Az akut veseelégtelenség kezelése

Az akut veseelégtelenség kezelése egyrészt a hirtelen keletkezett, életveszélyes állapot elhárításából, másrészt a veseelégtelenséget kiváltó ok kezeléséből áll.

A tüneti kezelés során igyekszenek a veseműködést megindítani vízhajtók adásával, valamint az ion-, és folyadékháztartást rendezni (amennyiben szükséges, infúziók adásával). Fontos a kiegyensúlyozott folyadékbevitel, valamint a megfelelően kalóriadús, ám fehérjeszegény táplálkozás.

Vesepótló kezelés (művesekezelés, vagy dialízis) bevezetése feltétlenül indokolt, ha a vérben mért salakanyagok szintje egy bizonyos értéket meghalad, valamint ha beteg anuriás. Indokolt lehet a művesekezelés akkor is, ha a szokványos kezelés mellett nincs megfelelő mértékű javulás, nagy a szövődmények kialakulásának veszélye, illetve amennyiben a veseelégtelenség tüneti súlyosbodnak.

Az oki kezelés az akut veseelégtelenséget kiváltó tényező meggyógyítását célozza.

Prerenalis akut veseelégtelenség esetén elsődleges az elveszített folyadék-, illetve vér pótlása infúzióval, vérkészítményekkel, valamint a további vér-, illetve folyadékveszteség megakadályozása. A vese verőerének elzáródása esetén ér megnyitása a kezelés célja (vérrög feloldása, ballonos értágítás).

Renalis akut veseelégtelenség esetén a vesebetegség gyógyulásával a vese működése is helyreáll. Toxikus eredet esetén a feltételezett gyógyszer további bevitelének felfüggesztése szükséges.

Postrenalis akut veseelégtelenség kezelése során a vizelet elfolyását akadályozó tényező megszüntetése szükséges.

Nagy műtétek előtt és az operáció során a vért, a vérnyomást és a szervezet folyadékháztartását fokozottan ellenőrzik, hogy kizárhassák az akut veseelégtelenség bekövetkezését. Egyes gyógyszerek (például recept nélkül kapható fájdalomcsillapítók) vesekárosodást okozhatnak, ezért minden gyógyszer szedése előtt kérje ki háziorvosa véleményét!

Az akut veseelégtelenség diagnózisának felállításához vér- és vizeletvizsgálatok szükségesek. A vérben mérik a vese által kiválasztott salakanyagok (urea, kreatinin), az ionok (nátrium-, kálium-, klorid-ionok) szintjét. A vizeletvizsgálat során a fehérje, nátrium és urea szintjének meghatározása, az ozmolalitás és a fajsúly mérése és időbeli változásuk követése a cél.

Az akut veseelégtelenség diagnózisának felállítása után következnek a kiváltó ok felderítésére irányuló vizsgálatok. A veseverőér elzáródásának gyanúja esetén a pontos diagnózis felállításához az ér keringését ábrázoló Color-Doppler-ultrahangvizsgálat szükséges.