Menü

Érzelmi intelligencia – hogyan fejleszthető?

Egyre többet hallani arról, hogy fontos az érzelmi intelligencia kérdésével foglalkozni. Ha eddig nem volt fontos számunkra az érzelmi intelligenciánk és nem tudtuk, hogyan lehet fejleszteni, akkor érdemes belenézni mai cikkünkbe!

A magas intelligenciahányados önmagában még nem jelent garanciát az életben semmire. A boldogsághoz, a sikerhez és a kiegyensúlyozott emberi kapcsolatainkhoz és a stresszkezeléshez érzelmi intelligenciára is szükségünk van, hiszen ez nagyban befolyásolja döntéseinket. Jó hír, hogy ez a képesség fejleszthető!

Mit jelent az érzelmi intelligencia?

Ahogy a neve is mutatja az érzelmeinket, érzelmi világunkat mutatja, ezenfelül önismeretet, empátiát, utóbbi pedig nagyon fontos az érzelmi intelligencia szempontjából. Az empátia egy olyan képesség, ami azt mutatja, hogy a saját és mások érzelmeit képesek vagyunk-e felismerni, kezelni, befolyásolni.

Melyik fontosabb az IQ vagy az EQ?

A kérdés igen nagy vitát kavart a tudományos világban. Van, aki szerint az érzelmi intelligencia hányadosa fontosabb a munka és a karrier világában, mint az IQ. Bármelyik is kap nagyobb hangsúlyt, az biztos, hogy az érzelmi intelligenciának jelentős szerepe van abban, hogy a munka világában hogyan teljesítünk és mennyire leszünk sikeresek.

Számos kutatás igazolja, hogy is alátámasztja, hogy a dolgozók EQ-ja a munkahelyükön hatással van a teljesítményükre és ezzel a cég hatékonyságára is. Lehet valaki nagyon jó szakember, az, hogy magasabb pozíciókba feljebb jut-e, attól is függ, hogy a magas IQ mellett rendelkezik-e önbizalommal, az empátiával és a kapcsolattartási képességekkel is.

A legtöbb esetben nem a szituáció a fontos, hanem ahogy magára a helyzetre reagálunk, ahogy kezeljük, amit számunkra jelent, ez a viselkedés pedig tanulható, éppen ezért szükséges az érzelmi intelligenciát fejleszteni.

Akinek az EQ szintje „rendben van”, az abból is látszik, hogy képes stresszoldásra, képes kikapcsolódni, nem fél a változásoktól, azokat higgadtan kezeli, érdeklődik és kíváncsi az őt körülvevő világra és emberekre. A problémákra kihívásként tekintenek és kellő magabiztossággal rendelkeznek. Ha szükség van rá képesek és mernek nemet mondani.

Akinek az érzelmi intelligenciája fejlesztésre szorul, ők stresszesek, gyakran szoronganak, nehezen érvényesülnek, nem empatikusak, hamar ítélkeznek, hiányzik belőlük a jó modor, nem tudják kezelni a konfliktushelyzeteket, nehezen bocsátanak meg és mindig másokat hibáztatnak.

Az alacsony EQ szintnek sajnos előbb-utóbb negatív egészségügyi vonzatai és következményei lehetnek, ezért fontos mielőbb felismerni és kezelni a problémát és fejleszteni az adott területet.

Az érzelmi intelligencia egy olyan képesség, mely folyamatos gyakorlással, tudatos, érzelmileg intelligens viselkedéssel fejleszthető. Ha gondolkodunk, mielőtt cselekszünk, stresszkezelési technikákat alkalmazunk, megtanulunk uralkodni az érzelmeink felett és gyakrabban beleképzeljük magunkat a másik ember helyzetébe, mielőtt ítélkezünk, vagy véleményt mondunk, több önkontrollt, önismeretet gyakorlunk, s gyakrabban kérünk önmagunkról visszajelzést a környezetünktől, akkor jó lépést tettünk afelé, hogy saját érzelmi intelligenciánkat fejlesszük, sikeres és kiegyensúlyozottabb életet élhessünk. Az érzelmi intelligencia fejlesztésével hatékonyabbak lehetünk az élet összes területén.

A negatív gondolkodás hatásai és a mindfulness

Sokszor egyből a legrosszabbra gondolunk, pedig a negatív hozzáállás, gondolkodás károsan hat. Miért és hogyan rombol a negatív gondolkodás, és mit tehetünk ellene?

Hogyan kezeljük a testvérkonfliktusokat

Amikor megszületett a kistestvér és a nagyfiam kezébe adtuk, boldogan gondoltam arra, hogy milyen jó testvérek lesznek majd, mennyire szeretik és segítik majd egymást. Akkor nem jelent meg lelki szemeim előtt a sok vita, veszekedés köztük, állandó féltékenység, sok konfliktus, amelyeket most napi szinten próbálok hárítani, megoldani. Vajon mi áll a testvérkonfliktusok hátterében és hogyan segíthetünk rajtuk?

Mi állhat az irigység hátterében?

Hogy jól körül írjam a témát, megközelítettem az irigység fogalmát „tudományos” szempontból. „Az irigység másnak örömén érzett fájdalmunk, amivel rokon érzés, ha másnak fájdalmán örömet érzünk” - írja a wikipedia.

Melyek a verbális bántalmazás jelei?

Rengetegen válnak életük során szóbeli bántalmazás áldozatává, sokakban azonban nem is tudatosul, pedig a verbális bántalmazást fontos időben felismerni. Milyen jelei vannak?

Hogyan vészeljük át az életközépi válságot?

A 35-50 éves életkor kiváló időszak a visszatekintésre, de még nem túl késő az előre tekintésre sem, az esetleges újratervezésre. A nők esetében előtérbe kerül a gyermekvállalás kérdése, ha még nem szültek. A férfiak pedig megdöbbennek, milyen régóta vannak házasságban. Sokan kapuzárási pánikot is megélnek ebben az időintervallumban.