Menü

Tökéletes esti nasik

Nem igaz, hogy semmit sem szabad lefekvés előtt enni, viszont egyáltalán nem mindegy, hogy mit fogyasztasz. Ha korán szoktál vacsorázni, akkor előfordulhat, hogy mire alvásra kerül a sor, annyi idő eltelik, hogy korgó gyomorral fekszel az ágyban. Ilyenkor választhatsz, hogy megpróbálsz éhesen elaludni vagy eszel gyorsan valamit, ami csillapítja az éhségedet.

A triptofán olyan esszenciális aminosav, amely hozzájárul a stressz, a szorongás és az alvászavarok leküzdéséhez. A melatonin a belső órát szabályozza, segít lerövidíteni az elalváshoz szükséges időt, az egészséges bioritmus fenntartásáért felel. A kalcium pedig átalakítja a triptofánt melatoninná. A legtöbb triptofán a teljes kiőrlésű gabonában található, a melatonin egyik legjobb forrása a zab, a kalciumot pedig zsírszegény tejtermékekkel érdemes a szervezetbe juttatni.Az előbbiek mellett még a magnézium és a kálium fogyasztása ajánlott az esti órákban. Előbbi a stressz leküzdésében segít, nyugtató hatása van, utóbbi pedig az éjszaka jelentkező izomgörcseket szünteti meg. A kálium és a magnézium legjobb forrása a banán, érdemes egy pár karikát megenni elalvás előtt, ha ilyen problémákkal küzdesz.

Az előbbiekből adódóan ezeket érdemes/szabad este nassolni:

teljes kiőrlésű gabonából készült ételek, például keksz, pirítós

zabfélék, például zabkása

barna rizs

sovány tejtermékek: tej, joghurt, túró, zsírszegény sajt

banán a káliumtartalom miatt

mogyoróvaj, ugyanis triptofánban gazdag

alacsony kalóriatartalmú zöldségek, uborka, brokkoli, zeller, zöldsaláta

magvak közül a lenmag a legjobb választás

húsok közül a triptofánban gazdag pulykát vagy a magas fehérjetartalmú lazacot érdemes fogyasztani

gyümölcsök közül a cseresznye a legjobb választás, ugyanis megemeli a melatonin hormonszintjét a szervezetben

A magas cukortartalmú ételek sem ajánlottak este, feltöltik energiával a szervezetet, nehezebb lesz elaludni utánuk, így a gyümölcsök fogyasztása sem a legjobb ötlet - leszámítva a fentebb említett banánt és cseresznyét. Csokoládét nem csak a cukortartalma miatt nem szabad enni, koffeint is tartalmaz, sőt, egy teobromin nevű anyag is található benne, amely növeli a mentális aktivitást és vízhajtó hatású.

Bár zsírszegény sajtokat érdemes enni lefekvés előtt, zsíros, érett sajtot nem szabad fogyasztani, ugyanis magas a tiramin tartalma. A tiramin egy olyan aminosav, amely a vérnyomás ingadozását okozhatja, ezzel fejfájást vagy migrént idézhet elő. Tiraminban gazdag sajtok például a kéksajt, a parmezán, a mozzarella vagy a cheddar.

Azt is meg kell válogatni, mit iszol este, természetesen sem a magas koffeintartalmú kávét, sem alkoholt nem ajánlott bevinni a szervezetbe. Utóbbi növeli a pulzusszámot, illetve vízhajtó, így semmiképp sem szabad lefekvés előtt inni.

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?