Menü

Mit tegyünk a megmaradt száraz pékáruval?

A szikkadt kenyeret, zsemlét, kiflit semmiképp se dobjuk ki, akár le is fagyaszthatjuk ezeket, de azonnal is felhasználhatjuk pár ötletes és ízletes fogáshoz. Kenyérmentő tippek következnek! Ezekkel a receptekkel néhány perc alatt meleg vacsorát adhatunk a családnak.

Napjainkban, amikor minden döbbenetesen megdrágult, fokozottan érvényes az elv, mely szerint ételt nem dobunk ki. Előfordul azonban, hogy a szikkadt, kemény pékárut már senki sem kívánja elfogyasztani, ekkor jöhetnek jól azok az ötletek, melyekkel ötletesen felhasználhatjuk a maradékot.

Mire jó a száraz kenyér?

Száraz kenyérkockát nemcsak a salátánkra tehetünk, hanem készíthetünk belőle olaszos kenyeres paradicsomlevest, kenyeres ételeket, melegszendvicset, pirítóst, aprítva zsemlemorzsát, kenyérpudingot, a fasírtról nem is beszélve.

A maradék kenyérből készülhet a méltán népszerű bundáskenyér, melynek ajánlom diétásabb verzióját, teljes kiőrlésű kenyérből, olajspray-vel megfújva, tetejére parmezán sajtot reszelve, sütőben megsütve.

A megszikkadt zsemléket tölthetjük zöldségekkel, hússal, de még desszertként is kiváló, vaníliás édes túróval megtöltve, megsütve. Ezekkel a receptekkel néhány perc alatt meleg vacsorát adhatunk a családnak.

Sokan a spenótot is kenyérrel sűrítik, de ha valaki ehhez nem érez kedvet, akkor készíthet a megmaradt kifliből karikákra vágott vendégváró falatokat, sajtokkal, zöldségekkel, felvágottal, olívabogyóval.

Mint említettem édességet is varázsolhatunk megszikkadt pékáruból, hiszen kiflit, kalácsot édes vaníliás tejbe áztatva, mákkal megszórva máris kész a mákos guba, de a cukros tejbe áztatott pékárut vajjal, gyümölcsökkel, csokival, mazsolával, lekvárral is ízesítjük finom édességeket kapva. Egy tartalmas leves utáni második fogásként ezek az ínyencségek simán megállják a helyüket, függetlenül attól, hogy mindössze pár szikkadt kalács, vagy kifli felhasználásával készült filléres ételek.

A kalácsot felhasználhatjuk felfújtakhoz is, de gondoljunk csak a máglyarakásra, hamis aranygaluskára, ha már az élvezeteket űzzük.

Talán újdonságként hat, de létezik kenyérpuding is. A strata egy olasz kenyérpuding, mely tulajdonképpen kockákra vágott, tejbe áztatott kenyérből készül, melyhez bármit lehet tenni (szalonna, hagyma, sajt…stb.) majd tojással együtt sütőben megsütni.

A családom példájából kiindulva kenyérből és péksüteményből vagy túl sok van otthon, vagy túl kevés. Vagy ketten is veszünk a férjemmel, vagy – bízva a másikban - egyikőnk sem. A friss, puha, ropogós zsemle másnap már szikkadt, kemény, s kevésbé kívánatos, azonban semmiképp se dobjuk ki, egy kis kreativitással számos étel készíthető belőlük.

Miért fontos a szellőztetés télen?

Sokan reflexből azt mondják a januári szellőztetésre, hogy ilyenkor felesleges, hiszen hűvös van, emiatt sokszor nem érzik egy szobában a rossz levegőt. Ezáltal marad az, hogy a hideg időszakban csak nagyon rövid időre vagy egyáltalán ki sem nyitják az ablakot. Holott a friss levegő hiánya ilyenkor is komoly károkat okozhat.

Biztonságos téli közlekedés – a katasztrófavédelem tanácsai

A téli időjárás jelentősen megnehezíti a közlekedést: a hó, az ónos eső, a köd és a fagyos utak egyaránt növelik a balesetek kockázatát. A katasztrófavédelem minden évben felhívja a figyelmet arra, hogy megfelelő felkészüléssel és körültekintő magatartással a veszélyek nagy része megelőzhető.

Egyre népszerűbb az újévi csobbanás

Az újévi csobbanás az elmúlt években látványosan népszerűvé vált Magyarországon és Európa-szerte. Január 1-jén tavakban, folyókban, tengerekben vagy akár szabadtéri medencékben vállalkoznak emberek százai, sőt ezrei arra, hogy a tél közepén hideg vízbe merüljenek.

Meddig tartanak az újévi fogadalmaink? – A lelkesedéstől a feladásig

Az új év kezdetével emberek milliói tesznek fogadalmat: egészségesebben élnek, többet mozognak, kevesebbet halogatnak, pénzt takarítanak meg vagy új készségeket sajátítanak el. Január első napjaiban a motiváció szinte tapintható.

Újévi babonák – Mit tegyünk (és mit ne), hogy szerencsés legyen az évünk?

Az újév kezdete évszázadok óta különleges jelentőséggel bír: sok kultúrában úgy tartják, hogy az év első napján tett cselekedetek, elfogyasztott ételek és kimondott szavak meghatározzák az előttünk álló tizenkét hónap sorsát.