Menü

Mire használhatjuk a mesterséges intelligenciát, és mik a veszélyei?

A ChatGPT az elmúlt időszakban bombaként robbant, mint egyfajta ingyenesen használható online mesterséges intelligencia. Azóta pedig már a Google is fejleszti a Google Bardot. Azonban ezek az oldalak legalább annyi veszélyt hordoznak magukban, mint előnyt. Az alábbi cikkben összefoglaltam a mesterséges intelligencia legfontosabb lehetőségeit és kockázatait.

A mesterséges intelligencia előnyei

A mesterséges intelligencia egyik legfőbb területe ahol rengeteg változást, segítséget nyújthat az a különböző algoritmusok megértése, és az “amatőr szintű” programozás, szoftverfejlesztés. Emellett segíthet az egészségügyi ellátás fejlesztésében, az önvezető autók biztonságosabbá tételében, és az ügyintézések megkönnyítésében is. Segítheti majd a különböző vállalkozások mindennapjait, adott esetben új ötleteket is létrehoz. Valamint rengeteg szempontból új lehetőségeket ad az embereknek az online térben, ezáltal testreszabott, olcsóbb termékeket és szolgáltatásokat lehet létrehozni a segítségével.

ChatGPT és a felsőoktatás

A ChatGPT hatására bizonyos, hogy a (felső)oktatásban lesznek akik próbálkoznak megkönnyíteni ezzel a módszerrel a tanulmányaikat. Hiszen az M.I. segítségével könnyedén megírathatunk egy több oldalas szöveget is, különösebb gondolkodás, utánajárás nélkül, ezzel rengeteg időt spórolva magunk számára. Persze miután megírattuk a beadandókat, még mindenképp érdemes átfordítani angolról-magyarra, majd átnézni a teljes szöveget, bizonyos helyeken átfogalmazni a mondatokat, és lényegében megspórolunk több óra munkát.

Az egyetemeknek ki kell dolgozni egyfajta vizsgaszabályzatot arra, hogy ki tudják szűrni az ezzel való visszaélést, plagizálást. Másrészt az M.I. terjedése a plagizálást is megváltoztatja, mivel maga a mesterséges intelligencia is átvett adatokkal dolgozik, ilyenkor például a források megjelölése is kérdésessé válik. Felvetődik az a kérdés is, hogy ha majd több ilyen program lesz az interneten, akkor egyszerűen a hallgatók, vagy diákok megjelölhetik forrásként a mesterséges intelligenciát, mint egyfajta “felhasznált irodalom.” Ha pedig erre nem létezik valamilyen írásbeli, vagy csak szóbeli tiltás is, mint például a Wikipédia használatára, akkor az M.I. már forrássá is válik. Azonban ezen programok, alkalmazások elterjedésével pont a kritikai gondolkodás, megértés tűnhet el a diákokból, a legtöbb ember ezáltal még kevesebbet fog olvasni, és még inkább tömegessé válik a felsőoktatás bizonyos oktatási területeken.

Megbízható lesz az M.I.?

Megjelenik a megbízhatóság problémája is, mivel bizonyos szövegekről, esetleg emberekről, ha egyszer kiderül, hogy használtak valamilyen M.I. programot egy szöveg megírására, akkor a megbízhatóságából is veszteni fog az az adott ember. Emiatt a felsőoktatáson kívül is kialakulhat egyfajta bizalmatlanság, mivel egy idő után minden szövegre gyanúsan tekinthetünk, ha elzárkózunk a mesterséges intelligencia felhasználásától. Valamint az adott M.I. is megadhat valótlan, téves információkat.

