Miért jó a sós étel, és miért rossz a túl sok só?

Akik képtelenek megállni, hogy ne az egész zacskó chipset vagy sósmogyorót tömjék magukba, talán lelkifurdalást éreznek emiatt. Pedig nem kellene, mert nem a gyenge önuralmuk a ludas.

A só ugyanis létfontosságú a test számára, és az agyunk folyamatosan vágyat ébreszt vele szemben. Persze a túl sós étel nem jó, ezért agyunk közbelép, ha túlzásba akarnánk vinni a sóevést.

Mint említettük, a só fontos szerepet játszik az egészséges szervezetben, szabályozza a testnedveket és szerepe van az idegi impulzusok létrejöttében. Ugyanakkor egy, a természetben ritkán előforduló anyag, amit ráadásul nem tudunk raktározni, mint mondjuk a csontban lévő kalciumot . Ezért ha az ember sóra talál, azt megpróbálja megenni. Ez természetes folyamat.

Ráadásul a só ízfokozó, tehát egyszerűen finomabbak lesznek tőle az ételek. Megvannak persze a (túlzott) sófogyasztás hátulütői is, hiszen akár vesekőhöz vagy szívproblémákhoz is vezethet.

Talán senkit sem lep meg, hogy szervezetünk egy igen bonyolult gépezet. Az ember alapvetően ötféle ízt képes megkülönböztetni, s közülük az édes és az umami étvágykeltő, hatására a kalóriadús ételekből vagy édes gyümölcsökből sokkal többet tudunk enni, míg a savanyú és a keserű inkább elveszi az étvágyunkat. Ez akkor volt hasznos, ha valamilyen mérgező növényt próbált elfogyasztani távoli ősünk. Ugyanakkor a sós íz akár étvágygerjesztő, akár taszító is lehet, függően attól, mennyit eszünk belőle.

Ha túl sós ételt próbálunk enni, a sós érzékelésünk túszul ejti a savanyú és keserű párját, az ételt nemkívánatosnak nyilvánítva. Az egereknek például nincs ilyen képességük, ezért ők bármekkora sómennyiséget képesek befalni.

Ilyen egyszerű tehát, nem vagyunk mohók, csak vágyunk a sóra, és ez egy olyan evolúciós eredmény, amellyel fölösleges szembeszállni. A következő zacskó nassolnivalóval azonban jobb vigyázni, mert abban nem csak só, hanem például sok felesleges kalória is lehet.

Ha az ujjaid egy kicsit duzzadtak reggelente, esetleg a szemeid is be vannak dagadva, az arra utalhat, hogy túl sok só halmozódott fel a szervezetedben. Ilyenkor a szervezet elkezd extra vizet termelni, melytől megduzzadnak a végtagok. Erre érdemes odafigyeli, hiszen az ödéma sok betegség elöljárója lehet. Ilyenkor a szövetek közötti térben vizenyő szaporodik fel, melyet kezelni kell, általában komoly diéta és étrend változtatás vár az illetőre.

Ha túlzott mennyiségű sót fogyasztasz, akkor a szervezetednek több folyadékra van szüksége ahhoz, hogy az izmokat és a szerveket megfelelően működtesse. Ennek pótlására pedig a legtökéletesebb módszer, ha rengeteget iszunk. Fontos azt is megfigyelni, hogy vajon nem attól vagyunk-e szomjasabbak, hogy aznap keveset ittunk. Ha így van, akkor ezek között fontos különbséget tenni!

Általában a szervezetben felhalmozódott nátrium komoly változásokat idéz elő a vizeletünkben, amely két okból következhet be. A sok sófogyasztás nagyobb munkára kényszeríti a veséket, hogy minél hamarabb eltávolítsák ezt a szervezetből, ezáltal gyakrabban kell meglátogatnunk a mosdót, s a vizeletünk is inkább víz színű, átlátszó lesz. Ha túl sok nátrium van a szervezetben, akkor, mint ahogy az előbb is említettük, többet járunk a toalettre. Azonban ez oda vezethet, hogy olyan anyagokat is “kipisilünk”, melyre a szervezetünknek szüksége lenne. Ha ilyen eshetőség áll fenn, akkor vizeletünk sötét színű, sárgás és sűrűbb lesz.

A magas sótartalom, mint ahogyan már említettük magas vérnyomáshoz vezethet, mely károsíthatja az agyhoz vezető artériákat. Ennek következtében romlik a gondolkodás, nehézkessé válhatnak addig megszokott, napi tevékenységek is. Emellett a dehidratáltság állandó fáradtsághoz, rossz memóriához, lassú reakcióidőhöz vezethet.