Menü

A szem fénytörési hibái

Az emberi szem működése tulajdonképpen úgy írható le, mint egy egyszerű gyűjtőlencse működése, ami két részből áll. Az egyik rész a szaruhártya, a másik pedig szemlencse. Ezek úgy törik meg a beérkező fénysugarakat, hogy azok a szem belső burkára, az ideghártyára vagy másnéven a retinára érkezzenek, melyekről összeszedődve a látóidegen keresztül jutnak el az agy látókérgébe. A retina receptorai a pálcikák és a csapok. A pálcikák a fényt érzékelik, a csapok pedig a különböző hullámhosszait a fénynek, tehát a színeket. A rájuk érkező információkból alkotja meg az agyunk azt a képet, amit látunk.

Persze a szemünknek számos más része is van, mely befolyásolja a látást. Ilyen például a sugártest, mely egy simaizomból álló kis képződmény, ahová finom rostokkal csatlakozik a lencse. Ennek összehúzódásai okozzák a lencse görbületének változását, ami elengedhetetlen a különböző távolságú fókuszáláshoz, tehát ennek köszönhetően látunk élesen közelre és távolra is, legalábbis egészséges szem esetében.

A látásunk minősége tehát attól függ, hogy megfelelően tudja-e törni a fényt a szemünk. Ha valamiért ez nem történik meg, tehát homályosan látunk, a leggyakoribb ok a szem valamilyen fénytörési hibája. Három típus létezik, ezek pedig a távollátás, a rövidlátás és az asztigmatizmus.

A távollátás vagy másnéven túllátás (hypermetropia) esetében az érintettek távolra probléma nélkül tudnak fókuszálni, a kép éles, azonban a közel lévő tárgyakat, tehát az azokról érkező fénysugarakat nem tudják megfelelően leképezni, – „túllátnak rajtuk” – aminek az eredménye homályos kép. Ennek fizikális oka van, ami nem más, mint a túl rövid a szemgolyó vagy laposabb lencse. A távollátás lehet genetikai, tehát öröklődő, de életünk során is kialakulhat. Érdekesség, hogy az emberek 50%-a távollátó, valamint nem tekintik betegségnek, csak a szem kisebb hibájának.

A rövidlátás vagy másnéven miópia a távollátás geometriai-optikai ellentéte. A közeli tárgyak élesek, azonban a távoli pontok elmosódottak, homályosak. Ebben az esetben a fizikális oka a látásromlásnak a túl hosszú szemgolyó vagy a túl domború szemlencse. Az emberek mindössze 10%-a rövidlátó, valamint kialakulása mögött is számos egyéb tényező húzódik meg. A felnőttkori rövidlátás mögött cukorbetegség, szürkehályog és ideghártya leválás is állhat, azonban a szem folyamatos erőltetése révén is kialakulhat.

A szem fénytörési hibái közül az utolsó az asztigmatizmus, mely tulajdonképpen szemtengelyferdülést jelent. Ebben az esetben az okozza a problémát, hogy az egy pontról érkező fénysugarak a fénytörés után nem egy pontban egyesülnek a retinán, aminek az lesz az eredménye, hogy a kép homályos távolra és közelre is. Ezt a szaruhártya felszínének eltérései okozzák. Jó hír, hogy cilinderes lencsével könnyen korrigálható, amit szemüvegként vagy kontaktlencseként is hordhatunk.

A szem fénytörési hibái bár megkeseríthetik a mindennapokat, azonban szerencsére könnyen kezelhetők, akár véglegesen is. Megoldás lehet a szemüveg vagy a kontaktlencse viselése – rövidlátók számára mínuszos, távollátók számára pluszos, asztigmatizmus esetén pedig cylinderes, illetve végleges korrigálás is elérhető számos klinikán. A lézeres szemműtét ma már rutinműtétnek számít, mindössze egy alkalmassági vizsgálaton kell részt venni.

Ne hagyjunk életet a forró járműben!

Nyáron a hőmérséklet akár percek alatt életveszélyes szintre emelkedhet egy lezárt autó belsejében. Ennek ellenére még mindig előfordul, hogy figyelmetlenségből vagy pillanatnyi döntésből adódóan valaki gyermekét vagy háziállatát az autóban hagyja, amíg gyorsan elintéz valamit. Ez a „csak pár percre” hozzáállás azonban tragikus következményekkel járhat.

Naptej kisokos

A naptej nem csupán a strandon hasznos – egész évben érdemes odafigyelni a fényvédelemre. Tudod, mit jelent az SPF, hogyan kell helyesen alkalmazni a naptejet, és milyen típust válassz a bőrtípusodhoz? Ebben a cikkben minden fontos tudnivalót összegyűjtöttünk, hogy biztonságosan élvezhesd a napsütést.

Miért érint egyre több fiatalt a frontérzékenység?

A klímaváltozás hatásai egyre több területen érezhetők, és az időjárási frontokhoz kapcsolódó panaszok – amelyek korábban főként az idősebb generációkat érintették – egyre gyakrabban jelennek meg már fiatalabb korban is. Melyek ezek a tényezők, és milyen panaszokat okozhatnak?

Fogászati kisokos

Fontos tisztáznunk, hogy a fog ápolásának a célja, hogy megvédjük fogainkat a különböző betegségektől, emellett szép és ápolt fogaink legyenek. Amit otthon tehetünk ennek érdekében az a megfelelően végzett, rendszeres fogmosás, szájvízhasználat, fogorvosi kontrollvizsgálat.

Fehérjehiány, te felismered?

Mindenhonnan azt halljuk, hogy mennyire fontos a fehérje a szervezetünk számára, de sokan nem is tudják, hogy mi az, vagy, hogy milyen tünetekkel jár a hiánya.