Menü

Milyen a tökéletes fürdő?

Bár gyakran a tusolást választjuk, ha tisztálkodásról van szó, ki ne élvezne egy kellemes, forró, esetleg illóolajos fürdőt? Persze az idő miatt, mivel sokszor sietünk, praktikusabb egyszerűen letusolni, sőt, sokak szerint a vízzel is spórolunk így, mivel kevesebbet használunk el egy alapos, de pár perces tusolással, mint akkor, ha kiengednénk egy kád vizet.

Ha mégis a fürdő mellett döntünk, akkor persze nem csak testünk, de lelkünk is felfrissülhet kicsit. Egy kád meleg víz ellazít és az elménknek is jót tesz, különösen, ha mondjuk a fürdőnkhöz illóolajokat vagy fürdősót is hozzáadunk. Ezek közül bőven válogathatunk, sőt, egyes gyógynövények is alkalmasak arra, hogy fürdőt készítsünk belőlük. Ilyen például a jól ismert kamillavirág, ami ülőfürdőként elkészítve rendkívül jó hatással van a különböző húgyúti megbetegedésekre.

Azt gondolnánk, hogy mindössze a fent említett lehetőségekkel variálhatunk, azonban van még egy tényező, amitől nagyban függ egy fürdő hatása, ez pedig a hőmérséklet.

A víz hőmérséklete általánosságban akkor jó, ha egy kicsivel a testhőmérséklet felett van, tehát 40 fok körül, azonban ez csak a felnőtt, egészséges emberek esetében van így. Kisgyermekek és idősek esetében nem ajánlott a túl forró víz, elegendő a testhőmérsékletű, 37-38 fokos fürdő. Persze azt sem szabad kihagyni az egyenletből, hogy mennyi a külső hőmérséklet, hiszen, ha kint is meleg van, megterhelhetjük a szervezetünket a túl forró vízzel.

Fontos megemlíteni, hogy akinél korábban szív- és érrendszeri betegséget állapítottak meg, annak mindenképpen érdemes konzultálnia az orvosával vagy más szakemberrel arról, hogy milyen fürdőt készítsen. Bár alapvetően arra gondolnánk, hogy akinek valamilyen szívproblémája van, annak mindig kerülnie kell a meleg fürdőket, valójában akár jó hatással is lehet a szervezetre. A meleg víz ugyanis csökkenti a vérnyomást amiatt, hogy hatására kitágulnak az erek, azonban akinek eleve alacsony a vérnyomása, az akár szédülést is tapasztalhat.

A forró fürdők egyik legismertebb pozitív hozadéka az izmok ellazításán kívül az alvásjavító hatásuk. Egyrészt önmagában az, hogy ellazít a testet, segíti a könnyebb elalvást és a nyugodt pihenést, másrészt a meleg víz után, ahogy kiszállunk a kádból, lecsökken a testhőmérsékletünk. Ez azért fontos, mert a testhőmérsékletünk természetes napszaki ingadozása is hasonlóképp alakul, tehát a nap végén, éjszaka alacsonyabb kicsit, mint nappal, ezzel is segítve, hogy testünk lelassuljon és elegendőt pihenjen.

Mentálisan is jót tesz, ha tusolás helyett néha-néha a fürdőt választjuk. Egyrészt manapság szinte mindig rohanunk: vagy a munkába, vagy a boltba, vagy a gyerekekért az óvodába. Így kevés időnk van igazán kikapcsolni, sőt, még kevesebb időnk van igazán magunk lenni a gondolatainkkal. Használjuk ezt a kis időt arra, hogy kikapcsoljuk az elménket és rendezzük gondolatainkat.

Karácsonyi meglepetések az irodába – amit imádnak majd a kollégák

Karácsony közeledtével minden irodában felmerül a nagy kérdés: mivel lehet úgy meglepni a kollégákat, hogy ne csak a kötelező kör legyen, hanem tényleg mosolyt csaljon az arcokra?

Advent: a lassulás művészete egy zajos világban

Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.

Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?

A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.

Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk

A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.

A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra

A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.