Menü

Valóban hatásosak a fekete fogkrémek?

Az aktív szén szinte a száj- és arcápolás csodaszerévé vált az utóbbi években, amit mi sem bizonyít jobban, mint a polcokon található hatalmas választék a fekete fogkrémektől egészen az arcpakoláson át a pattanások elleni arcmaszkig.

Az aktív szén nem egyszerű faszén, mint a szénkocka, amivel begyújtjuk a kerti bogrács alá a tüzet. Ez a szén egy olyan formája, amit megfelelő kezeléssel porózussá, felületét más anyagokat aktívan kötővé tettek. Leginkább olajokat és egyéb szennyeződéseket köt meg, amiket aztán a szén eltávolításával szintén lemoshatunk a bőrünkről, legalábbis ilyen elven működik arcmaszkok és arcpakolások esetében. Persze az orvoslásban sem idegen az aktív szén használata, sőt, már sok-sok éve alkalmazzák például mérgezéses és túladagolásos eseteknél, azonban a szájhigiéniában is valóban ilyen hasznos?

2019 elején a British Dental Journal folyóiratban megjelent egy cikk, miszerint nincs tudományos bizonyíték arra, hogy a fogszuvasodás ellen különösebb védelmet nyújtana az aktív szén vagy az azzal készült szájápolási termékek. Mi több, akár kárt is okozhatunk a túlzott használatával, mivel a tömésekbe, illetve a fogak közti picike résekbe könnyen bejuthat és ott irritációt is okozhat. Az, hogy a szén miatt esetleg gyorsabban és jobban kopik a fogzománc, egyáltalán nem bizonyított, ettől függetlenül érdemes vele óvatosan bánni és csak gyengéden dörzsölni a fogakat.

Azt is érdemes figyelembe venni, hogy a legtöbb aktív szenes fogkrém nem fluoriddal készül, ami a fogorvosok szerint az egyik legjobb módszer a fogszuvasodás megelőzésére, így valójában annak hiánya is okozhatja azt, hogy a fekete fogkrémek kevésbé hatékonynak bizonyultak a szájápolás terén.

Ha valaki mégis fehérebb fogakra vágyik, érdemes lehet kiegészítésként használni az aktív szenes termékeket, de nem feltétlen váltják ki teljesen az egyéb, hagyományos fogkrémeket és szájápolási eszközöket. Bár valóban fehérebbnek látszanak a fogak az aktív szenes paszta használata után, arra sem árt odafigyelni, hogy ha túlzottak elkoptatjuk a fogak felületi zománcát, akkor az éppen azt eredményezi, amit el akarunk kerülni: a fogak könnyebb és gyorsabb elszíneződését.

A szájhigiénia rendkívül fontos, nem csak az esztétika miatt, azonban a megfelelő és rendszeres fogmosás mellett más módszerekkel is tehetünk azért, hogy szebb legyen a mosolyunk. Ilyen például, ha kevesebb kávét és teát fogyasztunk, mivel ezek különösen elszínezhetik a fogzománcot, valamint a dohányzás és bizonyos ételek és hozzájárulhatnak a sárgás árnyalat kialakulásához.

Karácsonyi meglepetések az irodába – amit imádnak majd a kollégák

Karácsony közeledtével minden irodában felmerül a nagy kérdés: mivel lehet úgy meglepni a kollégákat, hogy ne csak a kötelező kör legyen, hanem tényleg mosolyt csaljon az arcokra?

Advent: a lassulás művészete egy zajos világban

Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.

Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?

A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.

Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk

A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.

A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra

A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.