Menü

Mit kell tudni a teljesítménytúrákról?

A teljesítménytúrázás Magyarországon viszonylag fiatal műfaj. Az elsőket (Kinizsi 100, Gerecse 50) a nyolcvanas évek végén hirdették meg itthon, viszont azóta, (különösen az elmúlt évtizedben) megszaporodtak a különböző hosszúságú és nehézségű túrák, amelyeken egyre többen indulnak el évről évre. De mi is pontosan a teljesítménytúra, és mi lehet a siker titka? A teljesítménytúra sport, valamilyen egyszeri “kegyetlen erőpróba”, vagy éppen egy természeti kaland?

Mi is pontosan a teljesítménytúra?

A túrázás egy speciális válfaja melynek lényege, hogy a résztvevők szervezett keretek között, előre kijelölt útvonalon, meghatározott időn belül teljesítik a távot. A túraszervezők az útvonalon ellenőrző és rendszerint frissítőpontokat is biztosítanak, ahol enni- és innivalóval kínálják a résztvevőket, akik egyben a túralapjukra is pecsétet kapnak ilyenkor, így igazolva célba éréskor a teljesítést.

Általában több táv közül választhatunk, mint például a: Gerecse 50-es, Galyatető 50-es, vagy éppen a Kinizsi százas. A kezdőknek nem muszáj rögtön egy hosszabb, (50-100 km-es) megterhelő terepen indulni, hanem rövidebb, 10-20 kilométeres etap mellett is dönthetnek. A hosszúság mellett érdemes odafigyelni a terep nehézségére, változatosságára és a szintkülönbségre is. A gyalogtúrákon kívül kerékpárosoknak szánt teljesítménytúrák is léteznek, amelyek iránt szintén egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik az országban.

Egy teljesítménytúrán való részvételhez nem kell más, mint kalandvágy, elszántság és a nevezési díj befizetése, amely a túrától, távtól, szolgáltatástól függően általában 2000-4000 forint között mozog. Manapság egyre népszerűbb az online előnevezés, amellyel időt (rajt előtti sorban állás) és pénzt spórolhatunk, de természetesen a túrák nagy részénél a helyszíni nevezés is lehetséges. A nevezési díjért cserébe kapunk a szervezőktől nevezési lapot, útvonalleírást, térképet az útvonalról, illetve enni- és innivalót, ami télen lehet például meleg tea, leves, nyáron pedig izotóniás ital, csoki, energiaszelet, zsíros kenyér, de van ahol friss házi sütemény is kerül a frissítőpontokra. Külön szolgáltatásként előfordulhat néhány nagyobb létszámú túrán a csomagmegőrzés, illetve szállás a helyi tornateremben jelképes összegért.

Akkor ez egy verseny?

Bár a teljesítményről szól, mégsem klasszikus verseny. A távok végén ugyanis általában mindenki egyenlő elbírálásban részesül: aki szintidőn belül teljesíti a túrát, oklevelet, kitűzőt, és jelvényt kap. Sőt, bizonyos esetekben az is emléklappal térhet haza, aki szintidőn kívül érkezik célba. Egyes teljesítménytúrákon a többszörös teljesítők külön jutalmazásban, oklevélben részesülnek. Összességében a teljesítménytúra verseny, de leginkább önmagunkkal, és az idővel szemben. Persze a különböző társaságok tagjai versenyezhetnek egymás ellen, viszont összességében nem nézik a versenyzést, csak azt, hogy az adott időn belül teljesítsd a távot.

Hogyan lehet felkészülni egy teljesítménytúrára?

