Valójában mit is jelent a tömegtől való félelem?
- Dátum: 2023.09.25., 02:00
- Szabó Máté
- képek: pexels.com
- betegség, emberek, félelem, fóbia, magány, tömeg, város
Rengeteg az ember, meg lehet itt fulladni. Sokszor vagyunk olyan helyzetben, hogy hatalmas tömegben kell valahová mennünk, vagy éppen valamilyen rendezvényen vannak sokan, ahová megyünk. A legismertebb kifejezés a tömegtől való félelemre az enoklofóbia, azonban ennek is léteznek különböző árnyalati, amelyek aztán átfedésbe is kerülnek egymással.
Fontos tisztázni, hogy a tömegtől való félelmet, sokszor összemossuk a nyilvános terektől való félelemmel, holott a kettő nem ugyanaz. Az persze igaz, hogy ennek a két fóbiának hasonló az előfordulása, és megnyilvánulási formái is azonosak. Azonosságukat még a név is tükrözi: az agorafóbia szó két ókori görög "terület" és "félelem" szóból áll, és a terület általában nem csak szabad tér, hanem zsúfolt is. Azonban a tömegtől való félelmet a díszes nevén enoklofóbiának nevezzük. Pont emiatt a legtöbb ember nem a szabad tértől, hanem sokkal inkább a téren lévő hatalmas tömegtől fél.
Ez pedig különböző módon nyilvánulhat meg – valaki fél az emberek nagy tömegétől, mint például a metró csúcsforgalomban, sporteseményeken, koncerteken –. Valaki leginkább attól fél, amikor nem lehet azonnal elkerülni más emberek társaságát és visszatérni biztonságos helyre, tehát kénytelen vagy egy teljesen idegen ember privát szférájába mászni, ezzel magadat is kellemetlen helyzetbe hozva. Ugyanakkor gyakori, hogy egyes enoklofóbókat csak az elhagyatott utcák vagy nyílt terek ijesztenek meg, de az ilyen megnyilvánulások nem járnak a tömeg félelmével. Pont ellenkezőleg, hiszen félhetünk attól is, ha például egy kietlen külvárosi részen biciklizünk, hogy: mondjuk a semmiből ott terem egy csoport ember, és rosszat akarnak nekünk.
Valójában a kontrollvesztés a gond
Például közlekedjünk bármivel, biztosan mindenki érzékelte, hogy ha egy olyan helyre téved , ami kietlen, és addig még nem járt arra, akkor rossz előérzetek fogják el. Erre, ha például gyalog, vagy kerékpárral vagyunk, akkor a védtelen érzés még inkább rárakodik. Az enoklofóbia két tipikus példája, hogy van, amikor úgy megyünk egy helyszínre, hogy tudjuk, hogy sokan lesznek, mint például egy koncert, sportesemény, ilyenkor előzetesen is tudjuk, hogy tömeg lesz ott ahová megyünk, emiatt a félelmet is félretesszük. Ezzel szemben van az a jelenség, amelyet például a tömegközlekedésen érezhetünk, hogy előzetes információk nélkül belecsöppenünk a tömegbe, ilyenkor pedig sokkal inkább szorongással tölt el bennünket az emberek túlzó közelsége.
Tulajdonképpen a félelmet az okozza, hogy nem ismerünk valamit, és emiatt elveszítjük felette a kontrollt. Valójában minden fóbia esetén a kontrollvesztés okozza a legfőbb problémát. Tehát attól félünk, hogy egy olyan helyzetbe kerülünk, amelyet nem tudunk szabályozni, befolyásolni, kicsúszik a kezünk közül az irányítás.
A magány és az egyedüllét a legnagyobb bűnös
A tömegtől való félelem esetén a magány, és a tartós egyedüllét is jelentős szerepet játszik. Ugyanis a magányra hajlamos ember közömbös a tömeg iránt, csak megpróbál minimálisan találkozni vele, ezzel szemben a már fóbiában szenvedő személy bosszankodik és mérges, amikor tömegbe kerül. Ellenséget és agressziót tud felmutatni, elítéli és kritizálja a járókelőket, néha undort érez. Kialakulásakor az irritációt pánik és erős félelem, szorongás váltja fel. Majd függetlenül attól, hogy az ember mit tapasztal (szorongás vagy irritáció), reakciói és hozzáállása a tömeghez túlzó lesz. Vagyis egy személy látható ok nélkül lesz ideges. Például, ha valaki munkába siet, és a buszhoz vezető utat autósok tömege keresztezi, akkor az irritáció érthető. De ha már bosszantja a belvárosi forgatag, vagy csak egy forgalmas utca, akkor fóbiáról beszélünk.
