Menü

Cirok - egy elfeledett, de egészséges gabonaféle

Manapság nem túl sokan használják, pedig rendkívül egészséges gabonaféle a cirok. Bár nagyrészt takarmányként használták, emberi fogyasztása is alkalmas, sőt, akár a gluténmentes diétába is beleillik és az inzulinrezisztensek is fogyaszthatják mértékkel.

Hogy mi olyan nagyszerű ebben az ősi gabonafélében? Egyrészt élelmi rostokban gazdag, így hozzájárul az egészséges emésztéshez, másrészt fehérjében is bővelkedik, így nem csak laktat, de egészen sokáig érezhetjük a telítettség érzését. Glikémiás indexe 48, azaz lassabban szívódik fel, mint a legtöbb gabonaféle – de létezik belőle teljes kiőrlésű verzió is, ami még ennél is alacsonyabb glikémiás indexxel rendelkezik - ezért fogyaszthatják inzulinrezisztenciával küzdők is, de diétázóknak is kifejezetten ajánlott.

Magas antioxidánstartalma mellett E-vitaminban is gazdag, valamint támogatja az immunrendszer megfelelő működését is. Vasat is bőséggel tartalmaz, valamint jótékony hatással van a fogzománcra, hajra és körömre is.

Ha egészséges alternatívát keresünk búzalisztre, akkor a cirokliszt lehet a jó választás. Önmagában vagy más lisztekkel keverve is felhasználhatjuk, valamint tökéletesen alkalmas akár pizza, akár sütemény, kenyér vagy palacsinta sütésére is, bár nem árt tudni, hogy a ciroklisztből készült tészták általában sötétebbek, mint azok, amik fehérlisztből készültek, de az ízük éppolyan finom.

A cirokliszt cirokmagból készül és 100 grammjában 3,3 gramm zsír, 74,6 gramm szénhidrát, 9,8 gramm rost és 7,9 gramm fehérje található. Ez kalóriában 100 grammonként 339 kcal-t jelent.

Érdekesség, hogy a cirokból, vagy másnéven cirkölesből nem csak számunkra fogyasztható gabonaféle készül, hanem más termékek is. Ilyen például a seprű, amit a cirokszakállból készítenek vagy a Kínában és Tajvanban közkedvelt cirokmagból készült szeszesital. A cukorcirokból Magyarországon cukrot is állítottak elő egy időben.

Alacsony glikémiás indexe, azaz lassú felszívódása miatt a cirok hozzájárul a vércukorszint stabilizálásához, valamint a koleszterinszint csökkentésében is részt vesz. Magas fehérjetartalma miatt kiváló vegán alapanyag – sokszor a quinoa alternatívája -, bár nem teljes értékű fehérjeforrás, jól felhasználható a húsmentes táplálkozásban.

E-vitamin tartalma mellett bővelkedik B1- és B6-vitaminban is, valamint ásványi anyagokban is gazdag, például magnéziumot, cinket, rezet, káliumot és vasat is tartalmaz. Ennek köszönhetően támogatja a szív-és érrendszer egészséges működését, valamint a csontok épségéhez is hozzájárul. A B-vitaminoknak köszönhetően az idegrendszerre is jótékony hatással van.

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?

Aszalt gyümölcsök télen – ezzel helyettesítsd az idénygyümölcsöket

Igaz, hogy a multik polcai télen is roskadoznak a gyümölcskínálattól, de nem biztos, hogy mindig érdemes az import árut fogyasztani. Remek alternatíva lehet az aszalt gyümölcs.

A reggeli története: szükségből mindennapi szokás

Manapság már evidens az, hogy a nap elején eszünk. Holott a történelem nagy részében a reggeli gyanús luxusnak, rosszabb esetben a falánkság jelképének számított. A különböző fogások fogyasztása a társadalmi státusz lenyomata volt, sőt mind a mai napig az, hiszen az, hogy mit és milyen körülmények között eszünk rengeteg információt elárul rólunk.

A D-vitamin túladagolása

A D-vitamin nélkülözhetetlen szerepet játszik az emberi szervezet működésében. Hozzájárul a kalcium és a foszfor felszívódásához, elengedhetetlen a csontok és a fogak egészségéhez, valamint fontos szerepe van az immunrendszer szabályozásában is.