A megmondási kényszer létezik és ilyen hatással van az emberi kapcsolatokra
- Dátum: 2023.05.23., 06:02
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- család, érzelem, gondolat, kapcsolat, kommunikáció, közlési kényszer, lélek, psziché, pszichés zavar
Van olyan ismerősöd, akinek folyamatos megmondási kényszere van, vagyis úton-útfélen embereket szembesít véleményével? Ugye, milyen fárasztó sokszor ezt hallgatni? A megmondási kényszer egy létező jelenség és sokszor nem egyszerű az élet egy ilyen ember oldalán.
„Én csak segíteni szeretnék!”
Azok az emberek, akik megmondási kényszerrel rendelkeznek, gyakran bújnak az „én csak jót akarok”, vagy „én csak segíteni szeretnék” mondatok mögé. A segítség mindig jól jön, de főleg akkor, ha valaki kéri. Máskülönben könnyen tűnhet tolakodónak a segítő fél. Vannak esetek, amikor tényleg jót akar az illető, miközben nem veszi észre magát, és ez előszobája rengeteg kellemetlen szituációnak.
No, de mikor érez valaki ennyi közlési kényszert?
Egy fokkal könnyíthetünk saját életünkön (főleg, ha egy közeli szerettünk lóg a nyakunkon folyamatosan), ha megpróbáljuk megérteni a másik oldalt. Sokszor ez az empatikus hozzáállás segít véget vetni a két fél között lévő feszültségnek. Érdemes megvizsgálnod, hogy vajon miért akar valaki folyamatosan kéretlen tanácsokkal ellátni, vagy csak számodra érdektelen véleményével bombázni. Talán nála nincs rendben valami és így próbálja elterelni figyelmét otthoni problémáiról.
Az elterelés egy jó trükk az agynak, mert amíg el van foglalva valamivel, kevésbé érez kényszert az igazán fontos dolgok megoldására.
Ez mind szép és jó, viszont ezzel a viselkedéssel nem csak magának árt az illető, de mások életében is komoly kellemetlenségeket okozhat. Az sem ritka eset, mikor valaki megmentőt játszik. Például úgy érzi, hogy valaki számára fontos személyt (ez lehet akár saját maga is) nem sikerült megmentenie. Ezért elhatározza, hogy mindenki mást megment a környezetében, ezzel is kompenzálva korábbi bukását.
Érzelmileg felfokozott helyzetekben nehéz elővenni az empatikus énünket, miközben leginkább az jönne ki a szánkon, hogy „miért szólsz bele folyamatosan az életembe?”, de egy jól ütemezett, együttérző mondat nem csak neked, de neki is sorsfordító lehet.
Mondd el, hogy köszönöd szépen a tanácsokat, véleményeket, de te pontosan tudod, hogy mi a jó számodra. Tedd hozzá, hogy még ha tévedsz is, szeretnéd a saját utadat járni. Lehet, hogy elsőre nem megy át az üzenet, de egy idő után nem tudnak a kedves, empatikus viselkedéssel mit kezdeni a megmondási kényszerrel küzdő emberek.
Magadra ismertél?
Természetesen attól még, hogy valakiben ennyi közlési kényszer él, nem jelenti, hogy rosszindulatú, tolakodó lenne az illető. Ne ijedj meg, ha esetleg magadra ismertél olvasás közben. Sokszor tényleg nagyfokú szeretet áll a háttérben. Vegyünk csak egy édesanyát, aki folyamatosan beleszól már felnőtt gyereke életébe úgy, hogy senki nem kérdezte. Nyilván ő is jót akar gyerekének, de lehet, hogy egyébként a gyerek semmit nem csinál rosszul, csak másképp éli az életét, mint azt édesanyja tenné.
Miután ez megtörtént, de a változtatás nem, érdemes bevetni a korábban említett kedves mondatokat és esetleg feltenni a kérdést, hogy miért érez az illető folyamatos közlési kényszert? Elsőre nem fogja érteni miről beszélsz, de egy idő után, többszöri szembesítés után, mindenkinek szembe kell néznie önmagával.
Abban az esetben, ha téged szembesítenek hasonlóval, próbálj meg felháborodás helyett inkább elgondolkozni, hogy miért érzed fontosságát mások folyamatos segítésének, megmentésének. Lehet, hogy most elsősorban nem ők várnák tőled a legnagyobb segítséget, hanem te, saját magadtól.
Soha nem látott magasságokban a virtuális valóság

A virtuális valóság (VR), mint szórakoztatási forma alig pár éves múltra tekint vissza, mégis rengeteget fejlődött. A fejlesztések jelenleg a harmadik generációnál tartanak, amely már képes az emberi test szinte minden mozgását egy közös térben érzékelni. Írásomat többek között az inspirálta, hogy nemrégiben lehetőségem volt kipróbálni a VR technológiát és több játékkal is játszhattam. Az alábbi cikkben egyfajta áttekintést kaphatunk arról, hogy jelenleg hol tart az említett „tudomány” és hogyan jutott idáig.
Miért félünk a pletykáktól? – A digitális szóbeszéd árnyéka

A különböző híresztelések mindig is részei voltak az emberi társadalomnak. Már az ősidőkben is suttogtak egymás fülébe történeteket az emberek, hogy kibeszéljék, megítéljék vagy épp figyelmeztessék egymást. Ám míg korábban a pletyka személyes, szűk körben terjedt, ma már pillanatok alatt elérheti az egész világot. Az online térben új arcot öltött: azonnalivá, nyilvánossá és gyakran kontrollálhatatlanná vált. Éppen ezért félünk tőle jobban, mint valaha.
Az intimitás új világa. Mi van akkor, ha valaki csak online kötődik?

A társadalom folyamatos változásával együtt a párkapcsolatok, a szexualitás és az intimitás formái is átalakulnak. Az utóbbi években egy új, eddig alig megnevezett jelenség kezdett kirajzolódni: azon emberek csoportja, akik bár heteroszexuális vonzalmat éreznek, nem vágynak személyes, fizikai találkozásra. Kapcsolataikat túlnyomó többségben az online térben keresik és ápolják.
Tudnivalók az önbeteljesítő jóslatról

Önbeteljesítő jóslat az az előrejelzés, vagy hiedelem, amely akkor is valóra válik, ha eredetileg nem volt alapja vagy indoka, mert az, hogy valaki hisz benne vagy cselekszik ennek megfelelően, hozzájárul ahhoz, hogy a jóslat valósággá váljon. Gyakran előfordul például a pénzügyi vagy társadalmi helyzetekben, ahol a várakozások befolyásolják a viselkedést, és ezáltal alakítják a tényleges eredményt.
Az elmúlt időszak új mentális megbetegedései

Az ember történelme során mindig foglalkoztak a mentális egészséggel, a lélek állapotával, és ez a figyelem folyamatosan fejlődött az évszázadok során. Bár az ősi kultúrák már próbálták megérteni és kezelni a pszichés zavarokat, a modern tudományos megközelítés csak az elmúlt néhány évben hozott új felfedezéseket, pontosításokat és definíciókat bizonyos mentális betegségekkel kapcsolatban.