Menü

Mi kerüljön az iskolatáskába?

Elkezdődött a suli, mely az elsősök számára különösen izgalmas időszak, de a felsőbb évesek számára is tartogat mindig meglepetéseket, hiszen teljesen új körülményekkel találják szemben magukat. Az iskolatáska beszerzése és feltöltése kis lelkesedést ad a kicsiknek, nagyoknak egyaránt.

A szülő jól teszi, ha gyermekét minél több folyamatba bevonja az iskolába készülés terén, legyen az az iskolatáska megvásárlása, vagy feltöltése, vagy a tanszerek beszerzése, melyben jó, ha a praktikusságot tartjuk szem előtt. A gyermeknek mindenképp legyen beleszólása az iskolatáska kiválasztásába, hiszen ő fogja hordani, jó esetben évekig.

Célszerű - ez a saját meglátásom – olyan mintájú és stílusú táskát, tolltartót vásárolni, amit a későbbi években is szívesen hord a gyermek, hiszen a mai árak mellett sok szülő törekszik arra, hogy ne kelljen évente új iskolatáskát venni.

Az iskolatáska mindig legyen kényelmes és praktikus, s törekedjünk arra, hogy lehetőleg ergonomikus kialakítású táskát válasszunk. A vállpántok legyenek stabilok és párnázottak, no és persze állíthatók.

Én mindig azokat a táskákat kerestem és vásároltam, amin sok zseb, rekesz kialakításra került, hogy apróbb holmikat is jól el lehessen pakolni benne, például egy kis üveg víz, műanyag pohár, pénztárca, telefon, kulcs vagy papír zsebkendő.

Mi kerüljön az iskolatáskába? - tettem fel a kérdést a címben.

Egy elsősnek még mindenből új kell, később persze a tartós eszközök évekig kitarthatnak, de mindenképp szükséges tolltartó, melybe a tanítók által meghatározott felszerelés (színes ceruza, ceruza, radír, hegyező…stb.) kerülhet. Füzeteket általában az előírtak szerint válasszunk.

A tanítók meghatározzák mindig a szükséges matematika, rajz és technika felszerelést, melyet külön dobozba szoktak kérni.

A megfelelő tornafelszerelést is iskolakezdésig be kellett már mindenkinek szereznie, ahogy a benti cipőt is. Tisztasági csomagot is kérnek általában az iskolákban.

Sok szülő – köztük én is – gyakran vásárolok használt holmit, nem mindig kell feltétlen mindenből a legújabb, legdrágább.

Otthonunkban is jár változtatással egy iskolakezdés, hiszen a gyermeknek szükséges íróasztalt beszerezni könyvespolccal, asztali lámpával, illetve egy nyugodt tanulósarkot kialakítani.

Ma már szinte alapkövetelmény a számítógép vagy esetleg a laptop, sajnos az amúgy sem olcsó tanévkezdést ezek megvásárlása sem könnyíti meg.

Vegyes érzelmekkel ugyan, de kénytelenek vagyunk tudomásul venni, hogy véget ért a nyári szünet. Nem egyszerű és nem olcsó feladat mindennel elkészülni az iskolakezdéshez, ha valami elmaradt esetleg, még semmit sem késő beszerezni.

Használt ruhát venni menő!

Sokan szeretik a használt ruha piacot, hiszen fantasztikus és egyedi darabok bújnak meg olykor-olykor a túrkálókban, ami manapság már egyáltalán nem kínos dolog.

Mi okozza az utazás utáni depressziót?

Tapasztalták már, hogy nyaralásból hazatérve szomorú hangulatuk lett? Ez az úgynevezett nyaralás utáni depresszió, amely egyáltalán nem ritka jelenség. Szerencsére az ilyenkor fellépő rosszkedv különböző módszerekkel enyhíthető.

Óvjuk okoseszközeinket, gyógyszereinket a melegtől!

Nem csak az emberek viselik nehezen a kánikulát, hanem a technológiai eszközök is megsínylik a szélsőséges időjárást. Az extrém időjárás nem csak az emberek életét nehezíti meg, de használati tárgyainkban is kárt tehet.

Nevelési módszerek, amelyek nem tesznek jót a gyermeknek

Minden szülő a legjobbat szeretné gyermekének. Nem mindig tudatosítjuk azonban, hogy nem jó mindenáron a „legjobb“ szülőnek lenni, olyannak, aki gyermekének mindent megvásárol, amit az akar, vagy megoldja helyette a problémáit és akárhányszor leesik, mindig felveszi. Az ilyen módszerrel számos fontos leckétől fosztjuk meg gyermekünket, mellyel még gyerekkorában kellene megbirkóznia, amikor a következmények még nem fájnak annyira, mint felnőttkorban.

A túlzott engedékenység nem tesz jót

Mennyi engedékenység fér össze a gyerekneveléssel? A humánus nevelésnek része a „megengedés”, tehát az a szülői magatartás, hogy nem teljes mértékben kontroll nélkül, de viszonylagos rugalmassággal engedjük érvényre jutni a gyerek akaratát. Az engedékenység nem egyenlő a megengedéssel. A „megengedés” önmagában még nem valami nagylelkű dolog, hanem elvárható valakitől, aki nem kívánja rabságban tartani a másikat.