A borsófehérje 5 legfőbb előnye
- Dátum: 2023.05.04., 04:31
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- borsófehérje, diéta, energia, étkezés, fehérje, fogyás, kalória, tápanyag
A borsófehérje hallatán sokakban feltámadhat a kétely. Van bármi előnye a borsóból készült fehérjepornak szemben a szójafehérjével vagy a tejsavó fehérjével? Lehetséges egyáltalán magas fehérjetartalmú étrend-kiegészítőt előállítani borsóból?
1. Természetesen gluténmentes, allergiás reakció kockázata rendkívül csekély

A tejsavó-, kazein-, tojás-, sőt, még a szójafehérje fogyasztása is allergiát vagy intoleranciát okozhat. A borsófehérje ezzel szemben nem tartalmaz tejet, laktózt, vagy szóját, ráadásul természetesen gluténmentes is, így ideális választás azok számára, akik érzékenyek ezekre a gyakori allergénekre.
2. Könnyen emészthető
Az emészthetőség igen fontos szempont a fehérjéknél, hiszen döntő szerepe van abban, mekkora mértékben, vagyis milyen jól hasznosul a bevitt tápanyag. A borsófehérje emészthetősége nagyon jó, kutatások szerint 98 százalékos, ami azt jelenti, hogy minden elfogyasztott adagból a szervezet ennyit be tud építeni.
A borsófehérje esetén a hüvelyeseknél gyakran felmerülő gázképződéstől és puffadástól sem kell tartani. Ez annak köszönhető, hogy előállítás során a borsó rost- és keményítőtartalmának nagy részét eltávolítják. A borsófehérje emellett semmilyen gyakori allergént és laktózt sem tartalmaz, ezért rendkívül kíméletes az emésztőrendszerhez.
3. Gazdag BCAA aminosavakban
Az elágazó láncú aminosavak (BCAA-k), név szerint a leucin, az izoleucin és a valin, az izomépítéshez és erőfejlesztéshez elengedhetetlen tápanyagok. Esszenciális aminosavak, vagyis az emberi szervezet nem képes előállításukra, kívülről kell bevinnünk őket. Az izomtömeg több mint 35%-át a BCAA-k teszik ki.

Ha a BCAA-tartalmat nézzük, a borsófehérje képes felvenni a versenyt a tejsavófehérjével; a borsófehérje teljes aminosav-tartalmának kb. 20%-a BCAA (a tejsavófehérje esetében ez az arány kb. 25%), ez pedig bőven elegendő ahhoz, hogy stimulálja az izomépítéshez elengedhetetlen fehérjeszintézist. Egy 2015-ben publikált tudományos vizsgálat szerint a borsófehérje a tejsavófehérjével teljesen megegyező mértékben képes az izomtömeg és sportteljesítmény növelésére.
4. Hozzájárulhat a fogyáshoz
Megfelelő fehérjebevitel nélkül nincs hatékony fogyás, ugyanakkor nem mindegy, hogy milyen forrásból jutunk hozzá a fehérjéhez! Kutatások szerint a borsófehérje az egyik, ha nem a legjobb választás diétázók, fogyni vágyók számára. Egy 2011-es tanulmányban például az étkezés előtt 30 perccel elfogyasztott borsófehérje erősen csökkentette az étvágyat (felülmúlva még a tejsavófehérjét is!), aminek eredményeképp a vizsgálat résztvevői összességében kevesebb kalóriát vittek be.
5. Szívbarát táplálék

Fontos tudni, hogy a szív- és érrendszer egészségére káros koleszterin és telített zsírsavak csak állati eredetű élelmiszerekben és fehérjékben találhatóak meg. A borsófehérje a tejfehérjékkel ellentétben természetesen koleszterin- és telített zsírsavmentes.
Emellett nagyon sok arginint (L-arginin) tartalmaz, grammonként több mint háromszor annyit, mint a tejsavófehérje. Az arginin kutatások szerint hozzájárul a szív és érrendszer egészséges működéséhez.
A D-vitamin túladagolása
A D-vitamin nélkülözhetetlen szerepet játszik az emberi szervezet működésében. Hozzájárul a kalcium és a foszfor felszívódásához, elengedhetetlen a csontok és a fogak egészségéhez, valamint fontos szerepe van az immunrendszer szabályozásában is.
Téli fáradtság ellen: a japán árpa tea
A téli kimerültség mögött sokszor nem az alváshiány, hanem a dehidratáció, a fényhiány és a tápanyaghiány áll, mégis gyakran koffeinnel próbáljuk túlélni a napokat. Pedig létezik egy sokkal szelídebb megoldás: a japánok több százéves itala, a mugicha, amely koffein nélkül segít visszatalálni az egyensúlyhoz.
A mangostán különleges gyümölcs
A mangostán (Garcinia mangostana) a trópusi gyümölcsök egyik legkülönlegesebb képviselője, amelyet világszerte gyakran a „gyümölcsök királynőjeként” emlegetnek. Ez az elnevezés nem csupán nemes hangzású jelző, hanem utal a mangostán kifinomult ízére, ritkaságára és magas tápértékére is. Származási területe Délkelet-Ázsia, elsősorban Thaiföld, Indonézia és Malajzia, ahol a gyümölcs évszázadok óta szerves része a helyi kultúrának, gasztronómiának és hagyományos gyógyászatnak.
Az ellentmondások királya: a durián
Délkelet-Ázsia piacain barangolva egy nyugati utazó hamar szembetalálkozik egy olyan illattal, amely leginkább a romlott hagyma, a csatornaszag és az érett camembert sajt bizarr elegyére emlékeztet. Ez a durián, amelyet hívei a „gyümölcsök királyának” neveznek, ellenségei viszont legszívesebben biológiai fegyvernek minősítenének.
Egy remek zöldség, a cékla – mit érdemes tudni róla
A magyar konyha egyik fő savanyúsága az ecetes cékla, de nem csak ilyen formában ehetjük, sőt, még nagyon egészséges is.