Érzelmi intelligencia – hogyan fejleszthető?
- Dátum: 2023.02.23., 20:49
- Martinka Dia
- képek:pixabay.com
- alacsony, egészségügyi vonzat, emberi kapcsolatok, empátia, EQ, érzelmi intelligencia, fejleszthető, intelligenciahányados, IQ, kiegyensúlyozott, következmény, magas, önbizalom, önkontroll, szakmai siker, teljesítmény, viselkedés, visszajelzés
Egyre többet hallani arról, hogy fontos az érzelmi intelligencia kérdésével foglalkozni. Ha eddig nem volt fontos számunkra az érzelmi intelligenciánk és nem tudtuk, hogyan lehet fejleszteni, akkor érdemes belenézni mai cikkünkbe!
A magas intelligenciahányados önmagában még nem jelent garanciát az életben semmire. A boldogsághoz, a sikerhez és a kiegyensúlyozott emberi kapcsolatainkhoz és a stresszkezeléshez érzelmi intelligenciára is szükségünk van, hiszen ez nagyban befolyásolja döntéseinket. Jó hír, hogy ez a képesség fejleszthető!
Mit jelent az érzelmi intelligencia?
Ahogy a neve is mutatja az érzelmeinket, érzelmi világunkat mutatja, ezenfelül önismeretet, empátiát, utóbbi pedig nagyon fontos az érzelmi intelligencia szempontjából. Az empátia egy olyan képesség, ami azt mutatja, hogy a saját és mások érzelmeit képesek vagyunk-e felismerni, kezelni, befolyásolni.
Melyik fontosabb az IQ vagy az EQ?
A kérdés igen nagy vitát kavart a tudományos világban. Van, aki szerint az érzelmi intelligencia hányadosa fontosabb a munka és a karrier világában, mint az IQ. Bármelyik is kap nagyobb hangsúlyt, az biztos, hogy az érzelmi intelligenciának jelentős szerepe van abban, hogy a munka világában hogyan teljesítünk és mennyire leszünk sikeresek.
Számos kutatás igazolja, hogy is alátámasztja, hogy a dolgozók EQ-ja a munkahelyükön hatással van a teljesítményükre és ezzel a cég hatékonyságára is. Lehet valaki nagyon jó szakember, az, hogy magasabb pozíciókba feljebb jut-e, attól is függ, hogy a magas IQ mellett rendelkezik-e önbizalommal, az empátiával és a kapcsolattartási képességekkel is.
A legtöbb esetben nem a szituáció a fontos, hanem ahogy magára a helyzetre reagálunk, ahogy kezeljük, amit számunkra jelent, ez a viselkedés pedig tanulható, éppen ezért szükséges az érzelmi intelligenciát fejleszteni.
Akinek az EQ szintje „rendben van”, az abból is látszik, hogy képes stresszoldásra, képes kikapcsolódni, nem fél a változásoktól, azokat higgadtan kezeli, érdeklődik és kíváncsi az őt körülvevő világra és emberekre. A problémákra kihívásként tekintenek és kellő magabiztossággal rendelkeznek. Ha szükség van rá képesek és mernek nemet mondani.
Akinek az érzelmi intelligenciája fejlesztésre szorul, ők stresszesek, gyakran szoronganak, nehezen érvényesülnek, nem empatikusak, hamar ítélkeznek, hiányzik belőlük a jó modor, nem tudják kezelni a konfliktushelyzeteket, nehezen bocsátanak meg és mindig másokat hibáztatnak.
Az alacsony EQ szintnek sajnos előbb-utóbb negatív egészségügyi vonzatai és következményei lehetnek, ezért fontos mielőbb felismerni és kezelni a problémát és fejleszteni az adott területet.
Az érzelmi intelligencia egy olyan képesség, mely folyamatos gyakorlással, tudatos, érzelmileg intelligens viselkedéssel fejleszthető. Ha gondolkodunk, mielőtt cselekszünk, stresszkezelési technikákat alkalmazunk, megtanulunk uralkodni az érzelmeink felett és gyakrabban beleképzeljük magunkat a másik ember helyzetébe, mielőtt ítélkezünk, vagy véleményt mondunk, több önkontrollt, önismeretet gyakorlunk, s gyakrabban kérünk önmagunkról visszajelzést a környezetünktől, akkor jó lépést tettünk afelé, hogy saját érzelmi intelligenciánkat fejlesszük, sikeres és kiegyensúlyozottabb életet élhessünk. Az érzelmi intelligencia fejlesztésével hatékonyabbak lehetünk az élet összes területén.
A család, mint biztos háttér

A család az első közösség, ahová tartozunk. Itt tanuljuk meg az alapvető értékeket, a szeretetet, a támogatást, és azt, hogy mit jelent felelősséget vállalni. Egy támogató családi háttér rengeteget számít az élet más területein is, például a tanulásban vagy a sportban.
Az állásinterjú mint próbatétel

Az állásinterjú, sőt már a munkakeresés is sokakban feszültséget, szorongást generáló élethelyzet. Miért olyan stresszes szituáció ez a legtöbbünk számára? Miért befolyásolhatja – ha akár csak rövid ideig is – önértékelésünket egy sikertelen felvételi beszélgetés élménye? Ebben az írásban az állásinterjúkkal kapcsolatos negatív és stresszes gondolatokról tudhatunk meg többet.
Burnout szindróma: a kiégés tünetei, megelőzése és kezelése

A burnout szindróma, azaz kiégés a modern társadalom egyik leggyakoribb és legveszélyesebb problémája. A tünetegyüttes, amely mind a fizikai, mind mentális és érzelmi egészségünket fenyegeti.
ADHD vagy csak túl sok inger? Hol húzódik a határ?

Ha az ADHD, vagyis a figyelemhiányos-hiperaktivitási zavar kerül szóba, a legtöbb embernek rögtön egy rendkívül aktív, fókuszálni képtelen, örökmozgó, viselkedési zavaros kisfiú jut az eszébe – nagyon sokáig ilyen kép élt ugyanis a fejekben. Azonban a probléma lányokat és nőket is érinthet, csak a gyerekek nem mindig ugyanazokat a tüneteket mutatják és a jellemzők sok személyre ráhúzhatóak.
A demencia első figyelmeztető jelei

Demenciáról – vagyis értelmi hanyatlásról – akkor beszélünk, ha az intellektuális képességek csökkennek. A panaszok a kiváltó októl függően egyénenként eltérőek lehetnek. Mint sok más betegség esetében, itt is kulcsfontosságú a korai diagnózis. Az időben elkezdett kezelés ugyanis képes lassítani a kognitív hanyatlás előrehaladását.