Menü

Az érzelmi stabilitás nem egy adottság

Csecsemőként kétségbeesetten ordítunk az értetlen felnőttekkel, és – amikor nem kapjuk meg azonnal a magunkét – sokszor felnőttként sem jutunk jobb megoldásra. Vajon miért viselkedünk felnőtt fejjel is gyerekként, amikor nem érjük el a célunkat? Hogyan lehet az, hogy egy nyelvet beszélünk, de hiába, mert mégsem értjük meg egymást? Miért mennek füstbe nagy lánggal indult kapcsolatok, nagy lelkesedéssel indított közös munkák, projektek?

Állandósult testi-lelki túlterheltség

Szeretnénk valamit, és vagy bejön, vagy nem. Ha igen, és nagyon, akkor flowba kerülünk, és szárnyalunk. Egyszerűen csak élvezzük, hogy így van, és öntudatlanul is sikert sikerre halmozunk. Ha viszont megtöri valami vagy valaki a lendületet, attól kijövünk a sodrunkból, és ebbe nem ritkán bele is betegszünk. Ideig-óráig próbálunk talpra állni újra és újra, de a folyamat a flowba jutáshoz hasonló: ugyanaz történik, csak a másik irányba.

Az állandósult testi-lelki túlterheltség – vagyis stressz – idegességet, frusztrációt, depressziót, vádaskodást, agressziót, ellenségeskedést okoz, úgy, hogy észre sem vesszük, hogy egyre jobban szenvedünk. De hogy lehet elkerülni, hogy kiboruljunk, és kitörjünk ebből a negatív spirálból?

Állandó stresszhelyzetben…

…kialakul az úgynevezett negatív affektivitás állapota, amelyben rögzülnek a félelem, bűntudat, megvetés, lenézés lehangolt érzésmintái. Ehhez olyan gondolati és viselkedési minták, megnyilvánulások társulnak, amelyek munkahelyi kontraproduktivitást, ellenállást, az eredményesség ellen végzett aknamunkát váltanak ki. A kontraproduktivitás nem csak munkahelyi körülmények között, hanem egy családban is értelmezhető jelenség és magatartás, hiszen például egy gyerek felnevelése közös projekt, ahol együttműködő felekre van (volna) szükség.

Bármilyen nehéz helyzetben is vagyunk, a folyamat megfordítható, és ha felhangolódunk, egyenesbe jövünk, flowba kerülhetünk, megint szárnyalhatunk. Azt, hogy ezek nemcsak üres szavak és ígéretek, egy kutatócsoport idén készült tanulmánya is igazolja.

Jóga VS általános gyakorlatok

Egy kutatócsoport azt vizsgálta, hogyan csökkenthető az agresszivitás, ellenségeskedés, ellenállás, a negatív affektivitás, a munkahelyi kontraproduktivitás. Olyan módszert alkalmaztak, amely már több tanulmányban is bizonyította, hogy csökkenti a mentális stresszt, pozitív beállítottságot okoz, fokozott kognitív funkciókat eredményez, összességében pozitív fiziológiai, pszichológiai változásokat hoz, és jobb életminőséget: ez a módszer pedig nem más, mint a jóga.

Ahogy javítod a tartásod, az egyensúlyod, érzelmileg is kiegyensúlyozottá és egyre stabilabbá válhatsz. Minél őszintébben és tudatosabban figyeled magadat, annál tisztábban ráláthatsz az érzelmi helyzetedre. Minél többet gyakorolsz, annál rendezettebbé válik a tested.

Minél rendezettebb, stabilabb, áramlóbb vagy fizikailag, annál magabiztosabbá, kiegyensúlyozottabbá, felszabadultabbá válsz az érzésteredben. Ekkor képes lehetsz elengedni a kínzó gondolatokat a fejedből, függetlenné válhatsz mások véleményétől, értékelésétől, és végül szabadon dönthetsz olyan kapcsolatokról, helyzetekről, amikkel kapcsolatban korábban hatalmas szenvedést éltél meg.

Digitális emésztés – Te figyelsz arra, hogy mit fogyaszt az agyad?

Az egy dolog, hogy odafigyelünk, vagy legalább is megpróbálunk odafigyelni arra, hogy mit eszünk, hogy ne terheljük az emésztőrendszerünket. De vajon hányan figyelünk arra, hogy mit fogad be az elménk?

Amikor túl sok a feszültség – a kamaszkori indulatkezelésről

Van egy pillanat, amit sokan ismerünk a kamaszkorból: amikor minden egyszerre sok. Egy apró megjegyzés, egy félreértett tekintet vagy egy rosszul sikerült nap elég ahhoz, hogy hirtelen túlcsorduljanak az érzelmek. Ilyenkor nem csak idegesek vagyunk – mintha egy belső vihar törne ránk, amit nehéz irányítani.

Mindenkinek van szerencseszáma - a Tiéd melyik?

Van, aki a hármasra esküszik, más a hetest tartja különlegesnek, és akadnak olyanok is, akik egy születési dátumhoz vagy egy fontos életeseményhez kötik a „szerencseszámukat”. De vajon valóban mindenkinek van ilyen száma, vagy csupán az emberi elme játéka az egész?

Hogyan lesz egy gyereknek egészséges az önbizalma?

Anyukaként nap mint nap szembesülök azzal, mennyire törékeny, mégis formálható dolog a gyerekek önbizalma. Nem születnek kész önértékeléssel – mi, szülők és a környezetük alakítjuk azt apró, sokszor észrevétlen pillanatokon keresztül.

Mi az a hatodik érzék? Létezik egyáltalán a megérzés?

Ki ne érezte volna már azt, vagy használta a kifejezést, hogy „van egy megérzésem”. Mi is az a hatodik érzék?