Menü

A torma áldásos hatásai

A jellegzetes, csípős ízű fűszernövényt, amit jellemzően marhasültek és füstölt húsok mellé szoktunk találni, valójában eredetileg gyógynövényként termesztették. Bár manapság leginkább húsvétkor találkozunk vele a konyhában, most is épp olyan hasznos egészségünk szempontjából, mint a régi időkben.

A torma egy gyökérzöldség, de friss, zsenge leveleit is felhasználhatjuk salátákban. A fehér, hosszú gyökere jellegzetes csípős ízéről ismert, melyet a benne található allil-izotiocianát vegyület okoz, vagy másnéven mustárolaj. Eredetileg Kelet-Európából származik, keresztesvirágú, évelő növény. Hívják közönséges tormának, illetve csípős tormának is.

A már említett mustárolaj mellett tartalmaz kalciumot, káliumot, folátot, nátriumot, magnéziumot és C-vitamint is. Gazdag olyan növényi vegyületekben, mint például a glükozinolátok. Ezek a vegyületek úgynevezett izotiocianátokká bomlanak le, amikről korábban már megállapították, hogy rákellenes hatással bírnak, valamint pozitív hatással vannak a szívre és az idegrendszerre. Rákellenes hatását a kutatások főleg a vastagbél, a tüdő és a gyomor esetében erősítették meg. Található még benne továbbá szinigrin is – melyből enzimek segítségével keletkezik a mustárolaj – ami gyulladáscsökkentő tulajdonságú.

Gyógynövényként is megállja tehát a helyét a torma. Amellett, hogy védi a szívet és az idegrendszert, segít megelőzni a cukorbetegséget, rákellenes és gyulladáscsökkentő hatású, baktériumölő tulajdonsággal is rendelkezik, valamint a megfázásos betegségek esetén is enyhíti a tüneteket. A népi gyógyászatban vírusölőként is alkalmazzák, valamint vese- és húgyúti fertőzések ellen is javasolják.

Többféleképpen fogyasztható. Frissen reszelve köretként, ecetesen mártásként, de a háztartásokban gyakran rakták el savanyúságok részeként. Rendszerint húsok, kolbászok mellé fogyasztják, azonban akik kevésbé szeretik a jellegzetes, csípős ízét, azok hidegtálak részeként, salátában, majonézes vagy tejszínes mártásként is fogyaszthatják.

Ahogy azonban a legtöbb gyógynövény esetében, úgy a tormánál is fontos a mértékletesség. Bár rendkívül egészséges, azonban csípős íze miatt könnyen irritálhatja a szánkat, torkunkat, valamint az emésztésőrendszert is megterhelheti, ha túl sokat fogyasztunk belőle. Ha gyomorfekéllyel vagy valamilyen más, gyulladásos bélbetegséggel vagy emésztőrendszeri problémával küzdünk, kerüljük a torma – illetve általánosan a csípős ételek – fogyasztását, ugyanis nem csak közvetlenül az elfogyasztásakor okozhat irritációt, hanem később, a gyomorban és a bélrendszerben is.

Könnyű ételek meleg napokra

Szeretnél valami finomat enni, de nincs kedved a kánikulában órákat tölteni főzéssel a tűzhely felett? Itt van néhány egyszerű recept, amelynek segítségével egészséges és laktató ételeket tudunk készíteni, főzés nélkül, akár tíz perc alatt!

Édesítőszerektől depresszió

A depresszió gyakori betegség, amely szinten minden felnőttet érint valamilyen formában az élete során. Jellemző rá, hogy negatívan befolyásolja az érzelmeket, a gondolkodást és a viselkedést is. Számos tünete van, ezek közül leggyakoribb a lehangoltság és az érdeklődés vagy az öröm hiánya. Viszont adódik a kérdés, hogy mi okozza a problémákat, hogyan lehetünk letörtek az édesítőszerektől?

A szinten tartó alkoholbeteg

Mielőtt még az alkoholizmus szintjeivel kezdünk el foglalkozni, a toleranciaszint kérdésköréről kell ejtenünk néhány szót. Toleranciaszintnek nevezzük az alkohollal kapcsolatos tűrőképességet, vagyis azt, hogy mennyi alkoholt tudunk egyszerre elfogyasztani különösebb probléma nélkül.

Alkoholmentes üdítők, mint belépő drog

Mindenki tudja, hogy a cukros üdítők rosszak, mert túl sok bennük a cukor – a kólában, energiaitalokban ráadásul sok sav és koffein is van –. A gyümölcslevek jelentős része is sok hozzáadott cukrot tartalmaz, a mesterséges édesítőkből-ízesítőkből készített löttyökről ne is beszéljünk. Ezekhez képest sokkal jobb választásnak tűnhet az alkoholmentes sör, citromos, meggyes ízben, amit lehet inni a nyári melegben. De biztosan olyan jó választás ez?

A nátrium-glutamát egészségre gyakorolt hatásai

A nátrium-glutamát, röviden MSG vagy E621 a világon legnagyobb mennyiségben használt ízfokozó adalékanyag, melyet az élelmiszeripar előszeretettel tesz bele a lehető legváltozatosabb ételekbe, a levesektől kezdve a sajton és a paradicsomszószon keresztül a húsfélékig. Kicsi az esélye annak, hogy egyáltalán nem fogyasztottunk MSG-t az elmúlt huszonnégy órában.