Menü
  • Életmód
  • Óraátállítás hétvégén! Hátrányos vagy előnyös?

Óraátállítás hétvégén! Hátrányos vagy előnyös?

Ismét elérkezik az óraátállítás ideje. A nyári időszámítás kezdete 2022. március 27-én vasárnap hajnalban volt, amikor is 2:00 órakor 3:00 órára kellett előre állítani az órát, most pedig a téli időszámítás kezdődik. 2022. október 30-án vasárnap hajnalban 3:00 órakor 2:00 órára kell visszaállítani az órát.

A nyári időszámítás március utolsó vasárnapján kezdődik, és október utolsó vasárnapjáig tart. Az Európai Unió döntése szerint 2024-ben minden országnak véglegesen be kell állnia a választott téli vagy nyári időszámításra. Ezután pedig több óraátállítás nem lesz-írja a www.pontosido.com.

Az óraátállítás története 1916-ig nyúlik vissza. A világon ekkor elsőként az USA vezette be a nyári időszámítást, mégpedig energiatakarékossági okokból. A szokást hamarosan átvette a Föld számos más országa, beleértve Magyarországot is, azonban nálunk az elmúlt évtizedekben ez nem volt folyamatos, voltak ugyanis olyan évek, amikor kimaradt az óraátállítás. A nyári időszámításról Európában az Unió hozott szabályt 1997-ben, ekkor lett egységes.

Miért van szükség az óraátállításra?

Az óraátállítást egyrészt az indokolja, hogy március és október között a nappalok hosszabbak, tehát nem kell annyit mesterségesen világítanunk, kevesebb energiára van szükség. Másrészt az emberek több időt tudnak hasznosítani, a napok kihasználhatóbbá válnak.

Az óraátállítás előnyei és hátrányai vitatottak, előny az energiatakarékosság, illetve, hogy egy órával tovább élvezhetjük a természetes fényt, irodai, iskolai, munkahelyi világítás helyett, illetve meghosszabbítható ezzel a szabadban végzett munkák ideje, ami szintén előnynek könyvelhető el.

Az egyik legfőbb előny, hogy a napsütéses órák száma pozitívan befolyásolja az emberek hangulatát, a napfény hatására termelődő D-vitamin pedig az egészségünknek is jót tesz. Több országban sokszor hangoztatják, hogy az óraátállítás által csökkent a bűnesetek száma.

Léteznek természetesen ellenvélemények is, ők az óraátállítás hátrányait sorolják, véleményüket azzal támasztják alá, hogy az emberi szervezetre negatív hatással van, ugyanis testünk nem tud gyorsan, könnyen és egyformán alkalmazkodni az új helyzethez, az új időszámításhoz. Az átállást követő időszakban sokan tapasztalnak alvászavarokat, ami annak köszönhető, hogy felborul a természetes belső ritmusunk, ez pedig koncentrációzavarokhoz és fáradtsághoz vezethet, ami balesetveszélyes lehet.

Megjegyzik továbbá, hogy az óraátállítás érint néhány éjszakai vonatot, melyek menetrendjét nem módosítják, mely időkiesést jelent, azonban az is elmondható, hogy az európai menetrendek összehangolása miatt rendkívül nehéz lenne egy-egy országban eltörölni az óraátállítást, ez ugyanis kihatna az egész térség közlekedési hálózatára.

  • A rovat további cikkei

Óraátállítás – kinek áldás, kinek átok?

Október végén ismét elérkezik az idő, amikor egy órával visszaállítjuk a mutatókat, és ezzel hivatalosan is átlépünk a téli időszámításba. Sokan örülnek a plusz egy óra alvásnak, de a valóságban ez a látszólag apró változás sokkal több szervezetet megvisel, mint gondolnánk.

Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században

A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.

Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?

Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?

Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen

Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.

Mennyibe kerül ma a városi kutyatartás?

Hazánk nagyobb településeinek parkjaiban és kávézóiban egyre több négylábú társ sétál pórázon. A látvány idilli, de a háttérben ott húzódik a valós kérdés, hogy vajon a városi kutyatartás napjainkban már luxusnak számít? Egy szőrmók fenntartása jelenleg havonta átlagosan 20–50 ezer forintba kerül, fajtától és életmódtól függően. A táp, az oltások, a bolha- és kullancsirtók, illetve a felszerelések ma már alapkiadásnak számítanak.