Rengeteg jogi kérdés is megjelenik az M.I. használata kapcsán, erre a legtipikusabb példa lehet az önvezető autóval történő közúti balesetek példája. Felvetődik a kérdés, hogy a mesterséges intelligencia működéséért a gyártó a felelős, vagy ebben az esetben a tulajdonos, de ha létezik is gyártói felelősség, akkor mennyi ideig tartható felelősnek érte a gyártó. Ha egy M.I. gyártója elzárkózik attól, hogy kártérítési felelősséget is vállaljon a hibákért, akkor azzal a saját megítélést fogja rombolni. Valószínűleg, hogy sok kezdeti esetben a felek egymásra “mutogatnának”, és elhúzódó jogi viták alakulnának ki a különböző problémák miatt.

“Egyszerűen jópofa”

Az M.I. programok használatánál jelenleg még mindenképp meghatározó tényező, hogy egy újdonság, sokak számára egyszerűen csak érdekes program. Minden újdonság esetén jellemző, hogy rengeteg ember kipróbálja hiszen ilyen az emberi természet, majd sokan nem fogják használni különböző okok miatt. Valamint a ChatGPT esetén már a készítők is felismerték, hogy bizonyos korlátozásokat érdemes lenne bevezetni, ezzel átláthatóbbá tenni a felületet.

A mesterséges intelligencia összességében egy nagyon gyorsan és lendületesen fejlődő iparág, amely rengeteg lehetőséget rejt magában, leginkább az online világ “terjeszkedésében”. Az oktatásban pedig az M.I. megjelenése áldás lehet a lusta tanulók számára, viszont hiába használunk mesterséges intelligenciát, a különböző szövegekkel, iskolai feladatokkal akkor is foglalkozni és dolgozni kell. Maximum egyfajta könnyebbséget jelent ezen programok használata. Az igazi veszély pedig akár az is lehet, hogy ez az egész írás valójában egy mesterséges intelligencia szüleménye, aki lehet, hogy már át is vette az irányítást a számítógépem felett, és mindenkinek átterjed a számítógépére, aki elolvassa a cikket. Azonban egyelőre ez a veszély még nagyon távolinak tűnik.

Napközbeni szundikálás a munkahelyen

Mit nyerhetnek a hivatalos szieszta bevezetésével a vállalatok, és hogyan érdemes alkalmazniuk a HR-eseknek? A munkahelyi alvás koncepciója jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt években, világszerte számos cég alkalmazza a mentális jólét érdekében, a Google, a Nike, a Procter & Gamble és a Facebook főhadiszállásain például már évek óta vannak alvókabinok. Jelen helyzetben nem arról van szó, hogy átaludja a fél csapat az éjszakai műszak egyharmadát, hanem hogy hivatalosan is pihenhet az alkalmazott munkaidőben.

Karácsony hitelből

Egy friss reprezentatív felmérés szerint a magyarok átlagosan 102 ezer forintot szánnak a karácsonyi kiadásokra, ebből 46 ezer forintot költenek ajándékokra. Háromból két ember állít karácsonyfát, amelyre közel 14 ezer forintot fordítanak – olvasom a netes összefoglalókat.

Becézgetések egy munkahelyen

Hogyan működik a becenevek használata a munkahelyen? A becézés alatt jelen helyzetben nem a keresztnév rövidítését értik (például Benedek helyett Beni), hanem olyan nevek használatát, ami újfajta identitást ad az adott személynek. Mint például a Főni, a Mester, a kobra vagy más opciók a populáris kultúrából.

Álláskeresés: hogyan kezdjünk neki?

Az álláskeresés nem könnyű feladat és sok esetben hosszas folyamat, amibe legtöbbször sok időt és energiát kell fektetni, de ha felkészülten állunk neki a folyamatnak könnyebben és gyorsabban találjuk meg a megfelelő munkát. Hol érdemes elkezdeni az álláskeresést?

Cipősdoboz akció - csatlakozz!

„Cipősdoboz akció idén is! Te is segíthetsz!” – emlékeznek még a korábbi cikkeinkre erről? Ha igen, annak nagyon örülünk, ebben az esetben ideje ismét emlékeztetni magunkat erre a nagyszerű jótékonysági kezdeményezésre!