Az érzelmi stabilitás nem egy adottság
- Dátum: 2023.09.21., 01:57
- Udvari Fanni
- képek: pexels.com
- erő, érzelem, harmónia, lélek, lendület, pszichológia, stabilitás, túlterheltség
Csecsemőként kétségbeesetten ordítunk az értetlen felnőttekkel, és – amikor nem kapjuk meg azonnal a magunkét – sokszor felnőttként sem jutunk jobb megoldásra. Vajon miért viselkedünk felnőtt fejjel is gyerekként, amikor nem érjük el a célunkat? Hogyan lehet az, hogy egy nyelvet beszélünk, de hiába, mert mégsem értjük meg egymást? Miért mennek füstbe nagy lánggal indult kapcsolatok, nagy lelkesedéssel indított közös munkák, projektek?
Állandósult testi-lelki túlterheltség
Szeretnénk valamit, és vagy bejön, vagy nem. Ha igen, és nagyon, akkor flowba kerülünk, és szárnyalunk. Egyszerűen csak élvezzük, hogy így van, és öntudatlanul is sikert sikerre halmozunk. Ha viszont megtöri valami vagy valaki a lendületet, attól kijövünk a sodrunkból, és ebbe nem ritkán bele is betegszünk. Ideig-óráig próbálunk talpra állni újra és újra, de a folyamat a flowba jutáshoz hasonló: ugyanaz történik, csak a másik irányba.

Az állandósult testi-lelki túlterheltség – vagyis stressz – idegességet, frusztrációt, depressziót, vádaskodást, agressziót, ellenségeskedést okoz, úgy, hogy észre sem vesszük, hogy egyre jobban szenvedünk. De hogy lehet elkerülni, hogy kiboruljunk, és kitörjünk ebből a negatív spirálból?
Állandó stresszhelyzetben…
…kialakul az úgynevezett negatív affektivitás állapota, amelyben rögzülnek a félelem, bűntudat, megvetés, lenézés lehangolt érzésmintái. Ehhez olyan gondolati és viselkedési minták, megnyilvánulások társulnak, amelyek munkahelyi kontraproduktivitást, ellenállást, az eredményesség ellen végzett aknamunkát váltanak ki. A kontraproduktivitás nem csak munkahelyi körülmények között, hanem egy családban is értelmezhető jelenség és magatartás, hiszen például egy gyerek felnevelése közös projekt, ahol együttműködő felekre van (volna) szükség.
Bármilyen nehéz helyzetben is vagyunk, a folyamat megfordítható, és ha felhangolódunk, egyenesbe jövünk, flowba kerülhetünk, megint szárnyalhatunk. Azt, hogy ezek nemcsak üres szavak és ígéretek, egy kutatócsoport idén készült tanulmánya is igazolja.
Jóga VS általános gyakorlatok
Egy kutatócsoport azt vizsgálta, hogyan csökkenthető az agresszivitás, ellenségeskedés, ellenállás, a negatív affektivitás, a munkahelyi kontraproduktivitás. Olyan módszert alkalmaztak, amely már több tanulmányban is bizonyította, hogy csökkenti a mentális stresszt, pozitív beállítottságot okoz, fokozott kognitív funkciókat eredményez, összességében pozitív fiziológiai, pszichológiai változásokat hoz, és jobb életminőséget: ez a módszer pedig nem más, mint a jóga.

Ahogy javítod a tartásod, az egyensúlyod, érzelmileg is kiegyensúlyozottá és egyre stabilabbá válhatsz. Minél őszintébben és tudatosabban figyeled magadat, annál tisztábban ráláthatsz az érzelmi helyzetedre. Minél többet gyakorolsz, annál rendezettebbé válik a tested.
Minél rendezettebb, stabilabb, áramlóbb vagy fizikailag, annál magabiztosabbá, kiegyensúlyozottabbá, felszabadultabbá válsz az érzésteredben. Ekkor képes lehetsz elengedni a kínzó gondolatokat a fejedből, függetlenné válhatsz mások véleményétől, értékelésétől, és végül szabadon dönthetsz olyan kapcsolatokról, helyzetekről, amikkel kapcsolatban korábban hatalmas szenvedést éltél meg.
Advent: a lassulás művészete egy zajos világban
Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.
Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?
A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.
Az Asperger- szindróma jellemzői
Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.