Mellkasi fájdalom: mi okozhatja?
- Dátum: 2023.03.19., 16:15
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- betegség, fájdalom, gyulladás, húzódás, ideg, mellkas, szervezet
A mellkasi fájdalomról a legtöbb embernek a szívroham jut eszébe, azonban a mellkasi fájdalomnak nagyon sok oka lehet, néhány egészen banálistól az életveszélyesig.
A mellkasi fájdalomnak számos oka lehet, és bár a legtöbb embernek azonnal a szívroham jut erről eszébe , az esetek mintegy 25-30 százalékában nem kardiológiai problémák okozzák a mellkasi fájdalmat. A fájdalomokozó ugyanis bármelyik olyan szerv lehet, amely a mellkasban helyezkedik el, például a tüdő, a nyelőcső vagy a légcső, a bordák, a mellhártya, a bordaközi izmok. Emellett pedig számos helyről "átsugározhat" a mellkasba a fájdalom, például a hátból is.

A mellkasi fájdalom lehet éles, szúró vagy tompa, jelentkezhet hullámokban vagy állandóan. Az ilyen fájdalommal mindenképpen orvoshoz kell fordulni, mert a kiváltó ok lehet egyszerűen elmulasztható, de a fájdalom akár életveszélyes helyzetet is jelezhet.
A mellkasi fájdalom a leggyakrabban valamilyen szívbetegségre vezethető vissza, többek között például koronaér-szűkületre, szívrohamra vagy myocarditisre, pericarditisre (szívburokgyulladásra) is. A szívbetegségre utaló mellkasi fájdalom kisugározhat a karba, a vállba, a hátba vagy akár az állkapocsba is, a jellege nyomásra, szorításra emlékeztethet. A szívbetegséggel összefüggő fájdalmat anginának nevezik, és kiválthatja akár fokozott izgalom vagy érzelmi eredetű stressz is. A szívroham tünetei közé tartozik a mellkasi fájdalom mellett az izzadás, a hányinger, a gyengeség és a légzési nehézségek is.
A mellkasban elhelyezkedő másik fontos szerv, a tüdő betegsége is okozhat mellkasi fájdalmat, például a mellhártyagyulladás vagy a tüdőgyulladás is. Ezeknél a betegségeknél különösen a lélegzetvétel vagy a köhögés lehet fájdalmas, és gyakran láz vagy hidegrázás is kíséri. Szintén mellkasi fájdalommal jár együtt a légmell, valamint a tüdőembólia is - ezek akár az életet is veszélyeztethetik. Az asztmások is megtapasztalhatnak mellkasi fájdalmat, a légzési nehézségek és a köhögés mellett.
Nagyon gyakori oka a mellkasi fájdalomnak a refluxbetegség , vagyis az a jelenség, amikor a gyomorsav visszacsorog a nyelőcsőbe. Ez a mellkasi fájdalom mellett jellegzetes, kellemetlen szájízt és gyomorégést is okozhat. A refluxbetegséget könnyen összekeverhetik a szívrohammal, mert a nyelőcső és a szív meglehetősen közel helyezkedik el egymáshoz. A gyomrot és a nyelőcsövet érintő más betegségek is okozhatnak mellkasi fájdalmat, például a nyelőcső hiperszenzitivitása, a nyelőcsőperforáció, a gyomorfekély is.

Visszavezethető más betegségekre
A mellkasi fájdalom visszavezethető olyan betegségekre is, melyek tulajdonképpen nem közvetlenül a mellkasban elhelyezkedő szerveket érintik. Mellkasi fájdalmat okozhat például a hasnyálmirigy gyulladása vagy az epehólyag betegségei.
Nagyon sok esetben a mellkasi fájdalmat izom-, ízületi, csont- vagy idegproblémák okozzák, például a bordát érő sérülések (ezek is általában lélegzetvételkor vagy köhögéskor okozhak éles fájdalmat), izomhúzódások, zúzódások is.
Nyugalom a rohanásban – így őrizheted meg a mentális egyensúlyod a mindennapokban
A modern életvitel tempója sokszor felülmúlja a szervezet alkalmazkodóképességét. A folyamatos információáradat, a munkahelyi nyomás és a teljesítménykényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy nehéz megtalálniuk a lelki egyensúlyt. Pedig a mentális egészség megőrzése nem luxus – hanem alapfeltétel ahhoz, hogy jól működjünk testileg és lelkileg egyaránt.
Hogyan csökkenthetjük a demencia kockázatát tudatos életmóddal?
A demencia – amelynek leggyakoribb formája az Alzheimer‑kór – komoly kihívás mind az érintettek, mind a hozzátartozóik számára. Egyre több kutatás mutat rá, hogy bár a genetikai tényezők nem befolyásolhatók, az életmódbeli kulcselemekkel jelentősen csökkenthetjük a kialakulás esélyét.
Autofágia: a test folyamatos tisztító mechanizmusa
A legtöbben nem is hallottak róla, azonban van egy rejtett képességünk, ami sejtszinten fiatalítja a testünket, ez az autofágia. Jelentése szó szerint „önevés”, de ez nem valami hátborzongató folyamat, hanem az egyik legtermészetesebb és leghasznosabb dolog, amit a szervezetünk tehet önmagáért. Ez a ciklikus regeneráció segít megszabadulni a felesleges, sérült alkotóelemektől, hogy helyet adjon az újaknak.
„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás
Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).
Amit a BEMER-terápiáról tudni érdemes
Egy kezelés, amivel segíthetjük a test öngyógyító folyamatait, ez a BEMER-terápia. Nézzük, miről is van szó.