Menü

Miért fontos a gyerekeknek az ebéd utáni alvás?

A délutáni alvás különösen gyermekkorban nagyon fontos. Helytelen az a szülői hozzáállás, hogy „ha nem alszik délután, majd jobban alszik éjjel”, ellenkezőleg, a rendszeres, kiegyensúlyozott délutáni alvás hozzájárul a minőségi éjszakai alváshoz.

A nappali alvás egyáltalán nem elhanyagolható, ugyanolyan fontos, mint az éjszakai, mert a gyerekek nem bírnak egész nap fent lenni, 10-12 órát ébren maradni, ha nem alszanak nappal, fáradtak és nyűgösek lesznek délután. Az idegrendszerük még nem elég érett és a túl sok ingerre elfáradnak, szükségük van a délutáni szunyókálásra, a megfelelő fejlődésük érdekében.

Az a kisgyerek, aki nem alszik délután, nyűgössé, nyugtalanná válik, és hiába lesz fáradt estére, annyira kimerülhet, hogy mégsem fog tudni könnyedén elaludni.

Egy éves korig a kicsik még kétszer is alszanak egy nap, délelőtt és délután is, majd egy - másfél éves kor körül a gyerekeknek már elegendő lesz az egyszeri délutáni alvás is, de természetesen az igények eltérhetnek, minden gyerek más és más. Van akinek délután egy órányi alvás is elég, mások akár 3 órát is pihennek, mindegyik teljesen normális.

Sok kisgyerek 4-5 éves kora után már nem igényli a délutáni alvást, de a legtöbben egészen iskolás korig pihennek egyet ebéd után. Azok a gyerekek, akik bölcsődébe vagy oviba járnak, általában alszanak napközben, ugyanis a közösségben hozzászoknak az alvási rutinhoz, mert ott ez is a napirend része.

A délutáni alvást érdemes ebéd utánra időzíteni, kevés játékkal ebéd után átvezetni a délutáni alváshoz a gyermeket. Mivel az emésztés hatására mindenki kicsit elálmosodik, így talán könnyebb dolgunk van.

Közvetlenül ebéd után én még nem tettem le a gyerekeimet aludni, mert a túl korai lefektetés esetén még nem voltak elég álmosak, ha pedig túl későn mentek ágyba, akkor túlpörögtek, szintén nem jó, arról nem is beszélve, hogy ha későn alszik el a kicsi, akkor az esti elalvással lesznek gondok, ezért lehetőleg úgy alakítsuk ki a szokásokat, hogy az alvás ne nyúljon bele 16 óra utáni, délutáni időszakba.

Amikor a fiaim aludtak, én nem tettem „zajmentessé” az életünket, a nappali zajok, hangok, halkabb beszélgetések mellett is tudtak pihenni a gyerekeim, hozzászoktak ehhez, így el tudták különíteni a nappali alvást az éjszakaitól.

Sok gyerek megpróbálja kikerülni a délutáni alvást, gyakran előfordul, hogy ellenkezik, ám 4 éves kor alatt mindenképp fontos az idegrendszer optimális fejlődéséhez, legyünk ebben következetesek.

Ahogy nő csemeténk, úgy változik alvásigénye, 4-5 éves kor felett már kezeljük kicsit rugalmasabban a napközbeni alvást, hiszen lehet, hogy kevesebb pihenés is elég a gyermekünk számára, iskoláskor közeledtével pedig már el is hagyhatjuk a délutáni szunyókálást.

Mindent a diszprexiáról

A programozott mozgásokban, melyek a csecsemő idegrendszeri érésétől függnek (pl.: kúszás, mászás), általában még nincsenek feltűnő eltérések. Később a kisdedkorban fejlődik a szenzoros érzékelés és integráció (szenzomotorika: az észlelés és a cselekvés egysége). A fejlődési diszpraxia a szenzoros integráció zavarainak egyfajta megnyilvánulása.

Ártalmatlannak tűnő, ám veszélyes dolgok a kiságyban

Lehet, hogy veszélytelennek, ártalmatlannak tűnő játékok és kiegészítők, ám valójában veszélyes dolgok, amiket feltétlen tartsunk távol a kiságytól, mikor a babánkat letesszük aludni.

Tényleg létezik a középső gyerek szindróma?

Okos elsőszülött vagy elhanyagolt középső esetleg traumatizált legkisebb gyerek? Mit mutatnak a statisztikák a születési sorrendről és a gyermek tulajdonságairól, habitusáról.

10 illemszabály, amit a gyereknek is tudnia kell

Mire tanítsuk a gyermekünket kiskorától kezdve, mely illemszabályokat illik tudnia? Természetesen a legjobb tanítás, ha a gyerek látja tőlünk a helyes viselkedést, hiszen öntudatlanul leutánoz minket.

5 kreatív szülő-gyerek program, ami a gyerekek fejlődését is segíti

Az együtt töltött minőségi idő semmivel sem pótolható a gyerekek szellemi és mentális fejlődése szempontjából, ráadásul a közös programok a szülőknek is segítenek a töltekezésben. Legyen szó például közös sütés-főzésről, meseolvasásról vagy mesehallgatásról, ezek a tevékenységek mind segítenek elmélyíteni a szülő és a gyerek közötti kötődést, támogatják a kicsik fejlődését, és nem utolsó sorban rengeteg boldog közös emléket is begyűjthetnek velük.