Menü

Mit tegyünk a megmaradt száraz pékáruval?

A szikkadt kenyeret, zsemlét, kiflit semmiképp se dobjuk ki, akár le is fagyaszthatjuk ezeket, de azonnal is felhasználhatjuk pár ötletes és ízletes fogáshoz. Kenyérmentő tippek következnek! Ezekkel a receptekkel néhány perc alatt meleg vacsorát adhatunk a családnak.

Napjainkban, amikor minden döbbenetesen megdrágult, fokozottan érvényes az elv, mely szerint ételt nem dobunk ki. Előfordul azonban, hogy a szikkadt, kemény pékárut már senki sem kívánja elfogyasztani, ekkor jöhetnek jól azok az ötletek, melyekkel ötletesen felhasználhatjuk a maradékot.

Mire jó a száraz kenyér?

Száraz kenyérkockát nemcsak a salátánkra tehetünk, hanem készíthetünk belőle olaszos kenyeres paradicsomlevest, kenyeres ételeket, melegszendvicset, pirítóst, aprítva zsemlemorzsát, kenyérpudingot, a fasírtról nem is beszélve.

A maradék kenyérből készülhet a méltán népszerű bundáskenyér, melynek ajánlom diétásabb verzióját, teljes kiőrlésű kenyérből, olajspray-vel megfújva, tetejére parmezán sajtot reszelve, sütőben megsütve.

A megszikkadt zsemléket tölthetjük zöldségekkel, hússal, de még desszertként is kiváló, vaníliás édes túróval megtöltve, megsütve. Ezekkel a receptekkel néhány perc alatt meleg vacsorát adhatunk a családnak.

Sokan a spenótot is kenyérrel sűrítik, de ha valaki ehhez nem érez kedvet, akkor készíthet a megmaradt kifliből karikákra vágott vendégváró falatokat, sajtokkal, zöldségekkel, felvágottal, olívabogyóval.

Mint említettem édességet is varázsolhatunk megszikkadt pékáruból, hiszen kiflit, kalácsot édes vaníliás tejbe áztatva, mákkal megszórva máris kész a mákos guba, de a cukros tejbe áztatott pékárut vajjal, gyümölcsökkel, csokival, mazsolával, lekvárral is ízesítjük finom édességeket kapva. Egy tartalmas leves utáni második fogásként ezek az ínyencségek simán megállják a helyüket, függetlenül attól, hogy mindössze pár szikkadt kalács, vagy kifli felhasználásával készült filléres ételek.

A kalácsot felhasználhatjuk felfújtakhoz is, de gondoljunk csak a máglyarakásra, hamis aranygaluskára, ha már az élvezeteket űzzük.

Talán újdonságként hat, de létezik kenyérpuding is. A strata egy olasz kenyérpuding, mely tulajdonképpen kockákra vágott, tejbe áztatott kenyérből készül, melyhez bármit lehet tenni (szalonna, hagyma, sajt…stb.) majd tojással együtt sütőben megsütni.

A családom példájából kiindulva kenyérből és péksüteményből vagy túl sok van otthon, vagy túl kevés. Vagy ketten is veszünk a férjemmel, vagy – bízva a másikban - egyikőnk sem. A friss, puha, ropogós zsemle másnap már szikkadt, kemény, s kevésbé kívánatos, azonban semmiképp se dobjuk ki, egy kis kreativitással számos étel készíthető belőlük.

A Montessori alapelvek

Maria Montessori, olasz orvosnő és pedagógus, a róla elnevezett pedagógiai-pszichológiai nevelési módszerek kidolgozója, mely teljesen forradalmasította a XX. századi gyereknevelést.

Mi az a kapszula ruhatár?

A „kapszula ruhatár” (angolul: capsule wardrobe) egy olyan ruhatár, amely tudatosan válogatott, kevés, de jól kombinálható alapdarabokból áll. A célja az, hogy kevesebb, de jobb minőségű ruhánk legyen, amelyeket hosszabb ideig tudunk hordani.

Soha nem látott magasságokban a virtuális valóság

A virtuális valóság (VR), mint szórakoztatási forma alig pár éves múltra tekint vissza, mégis rengeteget fejlődött. A fejlesztések jelenleg a harmadik generációnál tartanak, amely már képes az emberi test szinte minden mozgását egy közös térben érzékelni. Írásomat többek között az inspirálta, hogy nemrégiben lehetőségem volt kipróbálni a VR technológiát és több játékkal is játszhattam. Az alábbi cikkben egyfajta áttekintést kaphatunk arról, hogy jelenleg hol tart az említett „tudomány” és hogyan jutott idáig.

Mindenkinek kell egy hobbi, ami önbizalmat ad

A magabiztosság nem velünk született adottság, sokkal inkább egy olyan készség, amelyet az élet során fejleszthetünk. Egy meglepően hatékony és gyakran alábecsült módszer erre a rendszeres hobbi gyakorlása. Legyen szó festésről, futásról, túrázásról vagy kertészkedésről, a szenvedéllyel űzött szabadidős tevékenységek nemcsak örömet nyújtanak, hanem hosszú távon hozzájárulnak önmagunk jobb megismeréséhez és önértékelésünk növeléséhez is.

Miért félünk a pletykáktól? – A digitális szóbeszéd árnyéka

A különböző híresztelések mindig is részei voltak az emberi társadalomnak. Már az ősidőkben is suttogtak egymás fülébe történeteket az emberek, hogy kibeszéljék, megítéljék vagy épp figyelmeztessék egymást. Ám míg korábban a pletyka személyes, szűk körben terjedt, ma már pillanatok alatt elérheti az egész világot. Az online térben új arcot öltött: azonnalivá, nyilvánossá és gyakran kontrollálhatatlanná vált. Éppen ezért félünk tőle jobban, mint valaha.