Az afta típusai és kezelése
- Dátum: 2023.05.30., 11:16
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- afta, betegség, fog, herpesz, higiénia, szájüreg, szájvíz
Az afta a szájüreg nyálkahártyáján megjelenő sárgás vagy szürkésfehér fekély, melyet gyulladásos udvar vesz körül. A fájdalmas gyulladással az emberek kb. 60 százaléka találkozik az élete során és az esetek többségében visszatérő gondot jelent.
Az afta a száj nyálkahártyáját érintő leggyakoribb betegség. Többnyire veszélytelen, ám igen kellemetlen, mivel a gyulladásos terület fájdalmas, nehezíti a táplálék-, és folyadék bevitelt, sőt, néhány esetben a beszéd is fájdalmat okozhat. Különösen azok számára jelent komoly problémát, akiknél időről időre kiújul.

Az aftás terület nagysága változó lehet, az apró, gombostűfejnyi felületes hámhiánytól, a nagyobb 1 cm-es hámhiányokig minden változat előfordulhat, sőt ritkább esetben találkozhatunk, az úgynevezett óriásaftával, amely a 2-3 cm-es nagyságot is elérheti. Súlyos esetben lázzal és nyirokcsomó-duzzanattal is jár.
A herpesztől elsősorban az különbözteti meg, hogy az afta mindig a szájüregben (a nyelveken a pofa belső részén vagy a szájpadláson) található kis fekély, míg a herpesz a száj külső részén jelentkezik, továbbá hólyagos.
Az afta kialakulásának okai
Eredetére több feltételezés létezik, bár kialakulásának pontos okát ma sem ismerjük pontosan.
Okozhatja a stresszes életmód vagy olyan immunológiai problémák, amelyek a szervezet gyengülését okozzák. Gyakran a nyálkahártya sérülése előzi meg, pl. a fog vagy a protézis sérti fel, majd ezen a területen jelentkezik az afta. Bizonyos ételek is kiválthatják, elsősorban a citrusfélék, a paradicsom vagy az eper kapcsán jegyezték fel következményként.
A nem kellően kiegyensúlyozott táplálkozással járó hiányállapotok is felelőssé tehetőek. A vas-, folsav-, cink- és B12-vitamin-hiány esetén megnő az afták kialakulásának az esélye.
A fentieken kívül vírusos eredet és hormonális hatás is a kialakulás okai között lehet, továbbá családi halmozódás is megfigyelhető, azaz hajlamosabbak a betegségre azok, akiknek a családjában is visszatérő probléma volt az afta.

A legtöbb ember, akinek aftája van, teljesen egészséges, ám nagyon ritkán különböző betegségekkel állhat összefüggésben, ilyen például a Bechet-kór. A Behcet-kór egy olyan szisztémás betegség, melynek fennállásakor testszerte több szervrendszer érintett. A betegek kétharmadánál az első tünet a fájdalmas szájüregi fekély, vagy afta.
Az afta kezelése
A fájdalom általában speciális kezelés nélkül is pár napon belül enyhül, a sebek egy-két hét alatt elmúlnak. A terápia inkább a fájdalom enyhítése és a gyógyulása idő rövidítése miatt ajánlható. Csak súlyos esetben érdemes orvoshoz fordulni, az esetek döntő többségében az afta kezelése házilag is megvalósítható.
Amennyiben az afta nagy és fájdalmas, antimikrobális hatású szájöblítő vagy szopogató tabletta használatával enyhíthető a fájdalom. Természetes szájöblögetőként a szódabikarbónás víz is szóba jöhet, illetve átmenetileg a jég is képes enyhíteni a fájdalmat.
Figyeljen arra, hogy szájüregi nyálkahártyáját minél kevesebb irritáció érje. Ennek érdekében használjon puhább fogkefét, ne rágózzon, szükség esetén forduljon fogorvoshoz protézise vagy fogai kapcsán, továbbá kerülje az irritációt okozó ételek (savanyú, csípős, fűszeres) fogyasztását. Különöse akkor kell figyelnie a táplálkozásra, ha megfigyelhető, hogy bizonyos ételek fogyasztása után jelentkezik az afta. Ebben ez esetben mindenképp kerülje ezen ételeket.

A kúraszerűen, emelt adagban szedett B1-vitamin hatékony fegyver az afták leküzdésében: 100-300 mg-os napi mennyiséget ajánlott szedni a gyógyulásig.
A gyógyszertárban kapható fertőtlenítő szájvizek mellett egyes gyógynövények is gyors megoldást nyújthatnak. A kamillás öblögetés nyugtatja a száj nyálkahártyáját, a csersavtartalmú apróbojtorján, geránium és a varázsmogyoró főzete vérzéscsillapító és gyulladáscsökkentő hatású.
Visszatérő afta esetén érdemes allergiatesztet végeztetni, amely kiterjed a gluténérzékenység vizsgálatára is.
Fontos a kiegyensúlyozott, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag étkezés, a bőséges gyümölcs- és zöldségfogyasztás, továbbá a cinkben gazdag olajos magvak rendszeres fogyasztása. Az afták kiújulásának kockázata csökkenthető naponta 15 mg cinket tartalmazó táplálékkiegészítővel is.
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?
A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?
Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban
A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.
Menière-betegség, a fülgondok egyik oka
A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.