Menü

Miért jó a sós étel, és miért rossz a túl sok só?

Akik képtelenek megállni, hogy ne az egész zacskó chipset vagy sósmogyorót tömjék magukba, talán lelkifurdalást éreznek emiatt. Pedig nem kellene, mert nem a gyenge önuralmuk a ludas.

A só ugyanis létfontosságú a test számára, és az agyunk folyamatosan vágyat ébreszt vele szemben. Persze a túl sós étel nem jó, ezért agyunk közbelép, ha túlzásba akarnánk vinni a sóevést.

Mint említettük, a só fontos szerepet játszik az egészséges szervezetben, szabályozza a testnedveket és szerepe van az idegi impulzusok létrejöttében. Ugyanakkor egy, a természetben ritkán előforduló anyag, amit ráadásul nem tudunk raktározni, mint mondjuk a csontban lévő kalciumot . Ezért ha az ember sóra talál, azt megpróbálja megenni. Ez természetes folyamat.

Ráadásul a só ízfokozó, tehát egyszerűen finomabbak lesznek tőle az ételek. Megvannak persze a (túlzott) sófogyasztás hátulütői is, hiszen akár vesekőhöz vagy szívproblémákhoz is vezethet.

Talán senkit sem lep meg, hogy szervezetünk egy igen bonyolult gépezet. Az ember alapvetően ötféle ízt képes megkülönböztetni, s közülük az édes és az umami étvágykeltő, hatására a kalóriadús ételekből vagy édes gyümölcsökből sokkal többet tudunk enni, míg a savanyú és a keserű inkább elveszi az étvágyunkat. Ez akkor volt hasznos, ha valamilyen mérgező növényt próbált elfogyasztani távoli ősünk. Ugyanakkor a sós íz akár étvágygerjesztő, akár taszító is lehet, függően attól, mennyit eszünk belőle.

Ha túl sós ételt próbálunk enni, a sós érzékelésünk túszul ejti a savanyú és keserű párját, az ételt nemkívánatosnak nyilvánítva. Az egereknek például nincs ilyen képességük, ezért ők bármekkora sómennyiséget képesek befalni.

Ilyen egyszerű tehát, nem vagyunk mohók, csak vágyunk a sóra, és ez egy olyan evolúciós eredmény, amellyel fölösleges szembeszállni. A következő zacskó nassolnivalóval azonban jobb vigyázni, mert abban nem csak só, hanem például sok felesleges kalória is lehet.

Ha az ujjaid egy kicsit duzzadtak reggelente, esetleg a szemeid is be vannak dagadva, az arra utalhat, hogy túl sok só halmozódott fel a szervezetedben. Ilyenkor a szervezet elkezd extra vizet termelni, melytől megduzzadnak a végtagok. Erre érdemes odafigyeli, hiszen az ödéma sok betegség elöljárója lehet. Ilyenkor a szövetek közötti térben vizenyő szaporodik fel, melyet kezelni kell, általában komoly diéta és étrend változtatás vár az illetőre.

Ha túlzott mennyiségű sót fogyasztasz, akkor a szervezetednek több folyadékra van szüksége ahhoz, hogy az izmokat és a szerveket megfelelően működtesse. Ennek pótlására pedig a legtökéletesebb módszer, ha rengeteget iszunk. Fontos azt is megfigyelni, hogy vajon nem attól vagyunk-e szomjasabbak, hogy aznap keveset ittunk. Ha így van, akkor ezek között fontos különbséget tenni!

Általában a szervezetben felhalmozódott nátrium komoly változásokat idéz elő a vizeletünkben, amely két okból következhet be. A sok sófogyasztás nagyobb munkára kényszeríti a veséket, hogy minél hamarabb eltávolítsák ezt a szervezetből, ezáltal gyakrabban kell meglátogatnunk a mosdót, s a vizeletünk is inkább víz színű, átlátszó lesz. Ha túl sok nátrium van a szervezetben, akkor, mint ahogy az előbb is említettük, többet járunk a toalettre. Azonban ez oda vezethet, hogy olyan anyagokat is “kipisilünk”, melyre a szervezetünknek szüksége lenne. Ha ilyen eshetőség áll fenn, akkor vizeletünk sötét színű, sárgás és sűrűbb lesz.

A magas sótartalom, mint ahogyan már említettük magas vérnyomáshoz vezethet, mely károsíthatja az agyhoz vezető artériákat. Ennek következtében romlik a gondolkodás, nehézkessé válhatnak addig megszokott, napi tevékenységek is. Emellett a dehidratáltság állandó fáradtsághoz, rossz memóriához, lassú reakcióidőhöz vezethet.

Koszos gyerek, erősebb immunrendszer? Ennyi igazság van a mondás mögött

„Ne piszkold össze magad!” – hangzik el sok családban nap mint nap, miközben a gyerekek önfeledten építenek homokvárat, pocsolyában ugrálnak vagy a kertben fedezik fel a természet apró csodáit. Régóta tartja magát az a nézet, hogy a gyerekek immunrendszerének jót tesz, ha időnként koszosak lesznek játék közben. De vajon valóban így van, vagy csupán egy népszerű tévhit?

Szomjas a szervezetünk? – Ezek a jelei annak, ha nyáron túl keveset iszunk

A nyári hónapokban természetes, hogy szervezetünknek több folyadékra van szüksége. A magas hőmérséklet, a fokozott izzadás, a szabadtéri programok és a sportolás mind növelik a folyadékveszteséget. Ennek ellenére sokan csak akkor nyúlnak a vizespalack után, amikor már szomjúságot éreznek.

Töredezett ajkak: mi áll a háttérben, és hogyan lehet hatékonyan kezelni?

A töredezett, kiszáradt ajkak sokak számára visszatérő problémát jelentenek. Bár elsőre csupán esztétikai kellemetlenségnek tűnhetnek, valójában fájdalmat, égő érzést és akár vérzést is okozhatnak. Az ajkak állapota ráadásul nemcsak az időjárástól függ, hanem az életmódtól, a táplálkozástól, a folyadékbevitel mértékétől, sőt bizonyos betegségek vagy gyógyszerek is szerepet játszhatnak a kialakulásukban.

Strand, utazás, kánikula – hogyan védekezz a nyári betegségek ellen?

A nyár a pihenés, a szabadtéri programok és az utazások időszaka, ugyanakkor ebben az évszakban bizonyos fertőzések kockázata is megnő. A meleg időjárás, a magasabb páratartalom, a strandolás, valamint a gyakori közösségi érintkezések kedvezhetnek a különböző baktériumok, vírusok és gombák terjedésének.

Szandálszezon repedezett sarkak nélkül – Így lesz újra puha és ápolt a lábfejünk

A szandálszezon beköszöntével sokan szembesülnek azzal, hogy a télen elhanyagolt sarkak kiszáradtak, megkeményedtek, sőt akár fájdalmasan ki is repedeztek. A repedezett sarok nem csupán esztétikai probléma: a mélyebb berepedések fájdalmat okozhatnak, és akár fertőzések kialakulásának is utat nyithatnak.