Menü

Mit jelent az időszakos böjt?

Mi az az időszakos böjt és egyáltalán mire jó, kiknek való és kiknek nem? Megannyi kérdés merülhet fel az emberben, hiszen mindig újabb és újabb étkezési formák, diéták megjelenésével találkozhatunk. Az időszakos böjt valójában egy étkezési forma, nem pedig diéta.

Az elmúlt években egyre több kutatás foglalkozott az időszakos böjt szervezetünkre, egészségünkre gyakorolt hatásaival.

A böjtölést évezredek óta alkalmazzák a betegségek gyógyítására, az erőnlét javítására, sőt egyesek szerint a böjtnek az elmére és a spiritualitásra is nagyon jó hatása van. Az időszakos böjt egyik előnye, hogy nem kell teljesen lemondani az ételekről, hanem egy bizonyos időkorlát szerint kell elfogyasztanunk őket.

Az időszakos böjt esetében az ételeket nem mennyiség vagy minőség alapján szabályozzák, hanem az időintervallumot, melyben ehetünk, vagy éppen nem.

A legismertebb a 16/8-as időkorlátozás, ami azt jelenti, hogy a nap 24 óráját felosztjuk 8 és 16 órára úgy, hogy 8 órában étkezünk, majd 16 órán keresztül nem eszünk egyáltalán semmit. Ez lényegében a böjt „koplalásos”, „ételmegvonásos” ideje.

Azt azért leszögezném, hogy semmilyen diéta vagy étrend nem működik akkor, ha nem vesszük figyelembe, milyen minőségi ételt fogyasztunk, tehát itt sem teljesen mindegy, mit eszünk. A tápanyagdús és egészséges ételek mindenképp elsőbbséget élveznek az úgynevezett „üres kalóriák” - kal szemben, hiszen nem a koplalás a célja egyetlen étrendnek sem, hanem az egészségesebb és kiegyensúlyozottabb életmód.

Az időszakos böjt alapelve, hogy a szervezetnek időt adunk arra, hogy beindulhasson a zsírégető folyamat, a zsírtartalékok lebontása, ezért jobb a módszer követői szerint ez az étrend, mintha egy nap gyakran ennénk keveset.

A fogyás és az egészségesebb életmód mellett az időszakos böjtölésnek más jótékony hatásai is említendők. A módszer kedvelői szerint csökkenti az emésztőrendszeri megbetegedéseket, mérsékli a demencia és az Alzheimer kór tüneteit, javítja a vérkeringést, normalizálja a vérnyomást és erősíti az immunrendszert.

Ha valaki kipróbálná ezt a módszert, nekik a fokozatosságot javasoljuk, tehát ha eddig 3 -4 óránként ettünk, akkor most be kezdjük egyből a 16/8-as időablakkal, hanem elsőként próbáljunk meg csak 1 étkezést kihagyni. Ezzel szoktathatjuk magunka a böjthöz és az azalatt kialakuló éhséghez.

Természetesen, mint minden étrend és diéta esetén, itt is nagyon fontos kikérni orvosunk véleményét és tanácsait, hiszen az egészségügyi állapot és bizonyos alapbetegségek, esetleges nagyobb túlsúly befolyásolja a böjt hatásosságát.

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?