Óraátállítás hétvégén! Hátrányos vagy előnyös?
- Dátum: 2022.10.26., 18:18
- Martinka Dia
- képek:pixabay.com
- belső ritmus, D vitamin, döntés, előny, energiatakarékosság, Európai Unió, fáradtság, hátrány, indok, koncentrációzavarok, közlekedés., napsütéses órák száma, nyári időszámítás, ok, óraátállítás, összehangol, téli időszámítás, természetes fény, világítás
Ismét elérkezik az óraátállítás ideje. A nyári időszámítás kezdete 2022. március 27-én vasárnap hajnalban volt, amikor is 2:00 órakor 3:00 órára kellett előre állítani az órát, most pedig a téli időszámítás kezdődik. 2022. október 30-án vasárnap hajnalban 3:00 órakor 2:00 órára kell visszaállítani az órát.
A nyári időszámítás március utolsó vasárnapján kezdődik, és október utolsó vasárnapjáig tart. Az Európai Unió döntése szerint 2024-ben minden országnak véglegesen be kell állnia a választott téli vagy nyári időszámításra. Ezután pedig több óraátállítás nem lesz-írja a www.pontosido.com.
Az óraátállítás története 1916-ig nyúlik vissza. A világon ekkor elsőként az USA vezette be a nyári időszámítást, mégpedig energiatakarékossági okokból. A szokást hamarosan átvette a Föld számos más országa, beleértve Magyarországot is, azonban nálunk az elmúlt évtizedekben ez nem volt folyamatos, voltak ugyanis olyan évek, amikor kimaradt az óraátállítás. A nyári időszámításról Európában az Unió hozott szabályt 1997-ben, ekkor lett egységes.
Miért van szükség az óraátállításra?
Az óraátállítást egyrészt az indokolja, hogy március és október között a nappalok hosszabbak, tehát nem kell annyit mesterségesen világítanunk, kevesebb energiára van szükség. Másrészt az emberek több időt tudnak hasznosítani, a napok kihasználhatóbbá válnak.
Az óraátállítás előnyei és hátrányai vitatottak, előny az energiatakarékosság, illetve, hogy egy órával tovább élvezhetjük a természetes fényt, irodai, iskolai, munkahelyi világítás helyett, illetve meghosszabbítható ezzel a szabadban végzett munkák ideje, ami szintén előnynek könyvelhető el.
Az egyik legfőbb előny, hogy a napsütéses órák száma pozitívan befolyásolja az emberek hangulatát, a napfény hatására termelődő D-vitamin pedig az egészségünknek is jót tesz. Több országban sokszor hangoztatják, hogy az óraátállítás által csökkent a bűnesetek száma.
Léteznek természetesen ellenvélemények is, ők az óraátállítás hátrányait sorolják, véleményüket azzal támasztják alá, hogy az emberi szervezetre negatív hatással van, ugyanis testünk nem tud gyorsan, könnyen és egyformán alkalmazkodni az új helyzethez, az új időszámításhoz. Az átállást követő időszakban sokan tapasztalnak alvászavarokat, ami annak köszönhető, hogy felborul a természetes belső ritmusunk, ez pedig koncentrációzavarokhoz és fáradtsághoz vezethet, ami balesetveszélyes lehet.
Megjegyzik továbbá, hogy az óraátállítás érint néhány éjszakai vonatot, melyek menetrendjét nem módosítják, mely időkiesést jelent, azonban az is elmondható, hogy az európai menetrendek összehangolása miatt rendkívül nehéz lenne egy-egy országban eltörölni az óraátállítást, ez ugyanis kihatna az egész térség közlekedési hálózatára.
Magány az ünnepek alatt: Ne a ChatGPT-vel töltse az ünnepeket
Az ünnepek időszaka sokak számára meghitt, családias hangulatú periódus, másoknak viszont fájón kiélezheti a magány érzését. És igen, bármennyire is cuki társaság tud lenni elsőre egy chatgpt, teljesen jogos a cikk címe: az ünnepek nem arról kell szóljanak, hogy valaki kizárólag egy mesterséges intelligenciával beszélgessen.
Karácsonyi meglepetések az irodába – amit imádnak majd a kollégák
Karácsony közeledtével minden irodában felmerül a nagy kérdés: mivel lehet úgy meglepni a kollégákat, hogy ne csak a kötelező kör legyen, hanem tényleg mosolyt csaljon az arcokra?
Advent: a lassulás művészete egy zajos világban
Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.