Menü

Túlsúlyosak lesznek-e a keveset alvó tinédzserek?

Szülőként a legtöbben aggódunk gyermekeink alvási szokásai miatt. A COVID alatti bezártság bizonyosan sok tinédzser napi rutinjában okozott drasztikus változásokat. Egyre több időt töltöttek a képernyő előtt, részben kötelességből, hiszen az iskolai oktatás itt valósult meg, részben pedig a szociális interakciók hiánya miatt, amelyek igényeiket szintén csak ilyen módon tudták kielégíteni. Az esti lefekvés idejének kitolódásával azonban a minőségi éjszakai alvás is odaveszett. A normális időpont visszavezetése akár hónapokat, éveket is igénybe vehet, és a szokások megváltoztatásával, vagy új szokások bevezetésével járhat.

De mindez egyértelmű, hiszen a kapcsolatot a szegényes alvási szokások és az egészség megromlása között már régen bebizonyították. Diákoknál ez a teljesítményben is megmutatkozik: rosszabb jegyeket kapnak az iskolában, hangulatzavarokkal küzdenek, gyakrabban használnak élvezeti szereket (alkohol, dohány stb.) és még sorolhatnánk.

A legújabb kutatások azt is alátámasztják, hogy a tinédzserek nem megfelelő alvási mintázata akár elhízáshoz is vezethet. Egy spanyol tanulmányban a résztvevőknél számos egészségügyi paramétert vizsgáltak (pl. vérnyomás, BMI, vércukorszint), valamint rögzítették az alvási mintázatukat 12, 14 és 16 éves korukban 7 napon keresztül.

A hivatalos ajánlások szerint a 13 és 18 év közötti fiataloknak napi 8-10 órát kellene alvással tölteniük. A tanulmány során vizsgált fiataloknak azonban csak 34%-a érte el ezt 12 éves korban, és ez az érték 14 éves korban 23%-ra, 16 évesen pedig 19%-ra csökkent. Ez pedig látszólag összecseng azzal, hogy 12 évesen a résztvevők 21%-a tartozott a túlsúlyos kategóriába, míg 14 évesen 24%, 16 évesen pedig már 27%-uk.

A szakértők szerint is nehéz dolga van a szülőknek ezen a téren, hiszen rengeteg külső, káros tényező is óriási hatással van a tinédzserekre. Még nincs bizonyítva, hogy valóban a kevés alvás okozza a tinédzserkori elhízást, de valószínű. Látszik, hogy a kettő között kapcsolat van, az ok-okozati viszony azonban még nem bizonyított. Ettől függetlenül szülőként tudomásul kell vennünk, hogy az alvásmegvonás hatalmas hatással bír az agyunkra. Házsártosabbá válunk, és nyugtató dolgokat keresünk, ami pedig sokszor nem más, mint egy kis harapnivaló.

Minél kevesebbet alszik tehát egy tinédzser, annál nagyobb az esélye, hogy túlsúlyos vagy elhízott lesz.

Az már köztudott, hogy a nem kielégítő alvás a hormonális, illetve a metabolikus rendszerben is változásokat okoz. Csökkenti például annak a hormonnak a szintjét, ami szabályozza, hogy az étkezések alkalmával mikor érezzük magunkat elteltnek, ezzel tehát nagyobb étvágyat generál.

Az alváshiány hatással van a glükóz anyagcserére is, ami inzulinrezisztenciát okozhat. Azután ott van az a faktor is még, hogy ha sokáig vagyunk fent esténként, megvan a lehetőségünk, hogy nyugodtan és nagy mennyiségeket fogyasszunk, például közben a képernyőt nézve. Mellé még fáradtak is vagyunk az egész napos rohanás után, így a mozgásra sincs motivációnk.

A tinédzserek pedig közismerten elfoglaltak. Sajnos az iskolarendszer is ezt szorgalmazza. Különórák, sportesemények, társasági elfoglaltságok, iskolai kötelezettségek. Mind olyan dolgok, amelyek az esti lefekvést későbbre, a reggeli ébredést viszont korábbra hozzák.

Nem szabad azonban elfelejteni, hogy még ha ez az egész félelmetesnek is hangzik, szülőként tehetünk annak érdekében, hogy gyermekeink egészségesebb alvási szokásokat alakítsanak ki. Muszáj ilyen irányban is lépnünk, hiszen ez legalább olyan fontos, mint a fogmosás.

Tinédzser szemmel kegyetlennek tűnhet, ha van egy megszabott időpont, amin túl már nem szabad semmiféle képernyőt nézni, de sokszor szükséges. Azt is be lehet állítani, hogy a háznak mely területein használják az okos eszközöket. Legjobb, ha nem engedjük őket, hogy a hálószobába bevigyék azokat, és ezt mi magunk sem tesszük – példát mutatva ezzel.

Szorgalmazzuk a rendszeres mozgást, ami jelentős hatással van az alvásminőség javítására. Ha a tinédzserünk hajlamos a délutáni szundikra, igyekezzünk megakadályozni, hogy azok az esti lefekvéshez túl közel történjenek.

A legjobb, ha bármilyen változást szeretnénk eszközölni, hogy először egy vagy maximum kettő szokás átalakításával vagy új szokás bevezetésével kezdjük, nem pedig úgy, hogy egyszerre belecsapunk a lecsóba, mert annak csak hatalmas ellenkezés lesz a vége.

A sashiko: több mint japán ruhajavítási vagy hímzési technika

A Textilművészet világában kevés olyan eljárás létezik, amely egyszerre hordoz gyakorlati, esztétikai és filozófiai jelentést. A Sashiko pontosan ilyen. Első pillantásra csupán apró, ismétlődő öltésekből álló japán hímzésnek tűnhet, valójában azonban jóval több ennél: a takarékosság, a kitartás, a fenntarthatóság és az emberi gondoskodás szimbóluma.

A DINKWAD-jelenség a fiatalok körében – amikor a karrier, a szabadság és a kutya kerül előtérbe

Az elmúlt években egyre gyakrabban bukkan fel a közösségi médiában és a társadalomtudományi diskurzusban a „DINKWAD” kifejezés, amely az angol Double Income, No Kids, With A Dog rövidítése. Magyarul nagyjából úgy fordítható: „két jövedelem, gyerek nélkül, de kutyával”.

Két keréken az egészségért és a bolygóért

A kerékpározás egyre több ember számára válik a mindennapi közlekedés praktikus és fenntartható formájává. A bicikli nemcsak a fizikai és mentális egészséget támogatja, hanem a városi légszennyezés és a forgalmi terhelés csökkentésében is fontos szerepet játszik.

A digitális zaj ellen: 6 offline tevékenység, ami 2026-ban aranyat ér

A digitális túlterheltség, az állandó értesítések és a rövidülő figyelmi ciklusok hatására egyre több kutatás és gyakorlati trend mutat ugyanabba az irányba: az emberek tudatosan visszatérnek az analóg, offline tevékenységekhez.

Az önreflexió irányított útja: Miért érdemes coach-hoz járni?

A rohanó modern világban az egyénre nehezedő nyomás folyamatosan növekszik. A karrierépítés, a magánéleti egyensúly fenntartása és a személyes hatékonyság növelése olyan komplex elváráshalmazt teremt, amelyben könnyű elveszni. Ebben a környezetben vált a coaching az önfejlesztés egyik legnépszerűbb és leghatékonyabb eszközévé. De miért dönt egyre több ember amellett, hogy szakemberhez fordul, és miben rejlik a folyamat valódi ereje?