Menü

Miért jó a sós étel, és miért rossz a túl sok só?

Akik képtelenek megállni, hogy ne az egész zacskó chipset vagy sósmogyorót tömjék magukba, talán lelkifurdalást éreznek emiatt. Pedig nem kellene, mert nem a gyenge önuralmuk a ludas.

A só ugyanis létfontosságú a test számára, és az agyunk folyamatosan vágyat ébreszt vele szemben. Persze a túl sós étel nem jó, ezért agyunk közbelép, ha túlzásba akarnánk vinni a sóevést.

Mint említettük, a só fontos szerepet játszik az egészséges szervezetben, szabályozza a testnedveket és szerepe van az idegi impulzusok létrejöttében. Ugyanakkor egy, a természetben ritkán előforduló anyag, amit ráadásul nem tudunk raktározni, mint mondjuk a csontban lévő kalciumot . Ezért ha az ember sóra talál, azt megpróbálja megenni. Ez természetes folyamat.

Ráadásul a só ízfokozó, tehát egyszerűen finomabbak lesznek tőle az ételek. Megvannak persze a (túlzott) sófogyasztás hátulütői is, hiszen akár vesekőhöz vagy szívproblémákhoz is vezethet.

Talán senkit sem lep meg, hogy szervezetünk egy igen bonyolult gépezet. Az ember alapvetően ötféle ízt képes megkülönböztetni, s közülük az édes és az umami étvágykeltő, hatására a kalóriadús ételekből vagy édes gyümölcsökből sokkal többet tudunk enni, míg a savanyú és a keserű inkább elveszi az étvágyunkat. Ez akkor volt hasznos, ha valamilyen mérgező növényt próbált elfogyasztani távoli ősünk. Ugyanakkor a sós íz akár étvágygerjesztő, akár taszító is lehet, függően attól, mennyit eszünk belőle.

Ha túl sós ételt próbálunk enni, a sós érzékelésünk túszul ejti a savanyú és keserű párját, az ételt nemkívánatosnak nyilvánítva. Az egereknek például nincs ilyen képességük, ezért ők bármekkora sómennyiséget képesek befalni.

Ilyen egyszerű tehát, nem vagyunk mohók, csak vágyunk a sóra, és ez egy olyan evolúciós eredmény, amellyel fölösleges szembeszállni. A következő zacskó nassolnivalóval azonban jobb vigyázni, mert abban nem csak só, hanem például sok felesleges kalória is lehet.

Ha az ujjaid egy kicsit duzzadtak reggelente, esetleg a szemeid is be vannak dagadva, az arra utalhat, hogy túl sok só halmozódott fel a szervezetedben. Ilyenkor a szervezet elkezd extra vizet termelni, melytől megduzzadnak a végtagok. Erre érdemes odafigyeli, hiszen az ödéma sok betegség elöljárója lehet. Ilyenkor a szövetek közötti térben vizenyő szaporodik fel, melyet kezelni kell, általában komoly diéta és étrend változtatás vár az illetőre.

Ha túlzott mennyiségű sót fogyasztasz, akkor a szervezetednek több folyadékra van szüksége ahhoz, hogy az izmokat és a szerveket megfelelően működtesse. Ennek pótlására pedig a legtökéletesebb módszer, ha rengeteget iszunk. Fontos azt is megfigyelni, hogy vajon nem attól vagyunk-e szomjasabbak, hogy aznap keveset ittunk. Ha így van, akkor ezek között fontos különbséget tenni!

Általában a szervezetben felhalmozódott nátrium komoly változásokat idéz elő a vizeletünkben, amely két okból következhet be. A sok sófogyasztás nagyobb munkára kényszeríti a veséket, hogy minél hamarabb eltávolítsák ezt a szervezetből, ezáltal gyakrabban kell meglátogatnunk a mosdót, s a vizeletünk is inkább víz színű, átlátszó lesz. Ha túl sok nátrium van a szervezetben, akkor, mint ahogy az előbb is említettük, többet járunk a toalettre. Azonban ez oda vezethet, hogy olyan anyagokat is “kipisilünk”, melyre a szervezetünknek szüksége lenne. Ha ilyen eshetőség áll fenn, akkor vizeletünk sötét színű, sárgás és sűrűbb lesz.

A magas sótartalom, mint ahogyan már említettük magas vérnyomáshoz vezethet, mely károsíthatja az agyhoz vezető artériákat. Ennek következtében romlik a gondolkodás, nehézkessé válhatnak addig megszokott, napi tevékenységek is. Emellett a dehidratáltság állandó fáradtsághoz, rossz memóriához, lassú reakcióidőhöz vezethet.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Kevesebb hús, könnyedebb nyári étrend

A hőségben a szervezet gyakran a kevésbé megterhelő ételeket kívánja a nehezebb fogások helyett. Ez az időszak ideális arra, hogy átgondoljuk húsfogyasztási szokásainkat, és több szezonális zöldséget, gyümölcsöt, illetve növényi fehérjeforrást építsünk az étrendünkbe.

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.