Az akut veseelégtelenség kezelése
- Dátum: 2023.01.31., 17:35
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- életmód, fájdalom, szervezet, test, ultrahang, veseelégtelenség, vesekő
Az akut veseelégtelenség kezelése egyrészt a hirtelen keletkezett, életveszélyes állapot elhárításából, másrészt a veseelégtelenséget kiváltó ok kezeléséből áll.
A tüneti kezelés során igyekszenek a veseműködést megindítani vízhajtók adásával, valamint az ion-, és folyadékháztartást rendezni (amennyiben szükséges, infúziók adásával). Fontos a kiegyensúlyozott folyadékbevitel, valamint a megfelelően kalóriadús, ám fehérjeszegény táplálkozás.
Vesepótló kezelés (művesekezelés, vagy dialízis) bevezetése feltétlenül indokolt, ha a vérben mért salakanyagok szintje egy bizonyos értéket meghalad, valamint ha beteg anuriás. Indokolt lehet a művesekezelés akkor is, ha a szokványos kezelés mellett nincs megfelelő mértékű javulás, nagy a szövődmények kialakulásának veszélye, illetve amennyiben a veseelégtelenség tüneti súlyosbodnak.
Az oki kezelés az akut veseelégtelenséget kiváltó tényező meggyógyítását célozza.
Prerenalis akut veseelégtelenség esetén elsődleges az elveszített folyadék-, illetve vér pótlása infúzióval, vérkészítményekkel, valamint a további vér-, illetve folyadékveszteség megakadályozása. A vese verőerének elzáródása esetén ér megnyitása a kezelés célja (vérrög feloldása, ballonos értágítás).
Renalis akut veseelégtelenség esetén a vesebetegség gyógyulásával a vese működése is helyreáll. Toxikus eredet esetén a feltételezett gyógyszer további bevitelének felfüggesztése szükséges.
Postrenalis akut veseelégtelenség kezelése során a vizelet elfolyását akadályozó tényező megszüntetése szükséges.
Nagy műtétek előtt és az operáció során a vért, a vérnyomást és a szervezet folyadékháztartását fokozottan ellenőrzik, hogy kizárhassák az akut veseelégtelenség bekövetkezését. Egyes gyógyszerek (például recept nélkül kapható fájdalomcsillapítók) vesekárosodást okozhatnak, ezért minden gyógyszer szedése előtt kérje ki háziorvosa véleményét!
Az akut veseelégtelenség diagnózisának felállításához vér- és vizeletvizsgálatok szükségesek. A vérben mérik a vese által kiválasztott salakanyagok (urea, kreatinin), az ionok (nátrium-, kálium-, klorid-ionok) szintjét. A vizeletvizsgálat során a fehérje, nátrium és urea szintjének meghatározása, az ozmolalitás és a fajsúly mérése és időbeli változásuk követése a cél.
Az akut veseelégtelenség diagnózisának felállítása után következnek a kiváltó ok felderítésére irányuló vizsgálatok. A veseverőér elzáródásának gyanúja esetén a pontos diagnózis felállításához az ér keringését ábrázoló Color-Doppler-ultrahangvizsgálat szükséges.
A kevés alvás súlyos következménye

Az alváshiány az egyik legsúlyosabb egészségügyi probléma napjainkban: bármennyire is úgy gondoljuk, hogy a fáradtságon kívül nem lesz következménye, hosszú távon növeli a krónikus betegségek kockázatát.
Mellkasi fájdalom: mi okozhatja?

A mellkasi fájdalomról a legtöbb embernek a szívroham jut eszébe, azonban a mellkasi fájdalomnak nagyon sok oka lehet, néhány egészen banálistól az életveszélyesig.
A melatonin lehetséges mellékhatásai

Az alvási gondokkal küzdők közül nagyon sokan keresik az alternatív megoldásokat problémáik enyhítésére, és ezek közé tartozik a melatonin szedése is. Ennek azonban mellékhatásai is lehetnek.
Szikrázik a szemed? – ezek lehetnek az okok

Sokunkkal előfordult már, hogy a semmiből egyszer csak egy előugrott egy fényszikra, vagy egy gyorsan mozgó pont, de tulajdonképpen semmi sem mozog körülöttünk, csak a szemünk érzékeli ezt. Többféle oka is lehet, de mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni.
A kontaminált vékonybél szindróma jelei

Sokszor hajlamosak vagyunk szervezetünk vészjelzéseit az elmúlt betegségekre, kiadós ünnepi étkezésekre vagy a mozgásszegény téli időszakra fogni, ám ha már hosszabb ideje fennálló panaszoktól szenvedünk, érdemes egy egyszerű vizsgálattal megbizonyosodnunk arról, nincs-e komolyabb betegségünk.