Menü

Vigyázat: ezek az ételek és betegségek akadályozhatják a vasfelszívódást

Előfordulhat, hogy kiegyensúlyozott étrend mellett is tapasztaljuk magunkon a vashiány tüneteit. Mutatjuk, mire figyeljünk, ha azt szeretnénk, hogy a lehető leghatékonyabban pótoljuk az étkezéssel a vasat.

Ezek az ételek gátolják a vasfelszívódást

A vasat táplálékkal tudjuk bevinni, azonban egyes étel- és italösszetevők miatt a létfontosságú nyomelem nem tud megfelelően hasznosulni. A magas réz-, cink-, mangán-, továbbá fitát- és oxaláttartalmú ételek, valamint a csersav is gátolja a vas felszívódását. Magas fitáttartalmú élelmiszernek számítanak a gabonafélék, a lisztes termékek, a dió és egyéb olajos magvak, a hüvelyesek, a spenót, a rebarbara és a sóska pedig oxalátban gazdag. A magas rosttartalmú ételek az emésztést segítik, a vasfelszívódást viszont megnehezítik.

Növényi vagy állati eredetű vas – melyik a jobb?

Az sem mindegy, milyen típusú vasat viszünk be: az állati eredetű táplálékban úgynevezett hemvasként, fehérjéhez kötötten találjuk meg a vasat – ebben a formában könnyebben hasznosítja a szervezetünk. Számos magas vastartalmú növényről tudunk, azonban a növényekben található nem-hemvasnak csak mintegy 3-5 százaléka tud hasznosulni (a hemvasnál ez az arány 15%, azaz három-ötször nagyobb). A nem-hemvas felszívódása javítható, ha valamilyen hemvasat tartalmazó húsfélével vagy C-vitamin-tartalmú élelmiszerrel együtt fogyasztjuk.

Multivitaminok – lehet, hogy hiába szedjük

A multivitaminok számos olyan nyomelemet tartalmazhatnak, amelyek gátolják a vas felszívódását. Ha el szeretnénk kerülni, hogy például a magnézium vagy a kalcium megkösse a vasat, figyeljünk oda arra, hogy a vas és a multivitamin bevétele között legalább két óra teljen el.

A gyógyszerekkel is legyünk óvatosak

A vas felszívódásának hatékonyságát rontják a cukrozott, szénsavas üdítők, a kávé, a tea és a tej is. Ha túl sok szénhidrátot fogyasztunk, akkor kevésbé érvényesül a C-vitamin jótékony hatása. Bizonyos gyógyszerek szintén gátolják a vasfelszívódást: egyes savcsökkentők, antibiotikumok, illetve hormonkészítmények is, mint például a pajzsmirigybetegségre alkalmazott szerek.

Betegség is állhat a háttérben

Az is előfordulhat, hogy a felszívódás zavarát nem étel- és italösszetevők okozzák, hanem valamilyen betegség, például cöliákia. A gluténérzékenységnek is hívott autoimmun betegség során pont azon a vékonybélszakaszon károsodnak a bélbolyhok, ahol a vasnak kellene felszívódnia. Ilyen esetben a vaspótlást meg kell előznie az alapbetegség feltárásának és gyógyításának. Ha a bélbolyhok regenerálódtak, a szervezet újra képes lesz felvenni a vasat.

A vashiánnyal vigyázni kell, mert vashiányos vérszegénységgé hatalmasodhat, amely kezeletlenül a szervezet összeomlásához vezethet. Ha fáj a fejünk, hullik a hajunk, kimerültek vagyunk, esetleg az utóbbi időben gyengén teljesít az immunrendszerünk, vizsgáltassuk ki magunkat. Tüneteket mutató és igazolt vashiánynál ugyanis mindenképpen vaspótló gyógyszerre lesz szükségünk.

Esti szokások, amelyek csendben rombolhatják a szíved

Egy tapasztalt kardiológus szerint nemcsak az számít, hogyan élünk napközben, hanem az is, mit teszünk az esti órákban. A szív- és érrendszeri problémák ugyanis hosszú évek alatt alakulnak ki, és ebben meglepően nagy szerepe van az esti rutinunknak.

A természetes gyulladáscsökkentés élettani alapjai

A modern életvitel – a feldolgozott élelmiszerek, a krónikus stressz és a mozgásszegény életmód – egyik legveszélyesebb következménye a szervezetben kialakuló szisztémás, alacsony intenzitású gyulladás.

Az alacsony hemoglobinszint okai és komplex kezelési lehetőségei

Az alacsony hemoglobinszint, közismertebb nevén a vérszegénység (anémia) kezelése egy összetett orvosi folyamat, amelynek elsődleges célja a vörösvértestek oxigénszállító kapacitásának helyreállítása.

Miért szűnik meg az édesség iránti vágy?

Az emberi szervezet és az édes íz kapcsolata az evolúció hajnala óta meghatározó. Őseink számára az édes íz a biztonságos energiaforrást – a gyümölcsökben rejlő fruktózt – jelentette, míg a keserű gyakran a mérgező növényekre figyelmeztetett.

Zsigeri és bőralatti zsír – mi a különbség, és miért fontos az egészségünk szempontjából?

A testzsír sokáig csupán esztétikai kérdésként szerepelt a köztudatban, ma azonban egyre többet tudunk arról, hogy elhelyezkedése legalább olyan fontos, mint a mennyisége. Az életmód- és egészségmagazinok egyik gyakran emlegetett témája a zsigeri és a bőralatti zsír közötti különbség.