Menü

A borsófehérje 5 legfőbb előnye

A borsófehérje hallatán sokakban feltámadhat a kétely. Van bármi előnye a borsóból készült fehérjepornak szemben a szójafehérjével vagy a tejsavó fehérjével? Lehetséges egyáltalán magas fehérjetartalmú étrend-kiegészítőt előállítani borsóból?

1. Természetesen gluténmentes, allergiás reakció kockázata rendkívül csekély

A tejsavó-, kazein-, tojás-, sőt, még a szójafehérje fogyasztása is allergiát vagy intoleranciát okozhat. A borsófehérje ezzel szemben nem tartalmaz tejet, laktózt, vagy szóját, ráadásul természetesen gluténmentes is, így ideális választás azok számára, akik érzékenyek ezekre a gyakori allergénekre.

2. Könnyen emészthető

Az emészthetőség igen fontos szempont a fehérjéknél, hiszen döntő szerepe van abban, mekkora mértékben, vagyis milyen jól hasznosul a bevitt tápanyag. A borsófehérje emészthetősége nagyon jó, kutatások szerint 98 százalékos, ami azt jelenti, hogy minden elfogyasztott adagból a szervezet ennyit be tud építeni.

A borsófehérje esetén a hüvelyeseknél gyakran felmerülő gázképződéstől és puffadástól sem kell tartani. Ez annak köszönhető, hogy előállítás során a borsó rost- és keményítőtartalmának nagy részét eltávolítják. A borsófehérje emellett semmilyen gyakori allergént és laktózt sem tartalmaz, ezért rendkívül kíméletes az emésztőrendszerhez.

3. Gazdag BCAA aminosavakban

Az elágazó láncú aminosavak (BCAA-k), név szerint a leucin, az izoleucin és a valin, az izomépítéshez és erőfejlesztéshez elengedhetetlen tápanyagok. Esszenciális aminosavak, vagyis az emberi szervezet nem képes előállításukra, kívülről kell bevinnünk őket. Az izomtömeg több mint 35%-át a BCAA-k teszik ki.

Ha a BCAA-tartalmat nézzük, a borsófehérje képes felvenni a versenyt a tejsavófehérjével; a borsófehérje teljes aminosav-tartalmának kb. 20%-a BCAA (a tejsavófehérje esetében ez az arány kb. 25%), ez pedig bőven elegendő ahhoz, hogy stimulálja az izomépítéshez elengedhetetlen fehérjeszintézist. Egy 2015-ben publikált tudományos vizsgálat szerint a borsófehérje a tejsavófehérjével teljesen megegyező mértékben képes az izomtömeg és sportteljesítmény növelésére.

4. Hozzájárulhat a fogyáshoz

Megfelelő fehérjebevitel nélkül nincs hatékony fogyás, ugyanakkor nem mindegy, hogy milyen forrásból jutunk hozzá a fehérjéhez! Kutatások szerint a borsófehérje az egyik, ha nem a legjobb választás diétázók, fogyni vágyók számára. Egy 2011-es tanulmányban például az étkezés előtt 30 perccel elfogyasztott borsófehérje erősen csökkentette az étvágyat (felülmúlva még a tejsavófehérjét is!), aminek eredményeképp a vizsgálat résztvevői összességében kevesebb kalóriát vittek be.

5. Szívbarát táplálék

Fontos tudni, hogy a szív- és érrendszer egészségére káros koleszterin és telített zsírsavak csak állati eredetű élelmiszerekben és fehérjékben találhatóak meg. A borsófehérje a tejfehérjékkel ellentétben természetesen koleszterin- és telített zsírsavmentes.

Emellett nagyon sok arginint (L-arginin) tartalmaz, grammonként több mint háromszor annyit, mint a tejsavófehérje. Az arginin kutatások szerint hozzájárul a szív és érrendszer egészséges működéséhez.

Alumínium a szervezetben

Sokféle anyaggal találkozik a szervezetünk életünk során, ilyen az alumínium is, nagyon oda kell figyelni, hogy ne halmozzuk fel a szervezetünkben.

A méhek természetes csodaszere: ezért fogyasztanak egyre többen propoliszt

A természet patikája számos olyan kincset rejt, amelyet már évszázadok óta használnak az emberek az egészség megőrzésére. Ezek közé tartozik a propolisz is, amelyet sokan a méhek egyik legértékesebb ajándékának tartanak. Nem véletlen, hogy egyre többen fordulnak ehhez a természetes anyaghoz.

Mennyi só is végül is az annyi? – amit a sóhiányról tudni érdemes

Az tudjuk, hogy a túlzott sófogyasztás nem egészséges, na de az sem, ha túl keveset viszünk be, mert sóhiányunk lesz, és éppenséggel ez sem jó.

Probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok – mikor melyikre van szükség?

Az utóbbi években egyre többet hallani a bélflóra egyensúlyának fontosságáról, és ezzel együtt három kulcsfogalomról: probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok. Bár gyakran együtt említik őket, szerepük eltérő, és nem mindegy, hogy mikor melyiket érdemes alkalmazni.

A fermentálás újra hódít

Egyre többen nyúlnak vissza a hagyományos konyhai technikákhoz, és a fermentálás ismét reneszánszát éli. Ez az egyszerű módszer nemcsak tartósítja az ételeket, hanem természetes módon támogatja az emésztést és az általános egészséget is. Nem véletlen, hogy a fermentált finomságok újra helyet kérnek maguknak a mindennapi étrendben.