagyon hasznos és tartalmas beszélgetésünk volt a felelős állattartásról.

Tartsd fent a motivációt!

A motiváció fenntartása nem mindig könnyű, de vannak olyan hatékony módszerek, amelyek segíthetnek, hogy folyamatosan lendületben maradjunk.

Mindent, amit a Sjörgen- szindrómáról tudni kell

A Sjögren-szindróma egy autoimmun betegség, amely elsősorban a külső elválasztású mirigyeket érinti, mint például a nyál- és könnymirigyek, ami szájszárazságot (xerostomia) és szemszárazságot (xerophtalmia) okoz. A betegség más szervrendszereket is érinthet, például a tüdőt és a veséket, és különböző súlyosságú formái léteznek, amelyek gyulladásokkal és vasculitissel járhatnak.

Tavaszi takarítás és lakásfrissítés

A klasszikus tavaszi nagytakarítás mindig örök téma, de ezen kívül egy lakásfrissítésről is érdemes egy pár gondolatot írni. Hogyan varázsoljunk friss, tavaszi hangulatot otthonunkba?

Diszhidrotikus ekcéma

Sok ember életében megjelennek különböző bőrbetegségek, melyek tünetei kellemetlenek, ilyen az ekcéma is, ellenben nem mindegy, hogy hol és milyen formában jelentkezik.