Menü

Az érzelmi stabilitás nem egy adottság

Csecsemőként kétségbeesetten ordítunk az értetlen felnőttekkel, és – amikor nem kapjuk meg azonnal a magunkét – sokszor felnőttként sem jutunk jobb megoldásra. Vajon miért viselkedünk felnőtt fejjel is gyerekként, amikor nem érjük el a célunkat? Hogyan lehet az, hogy egy nyelvet beszélünk, de hiába, mert mégsem értjük meg egymást? Miért mennek füstbe nagy lánggal indult kapcsolatok, nagy lelkesedéssel indított közös munkák, projektek?

Állandósult testi-lelki túlterheltség

Szeretnénk valamit, és vagy bejön, vagy nem. Ha igen, és nagyon, akkor flowba kerülünk, és szárnyalunk. Egyszerűen csak élvezzük, hogy így van, és öntudatlanul is sikert sikerre halmozunk. Ha viszont megtöri valami vagy valaki a lendületet, attól kijövünk a sodrunkból, és ebbe nem ritkán bele is betegszünk. Ideig-óráig próbálunk talpra állni újra és újra, de a folyamat a flowba jutáshoz hasonló: ugyanaz történik, csak a másik irányba.

Az állandósult testi-lelki túlterheltség – vagyis stressz – idegességet, frusztrációt, depressziót, vádaskodást, agressziót, ellenségeskedést okoz, úgy, hogy észre sem vesszük, hogy egyre jobban szenvedünk. De hogy lehet elkerülni, hogy kiboruljunk, és kitörjünk ebből a negatív spirálból?

Állandó stresszhelyzetben…

…kialakul az úgynevezett negatív affektivitás állapota, amelyben rögzülnek a félelem, bűntudat, megvetés, lenézés lehangolt érzésmintái. Ehhez olyan gondolati és viselkedési minták, megnyilvánulások társulnak, amelyek munkahelyi kontraproduktivitást, ellenállást, az eredményesség ellen végzett aknamunkát váltanak ki. A kontraproduktivitás nem csak munkahelyi körülmények között, hanem egy családban is értelmezhető jelenség és magatartás, hiszen például egy gyerek felnevelése közös projekt, ahol együttműködő felekre van (volna) szükség.

Bármilyen nehéz helyzetben is vagyunk, a folyamat megfordítható, és ha felhangolódunk, egyenesbe jövünk, flowba kerülhetünk, megint szárnyalhatunk. Azt, hogy ezek nemcsak üres szavak és ígéretek, egy kutatócsoport idén készült tanulmánya is igazolja.

Jóga VS általános gyakorlatok

Egy kutatócsoport azt vizsgálta, hogyan csökkenthető az agresszivitás, ellenségeskedés, ellenállás, a negatív affektivitás, a munkahelyi kontraproduktivitás. Olyan módszert alkalmaztak, amely már több tanulmányban is bizonyította, hogy csökkenti a mentális stresszt, pozitív beállítottságot okoz, fokozott kognitív funkciókat eredményez, összességében pozitív fiziológiai, pszichológiai változásokat hoz, és jobb életminőséget: ez a módszer pedig nem más, mint a jóga.

Ahogy javítod a tartásod, az egyensúlyod, érzelmileg is kiegyensúlyozottá és egyre stabilabbá válhatsz. Minél őszintébben és tudatosabban figyeled magadat, annál tisztábban ráláthatsz az érzelmi helyzetedre. Minél többet gyakorolsz, annál rendezettebbé válik a tested.

Minél rendezettebb, stabilabb, áramlóbb vagy fizikailag, annál magabiztosabbá, kiegyensúlyozottabbá, felszabadultabbá válsz az érzésteredben. Ekkor képes lehetsz elengedni a kínzó gondolatokat a fejedből, függetlenné válhatsz mások véleményétől, értékelésétől, és végül szabadon dönthetsz olyan kapcsolatokról, helyzetekről, amikkel kapcsolatban korábban hatalmas szenvedést éltél meg.

Óvodakezdés: sír, kapaszkodik, nem akar bemenni?

Az óvodakezdés nemcsak a gyermek, hanem az egész család számára nagy változás. Az addig megszokott, biztonságos otthoni környezet helyett új helyszín, ismeretlen felnőttek, új gyerekek és másfajta napirend várja a kicsit. Nem csoda, ha az első reggeleken könnyek között kapaszkodik a szülőbe, tiltakozik az öltözés ellen, vagy határozottan kijelenti: ő bizony nem akar óvodába menni.

Ébredés utáni ügyetlenség: miért vagyunk reggel még kábák és bizonytalanok?

Sokan ismerik azt az érzést, amikor megszólal az ébresztőóra, kinyitjuk a szemünket, de valójában még messze nem érezzük magunkat ébernek. Nehezebben találjuk meg a telefonunkat, leverünk valamit az éjjeliszekrényről, bizonytalanabb a mozgásunk, lassabban gondolkodunk, és akár egy egyszerű reggeli feladat is szokatlanul bonyolultnak tűnhet.

A túlkompenzálás jelei

A túlkompenzálás olyan pszichológiai működésmód, amely során az ember egy számára kellemetlen bizonytalanságot, hiányérzetet vagy gyengeséget úgy próbál elfedni, hogy az ellenkező irányba túlzott viselkedést mutat. Sok esetben ez nem tudatos. Az érintett személy valóban úgy érezheti, hogy határozott, erős vagy magabiztos, miközben viselkedésének hátterében valójában félelem, kisebbrendűségi érzés vagy az elutasítástól való szorongás áll.

Fekete köröm futóknál: amikor a sok kilométer nyoma a lábujjadon marad

A rendszeresen futók számára ismerős látvány lehet, amikor egy-egy hosszabb verseny, keményebb edzésidőszak vagy sok kilométer után a köröm elsötétedik, lilás-feketés színűvé válik. Bár első pillantásra ijesztőnek tűnhet, a futók fekete körme legtöbbször nem gombás fertőzés vagy más körömbetegség, hanem az ismétlődő mechanikai trauma következménye.

Mitől leszel azonnal szimpatikusabb másoknak?

Vajon mi alapján döntjük el néhány perc, sőt olykor néhány másodperc alatt, hogy valaki szimpatikus-e számunkra? Természetesen a külső megjelenés is szerepet játszhat az első benyomásban, de hosszú távon sokkal inkább azok az apró gesztusok, viselkedési formák és kommunikációs szokások számítanak.