Az éjszakai evés így hat a testre

Nemcsak az számít, mit eszünk. Egészségünk védelme érdekében legalább ilyen fontos az is, hogy mikor - derül ki a Manchesteri Egyetem tudósainak kutatásából. A szakértők laboratóriumi körülmények között tenyésztett sejtek és egerek tanulmányozása során figyelték meg, hogyan függ össze cirkadián ritmusunk - vagyis napi biológiai óránk - az emésztéssel és az anyagcserével.

Egy egészséges ember szervezetében a stresszhormonként is ismert kortizolból reggel nyolc óra körül van jelen a legtöbb - ez ad elegendő energiát az ébredéshez és a napkezdéshez. Kortizolszintünk hajnali három óra körül éri el a legalacsonyabb értékeket, majd újra termelődni kezd és reggel nyolckor ismét csúcsértéken áll.

A kortizolszint a reggeli csúcs után délelőtt mérséklődik, adrenalin- és szerotoninszintünk viszont ekkor kezd növekedni. Dél körül pörög leginkább az anyagcserénk - sokan ezért érzik farkaséhesnek magukat ebédidőben -, dél múltával pedig a kortizol csökkenésével lelassul az anyagcsere, ilyenkor jön a kora délutáni "kajakóma". Estére a szerotonin helyét fokozatosan átveszi az egyre termelődő "alváshormon" - melatonin -, hajnali 3-kor pedig jön a már említett kortizol-mélypont.

Nyilván azok vannak a legnehezebb helyzetben, akiktől a munkájuk rendszeres éjszakai ébrenlétet követel. Ők ugyanis nem tudnak a Nap járásához alkalmazkodni étkezéseikkel , mert szinte végigalusszák a nappalt.

Mindegy, hogy éjszakai gyakori felébredésekről van szó, vagy az elalvás előtti lakomáról, alvás közben anyagcserénk lelassul, tehát a bevitt kalória sokszorosan fejti ki negatív hatását. Nem véletlen, hogy az éjszakai evés szindróma kapcsán érintettek gyakran szenvednek az elhízástól. A súlyfeleslegről pedig érdemes tudni, hogy nem pusztán esztétikai problémát okoz, hanem komoly egészségügyi kockázatokkal is együtt jár. A magas vérnyomás, a cukorbetegség, az ízületi problémák mellett pszichés gondok, depresszió is kialakulhat az érintetteknél. Fontos tehát, hogy az éjszakai evések számát egészségünk megőrzése érdekében is csökkentsük.

Az éjszakai evés szindróma nem csak a felborult hormonális viszonyokkal magyarázható, hanem sok esetben azzal a pszichés hozzáállással is, amin nem könnyű változtatni.

Fontos, hogy lássuk magunk előtt azt a célt, amiért az életmód átalakítása egyre sürgetőbb, és szilárd elhatározással menjünk végig a felé vezető úton. Az életmódváltás nem valamiféle divatos szófordulat, hanem olyan létező segítség, mellyel egészségünket és testsúlyunkat is helyreállíthatjuk.