Menü

Grapefruit: jótékony hatások, érdekességek

A grapefruit magas C-vitamin tartalma mellett egyéb jótékony hatásai miatt is több figyelmet érdemelne. Miért érdemes fogyókúra alatt használni? Mi köze a cukorbetegséghez? Tudj meg többet a grapefruitról!

A grapefruit (Citrus x paradisi) más néven citrancs a citrusfélék legfiatalabb tagja, hiszen története alig 300 évre nyúlik vissza. Az 1750-es években fedezték fel a Karib-térség egyik szigetén, Barbadoson. Feltételezhetően a pomelo (Citrus grandis) és a narancs (Citrus sinensis) természetes hibridjeként alakult ki, bár az elsőhöz közelebb áll. Elnevezését jamaicai farmerek találták ki, magyarul „szőlőgyümölcs”-öt jelent, és arra utal, hogy a fán a grapefruitok úgy helyezkednek el, mint a szőlőn a szemek.

Ma világszerte termesztik a trópusokon és a szubtrópusokon, legészakabbra Floridában és Izraelben, ahol az időnként kritikusan hideg hőmérséklet ellenére az export legnagyobb részét termelik meg. Magyarországra az USA-ból, Izraelből, Spanyolországból, Törökországból, Ciprusról, Dél-Amerikából és Dél-Afrika országaiból kerül, egész évben folyamatosan szállítják.

A grapefruit tápanyagtartalma

Az USDA (USA Mezőgazdasági Minisztériuma) adatbázisának információi alapján 10 dkg nyers grapefruitban az alábbi tápanyagmennyiség található:

• 32 kalória

• 0,1 g zsír

• 0 g só

• 0 g koleszterin

• 8,08 g szénhidrát

• 0,63 g fehérje

20 dkg grapefruit elfogyasztása fedezi egy felnőtt minimális napi C-vitamin szükségletét, illetve az ajánlott A-vitamin bevitel kb. 40%-át, a kalciumbevitel 5%-át és a magnéziumbevitel 3%-át. A grapefruit emellett kisebb mennyiségben tartalmaz még E-vitamint, tiamint, riboflavint, niacint, folátot, pantoténsavat, káliumot, foszfort, mangánt, cinket és rezet is.

A Harvard Medical School állítása szerint a grapefruit glikémiás indexe 25. Ez arra utal, hogy nem befolyásolja jelentős mértékben a vércukrot és az inzulinszintet.

Likopin, béta-karotin és további aktív növényi vegyületek is találhatóak benne, melyek erős antioxidáns tulajdonságokkal rendelkeznek. A rózsaszín vagy piros húsú grapefruitok jóval több bioaktív vegyületet rejtenek magukban, több A-vitamint tartalmaznak, valamint antioxidáns hatásuk is potensebb, mint a fehér variációnak.

A grapefruit rendszeres fogyasztásának jótékony hatásai

Támogatja az immunrendszert. Egyik legismertebb tulajdonsága a citrusféléknek, így a grapefruitnak is, hogy nagyon sok C-vitamint tartalmaznak. A C-vitamin hozzájárul az immunrendszer normál működéséhez, a fertőzések megelőzéséhez.

• Fogyókúra-barát gyümölcs. A grapefruit kifejezetten hasznos tud lenni egy testsúlycsökkentő étrend során. Rosttartalma segíti az étvágyszabályozást (egy fél grapefruit 2 gramm rostot biztosít), valamint több kutatás is bizonyította, hogy fokozhatja a súlyvesztést. Egy 2006-ban publikált tanulmány szerint azok a túlsúlyos emberek, akik étkezések előtt elfogyasztottak egy fél friss grapefruitot, átlagosan 1,3 kg-mal többet fogytak, mint a grapefruitot nem evők.

Segíthet az inzulinrezisztencia és diabétesz megelőzésében.

A grapefruit fogyasztás segíthet az inzulinszint szabályozásában, és így csökkentheti az inzulinrezisztencia kialakulásának valószínűségét. A rendszeres gyümölcsfogyasztás általában véve is összefüggésben áll a jobb vércukor-kontrollal és a 2-es típusú diabétesz alacsonyabb kockázatával.

Javíthatja a szív egészségét.

Egy tanulmányban jelentősen csökkent a vérnyomása azoknak, akik 6 héten át napi háromszor ettek grapefruitot. Ezenkívül a teljes koleszterinszintjük és a „rossz” LDL koleszterinszintjük is javulást mutatott.

Antioxidáns védelmet biztosít. Az antioxidánsok megóvják a sejteket a szabad gyökök okozta károktól, ebből eredően a sejtek idő előtti öregedését és számos súlyos betegség, köztük a rák kialakulását is segíthetnek megelőzni. A grapefruit legfontosabb antioxidánsai: C-vitamin, béta-karotin, likopin, flavonok.

Hidratálja a szervezetet.

A grapefruit tömegének legnagyobb része, kb. 90%-a víz.

Természetesen a tiszta víz ivásánál nincs jobb módszer a folyadékpótlásra, de a folyadékban gazdag gyümölcsök és zöldségek fogyasztása is sokat segíthet.

A sokoldalú rozmaring

A rozmaringot legtöbbünk a konyhából ismeri, azonban ez a növény igencsak sokszínűen felhasználható. Azon kívül, hogy isteni fűszerként funkcionál húsokhoz, gyógynövényként is nagyon régóta ismert, belsőleg és külsőleg is alkalmazható sokféle egészségügyi probléma esetén.

Melyik sófajta a legegészségesebb?

Bár fontos a szervezetünknek, nagy mennyiségben mégsem ajánlott a fogyasztása. Miért van ez így, és melyik fajta mire való, melyiket érdemes fogyasztani? Nézzük a legegészségesebb sófajtákat!

Mit kell tudni az inozitról?

Az inozit a B-vitaminok csoportjába tartozik, melynek szorongásoldó hatást tulajdonítanak, és egyes vélemények szerint kiváló altatószer is. Szerepe van az idegek ingerület-továbbításában és a zsírok szervezeten belüli transzportjában. Szöveteinkben, például a májban, a vesében glükózból (szénhidrátból) keletkezik. Nagy mennyiségben tárolja a gerincvelő, az az agyfolyadék, az agy, innen erős leterheltség mellett felhasználásra kerül.

Az acerola jótékony hatásai

Számos makro- és mikrotápanyag forrása, biológiailag aktív fitokemikáliákat tartalmaz, fitonutriensekkel és más antioxidánsokkal van tele, ami elegendő ok arra, hogy fogyasztása a napi rutin részévé váljon.
Ne feledjük: ez a gyümölcs harmadik a sorban a legtöbb természetes C-vitamint tartalmazó növények között.

Mit kell tudnunk a B9 vitaminról?

A B9-vitamin egyik formájaként ismert folsav az élelmiszerekben természetesen előforduló folát szintetikus változata. A folsav fontos a szervezet számára, mivel szabályozza az új, egészséges sejtek, köztük az oxigént szállító vörösvértestek létrehozását. A szervezet nem képes folsavat előállítani, ezért az egészséges táplálkozás vagy a B9-vitamint tartalmazó étrend-kiegészítők szedése segíthet megelőzni a vérszegénység kialakulását. Általában az élet vitaminjaként emlegetik.