Menü

Plogging avagy a szemétszedős futás

A plogging elnevezés egy szemétszedő futást takar, mely egy új, modern szemléletű, környezettudatos sporttevékenyég. Futás vagy kocogás közben a sportolók szemétszedő kesztyűben hulladékot gyűjtenek zacskókba, mellyel megtisztítják környezetüket. A plogging ötlete Svédországból származik. Magyarországon 2018 elején vált ismertté.

A plogging kifejezés a svéd "plocka upp" kifejezés kombinációja a "gyűjtés" és a "kocogás" kifejezéséből. A környezetbarát mozgalom egy új környezettudatos „futódivat”, a szokás 2016-ban indult el útjára a svédektől, és azóta népszerűsége töretlen.

Ha minden edzésen egyetlen futó mindössze csupán egyetlen szemetet szed fel a földről, a sok kicsi sokra megy elvét követve sokat tettünk környezetünk megtisztításáért.

A plogging ötvözi az egészséges életet, a testmozgást és a környezetvédelmet, a mozgalom pedig nem hiábavaló, 2016-ban például közel 3000 tonna szemetet szedett össze a 190 ezer résztvevő – olvasom a neten.

Sok futó csatlakozik közösségekhez, így a tevékenység közösségi futások alkalmával is tökéletesen beilleszthető az edzésekbe, ekkor nyilván nem a legjobb időket futja az ember és nem saját rekordokat döntöget, de a Földünk és környezetünk mindenképp jól jár.

A futás és szemétszedés azaz a plogging végzése közben arra is figyeljünk, hogy mi az a szemét, amit nem szabad felvenni a földről, ilyenek például a gyógyszerek, kötszerek, gyógyászati eszközök, tű, akkumlátorok, motorolaj, különféle elektromos és elektronikai berendezések és hasonlók.

Ha holnap valaki kipróbálja a ploggingot, érdemes mindenképp gumikesztyűt húzni a futókesztyűre, hiszen már hidegebb idők járnak, viszont a fertőzésveszélyt mindenképp szem előtt kell tartani. Egy erős zsákot vigyünk, mely elbír mindenféle hulladékkal, szemétszedés közben pedig véletlen se nyúljunk az arcunkhoz, így elkerülhetjük az esetleges fertőzéseket!

Futásból hazaérve első dolgunk legyen a lehető legalaposabban kezet mosni, a gumikesztyűt pedig egy erre alkalmas hulladékgyűjtőbe, a futókesztyűt pedig mosógépbe dobni.

Szemetet szedni bárhol lehet, akár erdőkben, mezőkön a terepfutások alkalmával, akár a városban, mindenképp egy dícséretes és becsülendő kezdeményezés, melyhez minden kedves sportolni vágyót bíztatok, hogy csatlakozzon!

Miért tegyük meg ezt?

A válasz nyilvánvaló. Mert egyre fontosabb és aktuálisabb a fenntarthatóság, a környezettudatosság, a környezetünk védelme, az éghajlatváltozás problémája. Néha azt gondoljuk mi ebben a folyamatban kis láncszem vagyunk és egy ember munkája nem számít. Pedig nagyon is számít.

Óraátállítás 2025 őszén

Október vége felé minden évben elérkezik az a bizonyos hétvége, amikor újra előkerül a kérdés: „Most előre vagy hátra kell állítani az órát?” Idén október 26-ról 27-re virradó éjjel, vasárnap hajnalban háromról kettőre kell visszatekerni a mutatókat. Ez azt jelenti, hogy egy órával tovább alhatunk, hiszen kezdetét veszi a téli időszámítás.

Az érzelmi zsenik köztünk járnak – avagy miért nem elég az IQ a boldogsághoz

Képzeljék el, hogy van valaki, aki nem biztos, hogy ő a legokosabb a szobában, mégis mindenki szereti, vele könnyű beszélgetni, és valahogy mindig tudja, mit kell mondani. Ő az a típus, akinek nem esik nehezére kezelni a stresszt, empatikus, és nem omlik össze egy kritika hallatán sem.

Így működik a néma segélykérés

Egy balatonboglári étteremben egy nő a bántalmazottak kézjelzésével kért segítséget a pincértől. A személyzet azonnal értesítette a rendőrséget, akik a nő volt párját bilincsben vitték el. A Sign for Help kézjel a családon belüli erőszak áldozatainak segít csendben jelezni, ha veszélyben vannak.

A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban

Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.

Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?

A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.