Valamint meg kell említeni a tömeg különböző jelenségeit is, tehát máshogy reagálunk arra, ha például a sötét utcán szembejön velünk egy több fős társaság, más érzelmeket vált ki belőlünk ha csak a tömeg hangoskodását halljuk, de egész más az is ha a korábban említett sporteseményen, vagy éppen a tömegközlekedésen kerülünk tömegbe. Emellett a tömeg érzését befolyásolhatja még a tömeget alkotók neme, életkora, pozíciója is, valamint még rengeteg más tényező is.
A fóbiák szint mindig gyerekkorban alakulnak ki
A nagy tömegtől való félelem gyermekkorban merül fel a személyes határok kialakulása során, legtöbbször egy sor negatív érzést fel lehetne sorolni, amely szép lassan komfortzónát képez az adott gyerekben, ez viszont később félelem kialakulásához vezethet. Amikor pedig idegenek megsértik ezt a teret, negatív élmény marad az elmében. Leggyakrabban a fóbia tudatos életkorban aktiválódik, de gyermekeknél is előfordulnak fóbiák, viszont ezek csak a kamaszkor közepére, végére vállnak tudatossá.
Ennek oka a korábban tapasztalt stressz, vagy jelent helyzetben a tömeg folyamatos negatív hatása. Egy-egy félelem pedig amiatt alakul fóbiává, mert kezeletlenül maradnak a problémák. Érdekes jelenség, hogy a fóbiáktól való félelmeket nehéz megmagyarázni, sőt szinte egyáltalán nem lehet. Ezek legtöbbször annyira belső, úgymond zsigeri eredetűek, hogy nincs rá racionális magyarázat, legalábbis abban a pillanatban. Ha beszélünk azokról az ellenőrizetlen reakciókról és a fóbiák megnyilvánulásairól, amelyek a félelem tárgyával való érintkezéskor keletkeznek, akkor minél inkább kordában tudunk tartani egy fóbiát, és annál inkább kiszámítható, ellenőrizhető reakciókat adunk az adott fóbiára. Viszont még így sem érthetjük meg azt, hogy miért félünk annyira egy-egy jelenségtől.
Összességében a tömegtől való félelemnek, a többi félelemhez hasonlóan a gyerekkorból, és különböző genetikai részekből erednek az alapjai. Először csak félelem alakul ki a tömegtől, majd ez a félelem fóbiához vezet. Minél inkább megértjük, és tudatosítjuk magunkban, hogy a fóbiák nem “végzetesek”, annál inkább felül tudunk kerekedni rajta. Tehát itt lehetne elsütni a közhelyt, hogy: “A pók jobban fél tőlünk, mint mi tőle.” Viszont ez egyáltalán nem megnyugtató, mikor az ágyunk felett néz bennünket, és bizonyosan azon gondolkozik, hogy éjszaka megtámadja az alvó embereket. Ugyanez igaz a tömegtől való félelemre is, tehát a tömegtől való félelem összességében ijesztő, de az egyes emberek jó esetben semmi rosszat sem akarnak a fóbiában szenvedőknek, ha pedig szembesülünk egy fóbiával, akkor felnőttként már sokkal könnyebb a racionális gondolatokkal háttérbe szorítani a félelmeket, és a szorongást.
A negatív gondolkodás hatásai és a mindfulness
Sokszor egyből a legrosszabbra gondolunk, pedig a negatív hozzáállás, gondolkodás károsan hat. Miért és hogyan rombol a negatív gondolkodás, és mit tehetünk ellene?
Hogyan kezeljük a testvérkonfliktusokat
Amikor megszületett a kistestvér és a nagyfiam kezébe adtuk, boldogan gondoltam arra, hogy milyen jó testvérek lesznek majd, mennyire szeretik és segítik majd egymást. Akkor nem jelent meg lelki szemeim előtt a sok vita, veszekedés köztük, állandó féltékenység, sok konfliktus, amelyeket most napi szinten próbálok hárítani, megoldani. Vajon mi áll a testvérkonfliktusok hátterében és hogyan segíthetünk rajtuk?
Mi állhat az irigység hátterében?
Hogy jól körül írjam a témát, megközelítettem az irigység fogalmát „tudományos” szempontból. „Az irigység másnak örömén érzett fájdalmunk, amivel rokon érzés, ha másnak fájdalmán örömet érzünk” - írja a wikipedia.
Melyek a verbális bántalmazás jelei?
Rengetegen válnak életük során szóbeli bántalmazás áldozatává, sokakban azonban nem is tudatosul, pedig a verbális bántalmazást fontos időben felismerni. Milyen jelei vannak?
Hogyan vészeljük át az életközépi válságot?
A 35-50 éves életkor kiváló időszak a visszatekintésre, de még nem túl késő az előre tekintésre sem, az esetleges újratervezésre. A nők esetében előtérbe kerül a gyermekvállalás kérdése, ha még nem szültek. A férfiak pedig megdöbbennek, milyen régóta vannak házasságban. Sokan kapuzárási pánikot is megélnek ebben az időintervallumban.