Egy hosszabb túra előtt, mint például a Kinizsi 100-as mindenképp érdemes kisebb túrákat is csinálni, fontos, hogy kialakuljon egy egyéni tempó, egyszerűen meg kell találni az egyéni túrázási stílust és intenzitást. A megfelelő felkészülés és fizikai erőnlét egy teljesítménytúrán kiemelkedően fontos ahhoz, hogy élvezhető és eredményes túrátok legyen. Egy nagyon fontos és sok helyen hallott tanács, hogy ha egy csoport együttesen indul el, és kényszeresen ragaszkodnak ahhoz, hogy együtt menjenek az egyenes út a kudarchoz, mivel ilyenkor a csoport alkalmazkodik egy ember tempójához, és nem tudnak egyéni intenzitással menni.

Persze rengeteg féle “taktika” létezik, van, aki szerint a folyamatos, egyenletes tempó a cél, valamint az is egy lehetőség, hogy a végén kezd el valaki intenzívebben sétálni, viszont ekkor már a fáradtság is egy komoly tényező, különösen egy hosszabb túrán. Felmerül az a kérdés is, hogy mikor és mennyit érdemes pihenni, mivel egy-egy pihenő után nehezebb lesz elindulni. Összességében ezek azok a dolgok, amelyeket leginkább csak az egyén tud, és sok-sok túra, valamint tapasztalat kell ahhoz, hogy kiismerje ezeket valaki önmagával kapcsolatban.

A „bemelegítő túrák” alatt, és ha valaki rendszeresen sportol a szabadban akkor kialakul, hogy mit érdemes beletenni a hátizsákba és mi az ami csak a súlyát gyarapítja, de haszna nem sok van. Fontos, hogy rétegesen öltözzünk, hiszen még a legegységesebb időjárás esetén is nagy különbséget jelent az emelkedőn kaptatás és a sík terepen lépdelés. Ilyenkor jó, ha fel, és le tudunk venni egy-két réteget. Nem beszélve a szúnyogokról, kullancsokról, akik ellen a riasztószerek mellett, vagy helyett a hosszú ujjú felső és nadrág is jó védekezés lehet. Emellett mindig érdemes elrakni egy tartalék pólót, rövidnadrágot és egy pár zoknit is.

Valamint örök kérdés, hogy miben érdemes túrázni, sokan a zárt, kemény anyagú sportcipőre voksolnának, viszont durvább talajú teljesítménytúrákon a bakancs is jó választás. Nagyon fontos, hogy az a cipő, amelyet viszünk bejáratott legyen és kényelmes, mivel egy hosszabb távon az egész talpunk vízhólyagos lehet, és véresre töri egy rossz cipő.

Érdemes a táskába tenni valamennyi szendvicset, vizet, izotóniás italt, energiaszeletet, de ezeket a különböző ellenőrzőpontoknál is kapnak az emberek. Valamint napszemüveg, sapka/kalap is mindenképp kerüljön a hátizsákba, vagy már az induláskor legyen rajtunk. Ezeken túl egy elsősegély csomagot sebtapasszal, fertőtlenítővel, fáslival, esetleg krémmel szintén érdemes elrakni.

A legtöbb teljesítménytúrán kézhez kapunk egy részletes térképet is, amely jó esetben elegendő az út teljesítéséhez. Egy teljesen kezdő túrázónak nem feltétlenül van értelme plusz térképet, iránytűt vinni, mivel nem tudja leolvasni megfelelően a jelzéseket, adott esetben félrevezető is lehet, és egy olyan túrán, ahol minden időre megy, egyszerűen a térkép túl sok időt vesz el.

