Menü

A szem fénytörési hibái

Az emberi szem működése tulajdonképpen úgy írható le, mint egy egyszerű gyűjtőlencse működése, ami két részből áll. Az egyik rész a szaruhártya, a másik pedig szemlencse. Ezek úgy törik meg a beérkező fénysugarakat, hogy azok a szem belső burkára, az ideghártyára vagy másnéven a retinára érkezzenek, melyekről összeszedődve a látóidegen keresztül jutnak el az agy látókérgébe. A retina receptorai a pálcikák és a csapok. A pálcikák a fényt érzékelik, a csapok pedig a különböző hullámhosszait a fénynek, tehát a színeket. A rájuk érkező információkból alkotja meg az agyunk azt a képet, amit látunk.

Persze a szemünknek számos más része is van, mely befolyásolja a látást. Ilyen például a sugártest, mely egy simaizomból álló kis képződmény, ahová finom rostokkal csatlakozik a lencse. Ennek összehúzódásai okozzák a lencse görbületének változását, ami elengedhetetlen a különböző távolságú fókuszáláshoz, tehát ennek köszönhetően látunk élesen közelre és távolra is, legalábbis egészséges szem esetében.

A látásunk minősége tehát attól függ, hogy megfelelően tudja-e törni a fényt a szemünk. Ha valamiért ez nem történik meg, tehát homályosan látunk, a leggyakoribb ok a szem valamilyen fénytörési hibája. Három típus létezik, ezek pedig a távollátás, a rövidlátás és az asztigmatizmus.

A távollátás vagy másnéven túllátás (hypermetropia) esetében az érintettek távolra probléma nélkül tudnak fókuszálni, a kép éles, azonban a közel lévő tárgyakat, tehát az azokról érkező fénysugarakat nem tudják megfelelően leképezni, – „túllátnak rajtuk” – aminek az eredménye homályos kép. Ennek fizikális oka van, ami nem más, mint a túl rövid a szemgolyó vagy laposabb lencse. A távollátás lehet genetikai, tehát öröklődő, de életünk során is kialakulhat. Érdekesség, hogy az emberek 50%-a távollátó, valamint nem tekintik betegségnek, csak a szem kisebb hibájának.

A rövidlátás vagy másnéven miópia a távollátás geometriai-optikai ellentéte. A közeli tárgyak élesek, azonban a távoli pontok elmosódottak, homályosak. Ebben az esetben a fizikális oka a látásromlásnak a túl hosszú szemgolyó vagy a túl domború szemlencse. Az emberek mindössze 10%-a rövidlátó, valamint kialakulása mögött is számos egyéb tényező húzódik meg. A felnőttkori rövidlátás mögött cukorbetegség, szürkehályog és ideghártya leválás is állhat, azonban a szem folyamatos erőltetése révén is kialakulhat.

A szem fénytörési hibái közül az utolsó az asztigmatizmus, mely tulajdonképpen szemtengelyferdülést jelent. Ebben az esetben az okozza a problémát, hogy az egy pontról érkező fénysugarak a fénytörés után nem egy pontban egyesülnek a retinán, aminek az lesz az eredménye, hogy a kép homályos távolra és közelre is. Ezt a szaruhártya felszínének eltérései okozzák. Jó hír, hogy cilinderes lencsével könnyen korrigálható, amit szemüvegként vagy kontaktlencseként is hordhatunk.

A szem fénytörési hibái bár megkeseríthetik a mindennapokat, azonban szerencsére könnyen kezelhetők, akár véglegesen is. Megoldás lehet a szemüveg vagy a kontaktlencse viselése – rövidlátók számára mínuszos, távollátók számára pluszos, asztigmatizmus esetén pedig cylinderes, illetve végleges korrigálás is elérhető számos klinikán. A lézeres szemműtét ma már rutinműtétnek számít, mindössze egy alkalmassági vizsgálaton kell részt venni.

Feszültséglevezetés? - Mire jó a stressz?

Azt hihetjük, hogy szükségünk van a stresszre, de közben mégis egyfajta negatív tényezőként gondolunk rá. Holott ha épp megfelelő nyomás helyezkedik ránk, az erőforrásainkat is jobban tudjuk beosztani. Nem utolsó sorban, a stresszes légkörben elért sikereink azok, amelyekre szívesen visszagondolunk: ezek a legnagyobb győzelmeink.

Amit a hosszú COVID jelenségről tudni érdemes

A COVID-19 világjárvány óta több millió ember fertőződött meg a hivatalos nevén SARS-CoV-2 vírussal. Míg sokan felépülnek a fertőzésből néhány héten belül, egyeseknél hosszabb távú tünetek jelentkeznek, amelyeket összefoglaló néven long COVID-nak nevezünk. Ebben a cikkben ezen jelenségről, annak tüneteiről, hatásairól és kezelési lehetőségeiről tudhatunk meg többet.

Vigyázzunk anyajegyeinkre nyáron!

Mindenki testén vannak anyajegyek. Van belőlük kisebb, nagyobb, kinek több, kinek kevesebb, de mindenkinek van. Általában a világos bőrűeknek több anyajegyük van, nekik 10-40 anyajegy is lehet a bőrükön, ami teljesen normális. Az anyajegyektől nem kell megijedni, de a rendszeres önvizsgálat, vizsgálat és szűrés nagyon fontos.

Stressznyelvek

Mindannyiunk életében előfordul, hogy vitába keveredünk másokkal, és sokszor ezek a viták parttalannak tűnnek, mintha nem is egy nyelven beszélnénk. Ennek az az oka, hogy nem egy stressznyelvet beszélünk.

Metamorf masszázs, a testi-lelki felfrissülés

Zöldségeinket megannyi módon fogyaszthatjuk, minél színesebb a tál, annál finomabb és egészségesebb, de ne feledkezzünk meg arról, hogy egyes zöldségek levelei is zamatosak, vitamindúsak és ezerféleképpen felhasználhatóak. Nézzük, mik ezek!