Menü

Érzelmi intelligencia – hogyan fejleszthető?

Egyre többet hallani arról, hogy fontos az érzelmi intelligencia kérdésével foglalkozni. Ha eddig nem volt fontos számunkra az érzelmi intelligenciánk és nem tudtuk, hogyan lehet fejleszteni, akkor érdemes belenézni mai cikkünkbe!

A magas intelligenciahányados önmagában még nem jelent garanciát az életben semmire. A boldogsághoz, a sikerhez és a kiegyensúlyozott emberi kapcsolatainkhoz és a stresszkezeléshez érzelmi intelligenciára is szükségünk van, hiszen ez nagyban befolyásolja döntéseinket. Jó hír, hogy ez a képesség fejleszthető!

Mit jelent az érzelmi intelligencia?

Ahogy a neve is mutatja az érzelmeinket, érzelmi világunkat mutatja, ezenfelül önismeretet, empátiát, utóbbi pedig nagyon fontos az érzelmi intelligencia szempontjából. Az empátia egy olyan képesség, ami azt mutatja, hogy a saját és mások érzelmeit képesek vagyunk-e felismerni, kezelni, befolyásolni.

Melyik fontosabb az IQ vagy az EQ?

A kérdés igen nagy vitát kavart a tudományos világban. Van, aki szerint az érzelmi intelligencia hányadosa fontosabb a munka és a karrier világában, mint az IQ. Bármelyik is kap nagyobb hangsúlyt, az biztos, hogy az érzelmi intelligenciának jelentős szerepe van abban, hogy a munka világában hogyan teljesítünk és mennyire leszünk sikeresek.

Számos kutatás igazolja, hogy is alátámasztja, hogy a dolgozók EQ-ja a munkahelyükön hatással van a teljesítményükre és ezzel a cég hatékonyságára is. Lehet valaki nagyon jó szakember, az, hogy magasabb pozíciókba feljebb jut-e, attól is függ, hogy a magas IQ mellett rendelkezik-e önbizalommal, az empátiával és a kapcsolattartási képességekkel is.

A legtöbb esetben nem a szituáció a fontos, hanem ahogy magára a helyzetre reagálunk, ahogy kezeljük, amit számunkra jelent, ez a viselkedés pedig tanulható, éppen ezért szükséges az érzelmi intelligenciát fejleszteni.

Akinek az EQ szintje „rendben van”, az abból is látszik, hogy képes stresszoldásra, képes kikapcsolódni, nem fél a változásoktól, azokat higgadtan kezeli, érdeklődik és kíváncsi az őt körülvevő világra és emberekre. A problémákra kihívásként tekintenek és kellő magabiztossággal rendelkeznek. Ha szükség van rá képesek és mernek nemet mondani.

Akinek az érzelmi intelligenciája fejlesztésre szorul, ők stresszesek, gyakran szoronganak, nehezen érvényesülnek, nem empatikusak, hamar ítélkeznek, hiányzik belőlük a jó modor, nem tudják kezelni a konfliktushelyzeteket, nehezen bocsátanak meg és mindig másokat hibáztatnak.

Az alacsony EQ szintnek sajnos előbb-utóbb negatív egészségügyi vonzatai és következményei lehetnek, ezért fontos mielőbb felismerni és kezelni a problémát és fejleszteni az adott területet.

Az érzelmi intelligencia egy olyan képesség, mely folyamatos gyakorlással, tudatos, érzelmileg intelligens viselkedéssel fejleszthető. Ha gondolkodunk, mielőtt cselekszünk, stresszkezelési technikákat alkalmazunk, megtanulunk uralkodni az érzelmeink felett és gyakrabban beleképzeljük magunkat a másik ember helyzetébe, mielőtt ítélkezünk, vagy véleményt mondunk, több önkontrollt, önismeretet gyakorlunk, s gyakrabban kérünk önmagunkról visszajelzést a környezetünktől, akkor jó lépést tettünk afelé, hogy saját érzelmi intelligenciánkat fejlesszük, sikeres és kiegyensúlyozottabb életet élhessünk. Az érzelmi intelligencia fejlesztésével hatékonyabbak lehetünk az élet összes területén.

Imposztor-szindróma, hallottál már róla?

Vizsgáztál már és volt úgy, hogy nem volt felhőtlen az örömöd, mert úgy érezted, hogy nem biztos, hogy megérdemled? Lehet, hogy találkoztál az imposztor-szindróma jelenségével.

Az ünnepek utáni mélabú: hogyan éljük túl a visszatérést a valóságba?

Az ünnepek mindig különleges időszakot jelentenek: az otthon melege, a közösen elfogyasztott finomságok, a nevetés és a pihenés pillanatai feltöltik az embert. Még ha nem is hisszük, az ilyen napok alatt az agyunk is „átáll egy másik frekvenciára”: lassabban jár a ritmus, és a fókusz a kapcsolatokon, a kis örömökön, a jelen pillanaton van. Aztán egyszer csak vége. teljesen természetes.

A sportszerűség fontossága

A minap olvastam, hogy az 1980-as Boston Maratonon Rosie Ruiz elsőként ért célba, kiváló időeredménnyel. Hamar kiderült azonban, hogy nem futotta végig a távot: tanúk, fotók és ellentmondások buktatták le. Nyolc napig maradhatott hivatalosan bajnok, majd megfosztották a címétől.

Miért hallgatunk az érzelmeinkről?

Legtöbbször félelmek, tanult minták és a sebezhetőségtől való rettegés áll az emberek közötti távolságtartás mögött. Sokan inkább a megalkuvást választják a problémákkal való szembenézés helyett. Nem azért, mert nincs bennük bátorság, hanem mert nem sajátították el a különböző szituációk megoldásához szükséges készségeket.

Társfüggőség – amikor a kapcsolat fontosabbá válik önmagunknál

A társfüggőség egy gyakran félreértett, mégis széles körben jelen lévő lelki állapot, amelyben az egyén túlzott mértékben egy másik ember szükségleteihez, elvárásaihoz és érzelmeihez igazítja a saját életét.