Menü

Lekvár vagy jam

Erre a témára, édesanyám hívta fel a figyelmemet, pont lekvárfőzés közben. Ugyanis látott egy posztot, az egyik közösségi oldalon, ahol hosszú vita bontakozott ki, hogy akkor most a jam az valójában lekvár-e, vagy van különbség a kettő között. Természetesen végtelen variáció született a kérdés megválaszolására. Így én is belevettem magam a gyümölcsök tartósításának rejtelmeibe. Azt fontos megemlíteni, hogy jelen cikkben a házilag készült termékekre térek ki. A kereskedelmi forgalomba lévőkről most nem esik szó, mivel azokat szigorúan ellenőrzik, tartalma és tulajdonsága megtalálhatóak a csomagoláson és gyakran nem is esik egybe az íze a házi készítésűvel.

A gyümölcsök tartósításának egyik legelterjedtebb, legjobb és legrégibb módja a lekvárfőzés. Így ha télen is vágyunk a gyümölcs ízre, vagy csak egy kis vitamint szeretnénk bevinni a szervezetünkbe, akkor ez egy remek forrás lehet. A közbeszédben az összes kenhető állagú gyümölcskészítményt lekvárnak szoktuk nevezni, de az üvegekben mégis nagy különbségek rejlenek. Tehát jamet gyakran lekvárként emlegetik, sőt szinonimaként használják, na de mi a különbség?

Először is az elkészítési időt kell megemlíteni. A lekvártól a jam abban különbözik, hogy a főzési ideje rövid. Éppen ezért, az utóbbihoz, kicsi cukrot vagy zselísétőanyagot (gyakran pektint) kevernek hozzá. A lekvárt hosszú ideig főzzük, hogy elérjük a kívánt állagot. A megfelelő sűrűség meghatározása azonban ízlés dolga. Van, aki folyósabban, van, aki keményebben szereti fogyasztani. A jamet elég felforralni, hiszen nem a gyümölcs víztartalmának elpárologtatása a cél, hanem a csírátlanítás. Tehát a lekvár hosszú főzési ideje miatt, a legtöbb vitamin lebomlik, ezért inkább a jameket részesítik előnyben, ha a vitaminforrásokat nézzük.

Második pontnak vehetjük az elkészítési módot is. Szó volt már arról, hogy a lekvár a gyümölcs víztartalmának elpárologtatásával sűrősödik be, még a jamhez extra sűrítő anyagok hozzáadása szükséges. Van, aki arra esküszik, hogy maga a gyümölcs is meghatározza, hogy mi készülhet belőle. Minél nagyobb és húsosabb, annál gazdaságosabban lehet belőle lekvárt főzni. Így a jam, sokkal több termésből elkészíthető. Az íz és a szín is meghatározó lehet. A lekvár íze intenzívebb, hiszen maga a termés eszenciáját sűrítjük be, a színe pedig a főzési időtől függ. Minél tovább rotyog a gázon, annál sötétebb lesz. A jam íze kissé lágyabb és a színe is élénkebb.

A felhasználási mód is meghatározó. A lekvárok kiválóan alkalmasak sütésre is. Ez alatt azt kell érteni, hogy a keményre főzöttekkel, akár sütés előtt is megkenhetjük a tésztát. Ezzel szemben a jelenlegi vetélytársa, magas hőfokú sütésre nem alkalmas, mivel kifolyik a süteményből. Ennek a magas víztartalma az oka. De már kész édességek díszítésére, megkenésére bátran bevethetjük. A mennyiséggel azonban vigyázni kell, mert könnyen eláztatja a kész nyalánkságokat.

Az állag is különbség lehet. A lekvárban esetleg növényi rostokat fedezhetünk fel, még a jam esetében akár gyümölcs darabok is kényeztethetnek minket.

Ahogy látjuk, számos különbséget feltudunk sorolni a két termék között. Abban is biztos vagyok, hogy ennél akár jóval többet is. De itt most inkább csak a tapasztalat útján gyűjtöttem csokorba őket. Az, hogy melyik az egészségesebb, vagy melyiket találjuk finomabbnak, az legyen mindenkinek az ízlés dolga.

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?