Az éjszakai evés így hat a testre
- Dátum: 2022.10.25., 18:27
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- adrenalin, egészség, éjszaka, életmód, energia, étvágy, evés, fogyás, kortizol, testsúly
Nemcsak az számít, mit eszünk. Egészségünk védelme érdekében legalább ilyen fontos az is, hogy mikor - derül ki a Manchesteri Egyetem tudósainak kutatásából. A szakértők laboratóriumi körülmények között tenyésztett sejtek és egerek tanulmányozása során figyelték meg, hogyan függ össze cirkadián ritmusunk - vagyis napi biológiai óránk - az emésztéssel és az anyagcserével.
Egy egészséges ember szervezetében a stresszhormonként is ismert kortizolból reggel nyolc óra körül van jelen a legtöbb - ez ad elegendő energiát az ébredéshez és a napkezdéshez. Kortizolszintünk hajnali három óra körül éri el a legalacsonyabb értékeket, majd újra termelődni kezd és reggel nyolckor ismét csúcsértéken áll.
A kortizolszint a reggeli csúcs után délelőtt mérséklődik, adrenalin- és szerotoninszintünk viszont ekkor kezd növekedni. Dél körül pörög leginkább az anyagcserénk - sokan ezért érzik farkaséhesnek magukat ebédidőben -, dél múltával pedig a kortizol csökkenésével lelassul az anyagcsere, ilyenkor jön a kora délutáni "kajakóma". Estére a szerotonin helyét fokozatosan átveszi az egyre termelődő "alváshormon" - melatonin -, hajnali 3-kor pedig jön a már említett kortizol-mélypont.
Nyilván azok vannak a legnehezebb helyzetben, akiktől a munkájuk rendszeres éjszakai ébrenlétet követel. Ők ugyanis nem tudnak a Nap járásához alkalmazkodni étkezéseikkel , mert szinte végigalusszák a nappalt.
Mindegy, hogy éjszakai gyakori felébredésekről van szó, vagy az elalvás előtti lakomáról, alvás közben anyagcserénk lelassul, tehát a bevitt kalória sokszorosan fejti ki negatív hatását. Nem véletlen, hogy az éjszakai evés szindróma kapcsán érintettek gyakran szenvednek az elhízástól. A súlyfeleslegről pedig érdemes tudni, hogy nem pusztán esztétikai problémát okoz, hanem komoly egészségügyi kockázatokkal is együtt jár. A magas vérnyomás, a cukorbetegség, az ízületi problémák mellett pszichés gondok, depresszió is kialakulhat az érintetteknél. Fontos tehát, hogy az éjszakai evések számát egészségünk megőrzése érdekében is csökkentsük.
Az éjszakai evés szindróma nem csak a felborult hormonális viszonyokkal magyarázható, hanem sok esetben azzal a pszichés hozzáállással is, amin nem könnyű változtatni.
Fontos, hogy lássuk magunk előtt azt a célt, amiért az életmód átalakítása egyre sürgetőbb, és szilárd elhatározással menjünk végig a felé vezető úton. Az életmódváltás nem valamiféle divatos szófordulat, hanem olyan létező segítség, mellyel egészségünket és testsúlyunkat is helyreállíthatjuk.
Iskolába készül az óvodás – kis lépés a gyereknek, nagy lépés az egész családnak

Az iskolakezdés nemcsak tanulást, hanem barátkozást és rengeteg új élményt is hoz. Ha a gyerek érzi, hogy otthon támogatják és mellette állnak, könnyebben veszi majd az akadályokat, és örömmel indul minden reggel az iskolába.
Erő a tányéron – mit tehetünk magunkért endometriózis mellett?

Az endometriózis egy krónikus, gyakran fájdalmas nőgyógyászati betegség, amelyben a méh belső nyálkahártyájához hasonló szövet a méhen kívül, leggyakrabban a petefészkeken, a petevezetőkön, a hasüregben vagy akár a húgyhólyagon és belek körül is megjelenik.
Viszket, vakar – mi az? Rühesség!

A rühesség (scabies) egy rendkívül fertőző bőrbetegség, amit a Sarcoptes scabiei nevű mikroszkopikus atka okoz. Bár kellemetlen, a rühesség jól kezelhető, ha időben felismerik, és megfelelően kezelik.
Ne hagyd az utolsó hétre! – Iskolakezdési teendők időben

Az iskolakezdés nemcsak a tanévkezdés időpontját jelzi, hanem egy egész sor előkészületet is, amelyek mindegyike fontos a zökkenőmentes visszatéréshez. Akár szülő, akár diák, akár pedagógus a kedves Olvasó, van néhány kulcsfontosságú feladat, amit érdemes időben elintézni. Összegyűjtöttük a legfontosabb teendőket!
Allergiás és/vagy asztma– nyáron sokakat kínozhat a betegség

Az asztma és az allergia két különálló betegség, gyakran mégis kéz a kézben járnak. Ilyenkor allergiás asztmáról beszélünk, amely esetén az asztmás rohamot valamilyen légúti allergén váltja ki.