Menü

Mire használhatjuk a mesterséges intelligenciát, és mik a veszélyei?

A ChatGPT az elmúlt időszakban bombaként robbant, mint egyfajta ingyenesen használható online mesterséges intelligencia. Azóta pedig már a Google is fejleszti a Google Bardot. Azonban ezek az oldalak legalább annyi veszélyt hordoznak magukban, mint előnyt. Az alábbi cikkben összefoglaltam a mesterséges intelligencia legfontosabb lehetőségeit és kockázatait.

A mesterséges intelligencia előnyei

A mesterséges intelligencia egyik legfőbb területe ahol rengeteg változást, segítséget nyújthat az a különböző algoritmusok megértése, és az “amatőr szintű” programozás, szoftverfejlesztés. Emellett segíthet az egészségügyi ellátás fejlesztésében, az önvezető autók biztonságosabbá tételében, és az ügyintézések megkönnyítésében is. Segítheti majd a különböző vállalkozások mindennapjait, adott esetben új ötleteket is létrehoz. Valamint rengeteg szempontból új lehetőségeket ad az embereknek az online térben, ezáltal testreszabott, olcsóbb termékeket és szolgáltatásokat lehet létrehozni a segítségével.

ChatGPT és a felsőoktatás

A ChatGPT hatására bizonyos, hogy a (felső)oktatásban lesznek akik próbálkoznak megkönnyíteni ezzel a módszerrel a tanulmányaikat. Hiszen az M.I. segítségével könnyedén megírathatunk egy több oldalas szöveget is, különösebb gondolkodás, utánajárás nélkül, ezzel rengeteg időt spórolva magunk számára. Persze miután megírattuk a beadandókat, még mindenképp érdemes átfordítani angolról-magyarra, majd átnézni a teljes szöveget, bizonyos helyeken átfogalmazni a mondatokat, és lényegében megspórolunk több óra munkát.

Az egyetemeknek ki kell dolgozni egyfajta vizsgaszabályzatot arra, hogy ki tudják szűrni az ezzel való visszaélést, plagizálást. Másrészt az M.I. terjedése a plagizálást is megváltoztatja, mivel maga a mesterséges intelligencia is átvett adatokkal dolgozik, ilyenkor például a források megjelölése is kérdésessé válik. Felvetődik az a kérdés is, hogy ha majd több ilyen program lesz az interneten, akkor egyszerűen a hallgatók, vagy diákok megjelölhetik forrásként a mesterséges intelligenciát, mint egyfajta “felhasznált irodalom.” Ha pedig erre nem létezik valamilyen írásbeli, vagy csak szóbeli tiltás is, mint például a Wikipédia használatára, akkor az M.I. már forrássá is válik. Azonban ezen programok, alkalmazások elterjedésével pont a kritikai gondolkodás, megértés tűnhet el a diákokból, a legtöbb ember ezáltal még kevesebbet fog olvasni, és még inkább tömegessé válik a felsőoktatás bizonyos oktatási területeken.

Megbízható lesz az M.I.?

Megjelenik a megbízhatóság problémája is, mivel bizonyos szövegekről, esetleg emberekről, ha egyszer kiderül, hogy használtak valamilyen M.I. programot egy szöveg megírására, akkor a megbízhatóságából is veszteni fog az az adott ember. Emiatt a felsőoktatáson kívül is kialakulhat egyfajta bizalmatlanság, mivel egy idő után minden szövegre gyanúsan tekinthetünk, ha elzárkózunk a mesterséges intelligencia felhasználásától. Valamint az adott M.I. is megadhat valótlan, téves információkat.

Rengeteg jogi kérdés is megjelenik az M.I. használata kapcsán, erre a legtipikusabb példa lehet az önvezető autóval történő közúti balesetek példája. Felvetődik a kérdés, hogy a mesterséges intelligencia működéséért a gyártó a felelős, vagy ebben az esetben a tulajdonos, de ha létezik is gyártói felelősség, akkor mennyi ideig tartható felelősnek érte a gyártó. Ha egy M.I. gyártója elzárkózik attól, hogy kártérítési felelősséget is vállaljon a hibákért, akkor azzal a saját megítélést fogja rombolni. Valószínűleg, hogy sok kezdeti esetben a felek egymásra “mutogatnának”, és elhúzódó jogi viták alakulnának ki a különböző problémák miatt.

“Egyszerűen jópofa”

Az M.I. programok használatánál jelenleg még mindenképp meghatározó tényező, hogy egy újdonság, sokak számára egyszerűen csak érdekes program. Minden újdonság esetén jellemző, hogy rengeteg ember kipróbálja hiszen ilyen az emberi természet, majd sokan nem fogják használni különböző okok miatt. Valamint a ChatGPT esetén már a készítők is felismerték, hogy bizonyos korlátozásokat érdemes lenne bevezetni, ezzel átláthatóbbá tenni a felületet.

A mesterséges intelligencia összességében egy nagyon gyorsan és lendületesen fejlődő iparág, amely rengeteg lehetőséget rejt magában, leginkább az online világ “terjeszkedésében”. Az oktatásban pedig az M.I. megjelenése áldás lehet a lusta tanulók számára, viszont hiába használunk mesterséges intelligenciát, a különböző szövegekkel, iskolai feladatokkal akkor is foglalkozni és dolgozni kell. Maximum egyfajta könnyebbséget jelent ezen programok használata. Az igazi veszély pedig akár az is lehet, hogy ez az egész írás valójában egy mesterséges intelligencia szüleménye, aki lehet, hogy már át is vette az irányítást a számítógépem felett, és mindenkinek átterjed a számítógépére, aki elolvassa a cikket. Azonban egyelőre ez a veszély még nagyon távolinak tűnik.

Meddig tartanak az újévi fogadalmaink? – A lelkesedéstől a feladásig

Az új év kezdetével emberek milliói tesznek fogadalmat: egészségesebben élnek, többet mozognak, kevesebbet halogatnak, pénzt takarítanak meg vagy új készségeket sajátítanak el. Január első napjaiban a motiváció szinte tapintható.

Újévi babonák – Mit tegyünk (és mit ne), hogy szerencsés legyen az évünk?

Az újév kezdete évszázadok óta különleges jelentőséggel bír: sok kultúrában úgy tartják, hogy az év első napján tett cselekedetek, elfogyasztott ételek és kimondott szavak meghatározzák az előttünk álló tizenkét hónap sorsát.

Most? Most!

Az újévnek van egy furcsa szava, ami ilyenkor mindent áthat: most. Nem holnap, nem majd ha jobb lesz a helyzet, nem ha több időm lesz – hanem most.

Színes és fagytűrő balkonnövények — így tedd vidámmá a téli erkélyt

Télen kevesebb a szín — csupaszak a fák és a havas táj is csak ritkán pótolja a sok hónapon át tartó szürkeséget. Sok országban, ahol napfény is ritkán jut a tél folyamán, az emberek színes falakkal, vidám lakberendezéssel és burjánzó növényekkel igyekeznek ellentételezni a lehangoló külvilágot.

Mihez kezdhetünk a porfogó karácsony ajándékokkal?

Van az úgy, hogy már a csomagolásból tudjuk, hogy nem fogunk használni egy karácsonyi meglepetést. Az ünnepi ajándékok többnyire elérik a céljukat, ám az első lelkesedés után gyorsan a feledés homályába vesznek. Felmerül a kérdés, hogy az egész folyamat inkább csak egy korábbi varázsát vesztett megszokás, vagy valóban van még értelme azoknak a tárgyaknak, amelyeket az év végén kapunk.