Az olvasási szokások átalakulása

A legtöbben felnőtt korban is szeretünk olvasni, mégis ezer körülmény akadályoz meg minket abban, hogy annyit és úgy olvassunk, ahogy gyerekként tettük. Gyerekként az olvasást legtöbbször a szülőktől halljuk, valamint az olvasás élménye is változik azzal együtt ahogy felnővünk. Azonban felnőttként mitől keletkeznek ezek a krízisek, egyszerűen csak nincs időnk, unalmasnak találjuk a hagyományos könyvolvasást? Röviden miért nehéz manapság hagyományos regényeket olvasni?

Gyerekként sokan úgy tanulják meg az olvasást, mint az élet egy fontos részét, a könyvolvasás gyerekként egyet jelent a tanulási folyamatokkal. Holott az olvasás legtöbbször csak egy hobbi, függően attól, hogy mit olvasunk. Kis korban legtöbbször a szülők választják ki az általuk megfelelőnek vélt könyvet, legyenek azok képregények, rövid történetek, mesekönyvek, majd jönnek a kötelező olvasmányok, ifjúsági regények és sci-fi történetek.

Az iskola, majd a munka mellett viszont rengeteg embernél háttérbe kerül a könyvek olvasása. Az iskolás évek alatt sokszor megjelenik, hogy valaki csak a nyári szünetekben olvas regényeket, majd ez is egyre inkább elmarad, és mikor dolgozni kezdünk, akkor a könyvolvasás hosszú időre megszűnik a folyamatos időhiány miatt. Mikor sok a dolgunk, akkor megjelenik az is, hogy az olvasás csak hobbi és bűntudatunk lesz, hogy más tevékenységek háttérbe kerültek, nem végeztem házimunkát, nem dolgoztam, nem válaszoltam üzenetekre és levelekre, nem olvastam el fontos híreket és cikkeket az olvasással töltött időben.

Olvasni menő!

Míg bizonyos embereknél eltűnik az olvasás iránti vágy, addig más embereknél egyfajta “divat” lesz a különböző könyveket bújni. Vannak, akik képesek akár a villamoson, buszon utazva is a különböző könyveket bújni, otthon pedig minden nap rendszeresen olvasnak. Számukra az olvasás trendivé válik, és szorítanak arra időt, hogy elolvassanak egy-egy regényt.

Ami még fontosabb, hogy olvasás közben megtanuljuk a nézőpontokat: a nyilvánosságban különböző vélemények uralják le egymást. A könyvekből viszont az derül ki, hogy ugyanaz a történet több nézőpontból egészen másképp néz ki, de mindegyiket meg kell érteni, mert mindegyik releváns. Itt aztán számos kérdéskör felvetődik, amelyeket sokan próbálnak követni, vagy akár “hajszolni”, mivel egy-egy történetet pont az ütős sztorija, karakterei miatt érdemes elolvasni. Az olvasásban néha pont az a jó, hogy összekapcsolja azokat az embereket, akik rendszeresen olvasnak hagyományos könyveket.

Mindenki olvas, csak máshogy

Felnőttként a könyvek nem feltétlenül már tanulásra szolgálnak, hanem egyfajta hobbiként. Viszont az állandó időhiány, a munkahely és a mindennapi teendők mellett a legtöbben inkább a filmeket választják a klasszikus könyvek helyett, az olvasást pedig a különböző híreknek, hírportáloknak a követése váltja fel. Az olvasás is egyfajta “piac” lesz, ahol többen küzdenek az emberi figyelemért. A legtöbb ember az olvasástól veszi el azt az időt, amelyet a közösségi oldalak, hírportálok olvasására, de adott esetben filmek és sorozatok nézésére szán. Valamint az emberi figyelem is megváltozik, és egy hosszú nap után egyszerűen könnyebb megnézni egy sorozatot, mintsem elolvasni 30-40 oldalt egy könyvből. Valamint az olvasás nem feltétlenül jelent egyet a könyvekkel, regényekkel. Olvasás lehet egy képregény, vagy bármilyen más irodalmi mű, (vers, novella) humoros történet elolvasása is.

A szöveg eszközzé válik

Fontos megérteni azt is, hogy a szöveg legyen az bármilyen, egyfajta eszköz arra, hogy kifejezze az adott író, vagy művész kommunikációját. A művész legtöbbször a szövegen keresztül kommunikál valamilyen problémáról, jelenségről. Ha megjelenik valami az életünkben, legyen az a szerelem, a halál, vagy valamilyen kézzelfogható dolog, mint például egy autó, vagy bármilyen új dolog akkor elkezdünk érdeklődni olyan történetek iránt, amelyek ezzel kapcsolatosak. A szöveg sokszor egyfajta tükör is mivel amikor olvasok, akkor nemcsak egy történetet látok, mint a tévében,– ami tőlem távol van – hanem beleolvasom magam, alkotója is vagyok az adott történetnek, a könyv egyszerűen máshogy hat az emberi gondolkodásra, mint egy film.

Ha például két ember elkezdi olvasni ugyanazt a történetet egy óráig, akkor könnyedén lehet, hogy bizonyos részeiről teljesen más véleményük lesz. A könyvek sokszor új látásmódot adnak, párbeszédeket is megnyitnak, kapcsolatot teremthetnek. Sőt: az is lehet, hogy egy olvasmány miatt egy probléma olyan mélyen kezd el foglalkoztatni, hogy beszélgetni kezdek róla valakivel, és mindez anélkül történik, hogy más is olvasta volna ugyanazt a könyvet. Valamilyen szinten azokat a berögződéseket is el kell felejteni, amiket belénk neveltek gyerekkorban, azaz: nem muszáj végigolvasni egy könyvet. Egy szórakoztató könyv szabadság is, és az olvasásban nincsenek kötöttségek: hogyha egy könyv 50 oldalig nem “fog meg”, akkor nem kötelező végigolvasni.

Összességében felnőttként nem azért kell olvasni, mert azt a társadalom elvárja, vagy mert emiatt feljebb léphetünk a ranglétrán, hanem mert sokat ad. Az olvasás szerepe átalakult a figyelemgazdaságban, és már nem ez az elsődleges kikapcsolódási forma, ez azonban azt is jelenti, hogy növekszik a státusza, és bizonyos emberek számára az olvasás rengeteget jelent. Viszont tény, hogy az olvasást sokszor a hírportálok böngészése, valamint a sorozatok és filmek váltják fel. Egy könyv összességében aktivitásra, új gondolatokra, és párbeszédre is sarkall, valamint a könyvolvasás célja lehet egy egyszerűen csak jó történet elolvasása.