Menü

Lekvár vagy jam

Erre a témára, édesanyám hívta fel a figyelmemet, pont lekvárfőzés közben. Ugyanis látott egy posztot, az egyik közösségi oldalon, ahol hosszú vita bontakozott ki, hogy akkor most a jam az valójában lekvár-e, vagy van különbség a kettő között. Természetesen végtelen variáció született a kérdés megválaszolására. Így én is belevettem magam a gyümölcsök tartósításának rejtelmeibe. Azt fontos megemlíteni, hogy jelen cikkben a házilag készült termékekre térek ki. A kereskedelmi forgalomba lévőkről most nem esik szó, mivel azokat szigorúan ellenőrzik, tartalma és tulajdonsága megtalálhatóak a csomagoláson és gyakran nem is esik egybe az íze a házi készítésűvel.

A gyümölcsök tartósításának egyik legelterjedtebb, legjobb és legrégibb módja a lekvárfőzés. Így ha télen is vágyunk a gyümölcs ízre, vagy csak egy kis vitamint szeretnénk bevinni a szervezetünkbe, akkor ez egy remek forrás lehet. A közbeszédben az összes kenhető állagú gyümölcskészítményt lekvárnak szoktuk nevezni, de az üvegekben mégis nagy különbségek rejlenek. Tehát jamet gyakran lekvárként emlegetik, sőt szinonimaként használják, na de mi a különbség?

Először is az elkészítési időt kell megemlíteni. A lekvártól a jam abban különbözik, hogy a főzési ideje rövid. Éppen ezért, az utóbbihoz, kicsi cukrot vagy zselísétőanyagot (gyakran pektint) kevernek hozzá. A lekvárt hosszú ideig főzzük, hogy elérjük a kívánt állagot. A megfelelő sűrűség meghatározása azonban ízlés dolga. Van, aki folyósabban, van, aki keményebben szereti fogyasztani. A jamet elég felforralni, hiszen nem a gyümölcs víztartalmának elpárologtatása a cél, hanem a csírátlanítás. Tehát a lekvár hosszú főzési ideje miatt, a legtöbb vitamin lebomlik, ezért inkább a jameket részesítik előnyben, ha a vitaminforrásokat nézzük.

Második pontnak vehetjük az elkészítési módot is. Szó volt már arról, hogy a lekvár a gyümölcs víztartalmának elpárologtatásával sűrősödik be, még a jamhez extra sűrítő anyagok hozzáadása szükséges. Van, aki arra esküszik, hogy maga a gyümölcs is meghatározza, hogy mi készülhet belőle. Minél nagyobb és húsosabb, annál gazdaságosabban lehet belőle lekvárt főzni. Így a jam, sokkal több termésből elkészíthető. Az íz és a szín is meghatározó lehet. A lekvár íze intenzívebb, hiszen maga a termés eszenciáját sűrítjük be, a színe pedig a főzési időtől függ. Minél tovább rotyog a gázon, annál sötétebb lesz. A jam íze kissé lágyabb és a színe is élénkebb.

A felhasználási mód is meghatározó. A lekvárok kiválóan alkalmasak sütésre is. Ez alatt azt kell érteni, hogy a keményre főzöttekkel, akár sütés előtt is megkenhetjük a tésztát. Ezzel szemben a jelenlegi vetélytársa, magas hőfokú sütésre nem alkalmas, mivel kifolyik a süteményből. Ennek a magas víztartalma az oka. De már kész édességek díszítésére, megkenésére bátran bevethetjük. A mennyiséggel azonban vigyázni kell, mert könnyen eláztatja a kész nyalánkságokat.

Az állag is különbség lehet. A lekvárban esetleg növényi rostokat fedezhetünk fel, még a jam esetében akár gyümölcs darabok is kényeztethetnek minket.

Ahogy látjuk, számos különbséget feltudunk sorolni a két termék között. Abban is biztos vagyok, hogy ennél akár jóval többet is. De itt most inkább csak a tapasztalat útján gyűjtöttem csokorba őket. Az, hogy melyik az egészségesebb, vagy melyiket találjuk finomabbnak, az legyen mindenkinek az ízlés dolga.

Könnyű ételek meleg napokra

Szeretnél valami finomat enni, de nincs kedved a kánikulában órákat tölteni főzéssel a tűzhely felett? Itt van néhány egyszerű recept, amelynek segítségével egészséges és laktató ételeket tudunk készíteni, főzés nélkül, akár tíz perc alatt!

Édesítőszerektől depresszió

A depresszió gyakori betegség, amely szinten minden felnőttet érint valamilyen formában az élete során. Jellemző rá, hogy negatívan befolyásolja az érzelmeket, a gondolkodást és a viselkedést is. Számos tünete van, ezek közül leggyakoribb a lehangoltság és az érdeklődés vagy az öröm hiánya. Viszont adódik a kérdés, hogy mi okozza a problémákat, hogyan lehetünk letörtek az édesítőszerektől?

A szinten tartó alkoholbeteg

Mielőtt még az alkoholizmus szintjeivel kezdünk el foglalkozni, a toleranciaszint kérdésköréről kell ejtenünk néhány szót. Toleranciaszintnek nevezzük az alkohollal kapcsolatos tűrőképességet, vagyis azt, hogy mennyi alkoholt tudunk egyszerre elfogyasztani különösebb probléma nélkül.

Alkoholmentes üdítők, mint belépő drog

Mindenki tudja, hogy a cukros üdítők rosszak, mert túl sok bennük a cukor – a kólában, energiaitalokban ráadásul sok sav és koffein is van –. A gyümölcslevek jelentős része is sok hozzáadott cukrot tartalmaz, a mesterséges édesítőkből-ízesítőkből készített löttyökről ne is beszéljünk. Ezekhez képest sokkal jobb választásnak tűnhet az alkoholmentes sör, citromos, meggyes ízben, amit lehet inni a nyári melegben. De biztosan olyan jó választás ez?

A nátrium-glutamát egészségre gyakorolt hatásai

A nátrium-glutamát, röviden MSG vagy E621 a világon legnagyobb mennyiségben használt ízfokozó adalékanyag, melyet az élelmiszeripar előszeretettel tesz bele a lehető legváltozatosabb ételekbe, a levesektől kezdve a sajton és a paradicsomszószon keresztül a húsfélékig. Kicsi az esélye annak, hogy egyáltalán nem fogyasztottunk MSG-t az elmúlt huszonnégy órában.