Menü

Mit jelent a szürke kő technika és mikor alkalmazzuk?

Egyszer megkérdezték tőlem, ismerem-e a szürke kavics módszerét, s bevallom nem tudtam miről van szó, most már azt gondolom jó, ha mindenki ismeri és alkalom adtán alkalmazza bizonyos emberekkel szemben ezt a technikát.

Miről is van szó pontosan?

A nárcisztikus emberek típusát talán sokan ismerik, aki nem annak körül írom, jellemzem picit: hibáztatnak, vádaskodnak, semmibe veszik a másik embert, nagyon nehéz velük beszélgetni.

Ezekkel az emberekkel szemben a szürke kő technika segíthet.

A módszer abban támogat minket, hogy amikor elkerülhetetlen egy ilyen emberrel konfrontálódni, akkor ahelyett, hogy elveszítenénk a nyugalmunkat, segít abban, hogy megőrizzük hidegvérünket és higgadtságunkat.

A szürke kő módszer a narcisztikus, manipulatív, mérgező viselkedésű emberekkel szemben hatásos, a lényege pedig pont az, hogy úgy viselkedjünk, mint egy szürke szikla: stabilan, nyugodtan, passzívan.

Ez a viselkedési reakció nem hagyja kibontakozni a drámát, a vitát, aminek következtében a narcisztikus személy elveszíti érdeklődését. Hiába számítanak veszekedésre, ehelyett csak nyugodt viselkedést, békés hozzáállást kapnak, amire egyáltalán nincsenek felkészülve.

Jól hangzó stratégia, nem igaz?

Megvéd a nárcisztikus emberek támadásaitól, felszabadító hatású.

Szakemberek szerint, ha használjuk a szürke kő módszert, azzal tudatosítjuk magunkban: nem mi vagyunk a hibásak, a fennálló probléma nem a mi problémánk. A szürke kő módszer alkalmazóinak egyik csoportja igazi sziklaként reagál egy-egy vádaskodásra, azaz egyáltalán nem reagálnak.

Ez lenne az egyik lehetőség, hogy egyáltalán nem reagálunk, kerüljük a szemkontaktust, ne vegyünk tudomást az illetőről. Ne mondjuk választ, ne vegyük észre és semmiképp se védekezzünk, ne magyarázkodjunk, ne mentegetőzzünk.

A szemkontaktust azért ajánlott kerülni, mivel így nehezebb lesz kötődést kialakítani a másik féllel, és érzelemmentesebbé is tesszük a kommunikációt. Minden reakciónk legyen érzelemmentesen udvarias, végig távolságtartó és végtelenül nyugodt, higgadt.

Nyugodtan próbáljuk meg ezt a módszert, húzzuk meg ezeket a határokat és védjük meg önértékelésünket. Ezzel a módszerrel kezünkbe vesszük az irányítást.

Ez ugyanis egy olyan fegyver, amit azonnal előránthatunk, mindig „kéznél lesz”. Egy manipulatív vagy nárcisztikus személyiség csapdájába könnyű beleesni, azonban ennek a technikának a segítségével kezelni tudjuk a mérgező embereket. Képzeljünk el egy szürke követ. Ugye milyen egyszerű?

A túlzott engedékenység nem tesz jót

Mennyi engedékenység fér össze a gyerekneveléssel? A humánus nevelésnek része a „megengedés”, tehát az a szülői magatartás, hogy nem teljes mértékben kontroll nélkül, de viszonylagos rugalmassággal engedjük érvényre jutni a gyerek akaratát. Az engedékenység nem egyenlő a megengedéssel. A „megengedés” önmagában még nem valami nagylelkű dolog, hanem elvárható valakitől, aki nem kívánja rabságban tartani a másikat.

A disszociatív személyiségzavar jellemzői

Az általános eset az a disszociatív személyiségzavar esetén, hogy az egyik személyiség tisztában van a másik jelenlétével, ismeri, és ezzel együtt tud élni. A másik kialakult személyiség a legtöbb esetben teljesen mások a személyiségjegyei is.

Vattacukor szülők – egy családi viselkedésminta

Sokféleképpen módon nevelhetjük gyerekeinket, lehetünk szigorúak, engedékenyek, megalkuvók, igazából bármilyenek. Általában gyereke válogatja, hogy mi a legjobb, de vannak viselkedésminta típusok, amibe általában beleillünk. Nézzük, mit jelent, ha valaki vattacukor szülő típus!

A társasjátékok fejlesztő hatása

A sok pozitív hatása mellett a társasjáték türelemre és együttműködésre is megtanít, ráadásul szórakoztató formában, arról nem is beszélve, hogy sok szülő számára mintegy joker tevékenység a borús, esős napokon, amikor nem lehet szabadtéri programokkal lekötni a gyerekeket.

Az egyéni boldogság kérdése. Tanulható-e a pozitivitás?

A boldogságkeresés napjaink egyik legaktuálisabb témája, jóllehet sokszor nem a legideálisabb helyen és módon keressük ezt az állapotot. A pozitív pszichológia irányzata tudományos módszereket alkalmazva foglalkozik az elégedettség témakörével. Viszont egyéni szempontból mindez jóval kevésbé elméleti dolgokon múlik, mintsem a mindennapi cselekedeteinken, interakciókon.