Menü

Mit jelent az időszakos böjt?

Mi az az időszakos böjt és egyáltalán mire jó, kiknek való és kiknek nem? Megannyi kérdés merülhet fel az emberben, hiszen mindig újabb és újabb étkezési formák, diéták megjelenésével találkozhatunk. Az időszakos böjt valójában egy étkezési forma, nem pedig diéta.

Az elmúlt években egyre több kutatás foglalkozott az időszakos böjt szervezetünkre, egészségünkre gyakorolt hatásaival.

A böjtölést évezredek óta alkalmazzák a betegségek gyógyítására, az erőnlét javítására, sőt egyesek szerint a böjtnek az elmére és a spiritualitásra is nagyon jó hatása van. Az időszakos böjt egyik előnye, hogy nem kell teljesen lemondani az ételekről, hanem egy bizonyos időkorlát szerint kell elfogyasztanunk őket.

Az időszakos böjt esetében az ételeket nem mennyiség vagy minőség alapján szabályozzák, hanem az időintervallumot, melyben ehetünk, vagy éppen nem.

A legismertebb a 16/8-as időkorlátozás, ami azt jelenti, hogy a nap 24 óráját felosztjuk 8 és 16 órára úgy, hogy 8 órában étkezünk, majd 16 órán keresztül nem eszünk egyáltalán semmit. Ez lényegében a böjt „koplalásos”, „ételmegvonásos” ideje.

Azt azért leszögezném, hogy semmilyen diéta vagy étrend nem működik akkor, ha nem vesszük figyelembe, milyen minőségi ételt fogyasztunk, tehát itt sem teljesen mindegy, mit eszünk. A tápanyagdús és egészséges ételek mindenképp elsőbbséget élveznek az úgynevezett „üres kalóriák” - kal szemben, hiszen nem a koplalás a célja egyetlen étrendnek sem, hanem az egészségesebb és kiegyensúlyozottabb életmód.

Az időszakos böjt alapelve, hogy a szervezetnek időt adunk arra, hogy beindulhasson a zsírégető folyamat, a zsírtartalékok lebontása, ezért jobb a módszer követői szerint ez az étrend, mintha egy nap gyakran ennénk keveset.

A fogyás és az egészségesebb életmód mellett az időszakos böjtölésnek más jótékony hatásai is említendők. A módszer kedvelői szerint csökkenti az emésztőrendszeri megbetegedéseket, mérsékli a demencia és az Alzheimer kór tüneteit, javítja a vérkeringést, normalizálja a vérnyomást és erősíti az immunrendszert.

Ha valaki kipróbálná ezt a módszert, nekik a fokozatosságot javasoljuk, tehát ha eddig 3 -4 óránként ettünk, akkor most be kezdjük egyből a 16/8-as időablakkal, hanem elsőként próbáljunk meg csak 1 étkezést kihagyni. Ezzel szoktathatjuk magunka a böjthöz és az azalatt kialakuló éhséghez.

Természetesen, mint minden étrend és diéta esetén, itt is nagyon fontos kikérni orvosunk véleményét és tanácsait, hiszen az egészségügyi állapot és bizonyos alapbetegségek, esetleges nagyobb túlsúly befolyásolja a böjt hatásosságát.

Könnyű ételek meleg napokra

Szeretnél valami finomat enni, de nincs kedved a kánikulában órákat tölteni főzéssel a tűzhely felett? Itt van néhány egyszerű recept, amelynek segítségével egészséges és laktató ételeket tudunk készíteni, főzés nélkül, akár tíz perc alatt!

Édesítőszerektől depresszió

A depresszió gyakori betegség, amely szinten minden felnőttet érint valamilyen formában az élete során. Jellemző rá, hogy negatívan befolyásolja az érzelmeket, a gondolkodást és a viselkedést is. Számos tünete van, ezek közül leggyakoribb a lehangoltság és az érdeklődés vagy az öröm hiánya. Viszont adódik a kérdés, hogy mi okozza a problémákat, hogyan lehetünk letörtek az édesítőszerektől?

A szinten tartó alkoholbeteg

Mielőtt még az alkoholizmus szintjeivel kezdünk el foglalkozni, a toleranciaszint kérdésköréről kell ejtenünk néhány szót. Toleranciaszintnek nevezzük az alkohollal kapcsolatos tűrőképességet, vagyis azt, hogy mennyi alkoholt tudunk egyszerre elfogyasztani különösebb probléma nélkül.

Alkoholmentes üdítők, mint belépő drog

Mindenki tudja, hogy a cukros üdítők rosszak, mert túl sok bennük a cukor – a kólában, energiaitalokban ráadásul sok sav és koffein is van –. A gyümölcslevek jelentős része is sok hozzáadott cukrot tartalmaz, a mesterséges édesítőkből-ízesítőkből készített löttyökről ne is beszéljünk. Ezekhez képest sokkal jobb választásnak tűnhet az alkoholmentes sör, citromos, meggyes ízben, amit lehet inni a nyári melegben. De biztosan olyan jó választás ez?

A nátrium-glutamát egészségre gyakorolt hatásai

A nátrium-glutamát, röviden MSG vagy E621 a világon legnagyobb mennyiségben használt ízfokozó adalékanyag, melyet az élelmiszeripar előszeretettel tesz bele a lehető legváltozatosabb ételekbe, a levesektől kezdve a sajton és a paradicsomszószon keresztül a húsfélékig. Kicsi az esélye annak, hogy egyáltalán nem fogyasztottunk MSG-t az elmúlt huszonnégy órában.