A legnépszerűbb hazai teljesítménytúrák

Mátrabérc - Gyönyörű 55 km-es útvonal, amely a tavaszi szezon egyik legnagyobb szintkülönbséggel rendelkező túrája.
Gerecse 50/30/20 - Az év legtöbb indulóval büszkélkedő túrája, amely a második legrégebbi és egyben az első 50 km-es túra.
Őrség 50/30/20//10 - Az Őrség és a Vendvidék legszebb tájait érintő túra.
Bakony 200 - A leghosszabb hazai országúti kerékpáros teljesítménytúra, amely a Balaton-felvidék és a Bakony lankáin kanyarog.
Mátrai Csillagok - Az egyik legszebb éjszakai túra, amely erő- és bátorságpróbának is kiváló.
Kinizsi 100 - A nagybetűs Kinizsi százas, amely a legrégebbi – 1981-től minden évben megrendezett – hazai teljesítménytúra. A kevésbé edzettek 40 és 25 km-es távon is kipróbálhatják magukat.
Kazinczy 200 - A leghosszabb hazai teljesítménytúra, amelynek útvonala a Zempléni-hegységben és Szlovákia területén is vezet. 100, 50, 20 km-es résztávok is teljesíthetők.
Pálos 70 - A teljesítménytúra különlegessége, hogy távja 40, 35, 22, 20 kilométeres bontásban zarándoklatként is végigjárható.
Piros 85 - A túrát a Pilis, a Visegrádi-hegység és a Budai-hegység piros turistaútjain gyalog vagy futva is teljesítheted.

A teljesítménytúrázás összességében egy igazi szabadidősport, amelyet leginkább a természetet kedvelő emberek űznek, az igazi verseny pedig önmagunkkal, valamint az idővel szemben van. Lényegében bármely korosztály számára elérhető, viszont kisgyerekkel, esetleg kutyával mindenképp rövidebb túrát érdemes választani, ma már rengeteg hosszabb teljesítménytúrán tiltott a kutyával való indulás az állatok védelme miatt. Az online előnevezés, a bankkártyás fizetés lehetősége jelentősen megkönnyíti a rendezők dolgát, miközben meggyorsítja, gördülékennyé teszi a túra lebonyolítását, és emiatt egyre több emberhez jut el ez a fajta “műfaja” a túrázásnak.

Régi húsvéti szokások

A húsvét a kereszténység egyik legjelentősebb ünnepe. Ma már inkább a tavaszvárás, és a tavasz eljövetelének jele, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak, és sokaknál vallástalan jelentéssel bír. Azonban az ünnephez rengeteg régi (ma már vicces) hagyomány kapcsolódik, amelyek közül olvashatunk néhányat ebben a cikkben.

Ugye nem vesz senki élő nyuszit/csirkét/kacsát húsvétra ajándékba?

Ugye nem vesz senki élő nyuszit/csirkét/kacsát húsvétra ajándékba? Plüss nyuszi/csirke/kacsa vagy csoki nyuszi/csirke/kacsa a tökéletes választás! – olvasom az egyik állatvédő egyesület facebook oldalán és megmondom őszintén teljes mértékben egyetértek a felhívásukkal!

Munkahelyi motiváció?

Minden vezető sikeres cégre és lelkes munkatársakra vágyik, akik szakmailag kiválóak és minden nap a legjobb formájukat hozzák. A valóság azonban nem ilyen egyszerű. Még a legjobbnak tűnő munkatárs esetében sem lehetünk teljesen biztosak abban, hogy ugyanolyan teljesítményt nyújt napról-napra, és mindig maximálisan eltökélt. Jó hír, hogy vezetőként nagyban befolyásolhatjuk, hogy egy dolgozó mennyire tudja és akarja kihasználni tehetségét! Lássuk, hogyan!

8 különleges és elragadó húsvéti tradíció a világ különböző tájairól

Itthon a locsolkodás, rokonlátogatás, családi körben elfogyasztott finom ételek és természetesen a tojásfestés. Ezek mindenki számára jól ismert húsvéti tradíciók, azonban más nemzeteknél eltérő szokások uralkodnak, ismerjük meg ezeket is!

Jön a gofri világnapja!

Édes emlékezésre hívjuk a kedves olvasókat! Már meg sem lepődünk az abszurdabbnál abszurdabb világnapokról olvasva, de most tegyünk egy kivételt és beszéljünk arról, hogy március 25-én van a gofri világnapja!