Menü

Az akut veseelégtelenség kezelése

Az akut veseelégtelenség kezelése egyrészt a hirtelen keletkezett, életveszélyes állapot elhárításából, másrészt a veseelégtelenséget kiváltó ok kezeléséből áll.

A tüneti kezelés során igyekszenek a veseműködést megindítani vízhajtók adásával, valamint az ion-, és folyadékháztartást rendezni (amennyiben szükséges, infúziók adásával). Fontos a kiegyensúlyozott folyadékbevitel, valamint a megfelelően kalóriadús, ám fehérjeszegény táplálkozás.

Vesepótló kezelés (művesekezelés, vagy dialízis) bevezetése feltétlenül indokolt, ha a vérben mért salakanyagok szintje egy bizonyos értéket meghalad, valamint ha beteg anuriás. Indokolt lehet a művesekezelés akkor is, ha a szokványos kezelés mellett nincs megfelelő mértékű javulás, nagy a szövődmények kialakulásának veszélye, illetve amennyiben a veseelégtelenség tüneti súlyosbodnak.

Az oki kezelés az akut veseelégtelenséget kiváltó tényező meggyógyítását célozza.

Prerenalis akut veseelégtelenség esetén elsődleges az elveszített folyadék-, illetve vér pótlása infúzióval, vérkészítményekkel, valamint a további vér-, illetve folyadékveszteség megakadályozása. A vese verőerének elzáródása esetén ér megnyitása a kezelés célja (vérrög feloldása, ballonos értágítás).

Renalis akut veseelégtelenség esetén a vesebetegség gyógyulásával a vese működése is helyreáll. Toxikus eredet esetén a feltételezett gyógyszer további bevitelének felfüggesztése szükséges.

Postrenalis akut veseelégtelenség kezelése során a vizelet elfolyását akadályozó tényező megszüntetése szükséges.

Nagy műtétek előtt és az operáció során a vért, a vérnyomást és a szervezet folyadékháztartását fokozottan ellenőrzik, hogy kizárhassák az akut veseelégtelenség bekövetkezését. Egyes gyógyszerek (például recept nélkül kapható fájdalomcsillapítók) vesekárosodást okozhatnak, ezért minden gyógyszer szedése előtt kérje ki háziorvosa véleményét!

Az akut veseelégtelenség diagnózisának felállításához vér- és vizeletvizsgálatok szükségesek. A vérben mérik a vese által kiválasztott salakanyagok (urea, kreatinin), az ionok (nátrium-, kálium-, klorid-ionok) szintjét. A vizeletvizsgálat során a fehérje, nátrium és urea szintjének meghatározása, az ozmolalitás és a fajsúly mérése és időbeli változásuk követése a cél.

Az akut veseelégtelenség diagnózisának felállítása után következnek a kiváltó ok felderítésére irányuló vizsgálatok. A veseverőér elzáródásának gyanúja esetén a pontos diagnózis felállításához az ér keringését ábrázoló Color-Doppler-ultrahangvizsgálat szükséges.

Vitaminok nőknek és férfiaknak – Mire van igazán szüksége a szervezetünknek?

A vitaminok és ásványi anyagok nélkülözhetetlenek az egészség megőrzéséhez, de nem mindenki igénye egyforma. Az életkor, az életmód, a hormonális változások és még a nemünk is befolyásolja, hogy mely tápanyagokra van nagyobb szükségünk.

Az illatok terápiás ereje – amikor az illatok a testet és a lelket is gyógyítják

Az illatok életünk szerves részét képezik. Egyetlen aroma képes felidézni egy régi emléket, megnyugtatni a zaklatott lelket vagy éppen energiával feltölteni bennünket. Nem véletlen, hogy az illatok gyógyító hatását már több ezer éve alkalmazzák különböző kultúrákban.

A demencia korai jelei – 10 figyelmeztető tünet, amelyet nem érdemes figyelmen kívül hagyni

A demencia kialakulása általában nem egyik napról a másikra történik. A tünetek sok esetben lassan, fokozatosan jelennek meg, ezért a kezdeti jelek könnyen összetéveszthetők a természetes öregedéssel vagy a mindennapi stressz hatásaival. Pedig a korai felismerés kulcsfontosságú.

Koszos gyerek, erősebb immunrendszer? Ennyi igazság van a mondás mögött

„Ne piszkold össze magad!” – hangzik el sok családban nap mint nap, miközben a gyerekek önfeledten építenek homokvárat, pocsolyában ugrálnak vagy a kertben fedezik fel a természet apró csodáit. Régóta tartja magát az a nézet, hogy a gyerekek immunrendszerének jót tesz, ha időnként koszosak lesznek játék közben. De vajon valóban így van, vagy csupán egy népszerű tévhit?

Szomjas a szervezetünk? – Ezek a jelei annak, ha nyáron túl keveset iszunk

A nyári hónapokban természetes, hogy szervezetünknek több folyadékra van szüksége. A magas hőmérséklet, a fokozott izzadás, a szabadtéri programok és a sportolás mind növelik a folyadékveszteséget. Ennek ellenére sokan csak akkor nyúlnak a vizespalack után, amikor már szomjúságot éreznek.