Menü

A sportsérülések leggyakoribb okai

Aki sportol, tisztában van a sérülések kockázatával, legyen valaki hobbi-, vagy élsportoló. A sérülés a sportélet velejárója, azonban sok olyan húzódás, fájdalom van, mely kiküszöbölhető.

A sportsérülések leggyakoribb okai között szerepel a nem megfelelő felszerelés, például egy nem megfelelő cipő. A sportcipő helyett nem alkalmas az edzéshez az utcai cipőnk, hiszen nem ugyanazt a megtámasztást, csillapítást adja.

Szintén problémát okoz, ha elmarad a bemelegítés, vagy az edzés utáni nyújtás.

A bemelegítés felkészíti a testet a terhelése, ezzel csökkenthető a sérülés veszélye, a rándulás, a húzódás és hasonló balesetek. Az edzés végén elvégzett nyújtás pedig az izomláz elkerülését szolgálják, rugalmasabbá téve az izmokat, ízületeket.

Keresztedzések, erősítő edzésekkel a sérülés ellen!

Futóként jól tudom a keresztedzések, például a biciklizés, úszás, túrázás fontosságát és az erősítő edzések hatékonyságát!

Az állóképességi sportolók hajlamosak elfeledkezni az erősítésről, pedig a korral az izmok leépülnek, ez a folyamat erősítő edzések beiktatásával lassítható.

A sérülések egyik gyakori oka a nem helyesen végrehajtott mozdulat, gyakorlat. Legyen szó futótechnikáról, erősítő edzésről, a nem megfelelően végrehajtott gyakorlat sportfájdalmakhoz, húzósásokhoz vezethet.

Fontos lenne szakedzőtől segítséget kérni a helyes mozdulatokhoz és légzőtechnikákhoz.

Talán nem gondolnánk erre, de a rossz alvás is befolyásolja mind a teljesítményt, mint a sérülésveszélyt.

A nem kielégítő alvás rizikófaktornak számít, koncentrációs nehézségekhez vezethet és sérüléseket okozhat, ahogy a nem kezelt fájdalom is.

Fájdalommal sportolni menni vagy a fájdalmas testrész vizsgálatát elhanyagolni szintén rizikós dolog a későbbiek szempontjából.

Ha már megtörtént a baj és fájdalmat érzünk, szinte biztos, hogy nem szabad elhanyagolni, hiszen intő jel. Ne a gyógyszeres kezelés jelentse a megoldást (fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentők) hanem az alapos orvosi kivizsgálás és a kiváltó ok megszüntetése. Fontos lépés a gyógyulásban a sportolók panaszainak kezelése során, hogy pontos diagnózis szülessen, az okokat feltárva.

Életet menthet egy kis doboz – Miért nélkülözhetetlenek a szén-monoxid- és füstjelzők?

A szén-monoxid és a tűz a két legveszélyesebb, mégis gyakran észrevétlen otthoni kockázat közé tartozik. A szén-monoxid színtelen, szagtalan, láthatatlan gáz, amely akár percek alatt komoly mérgezést okozhat. A dohányfüsttel ellentétben nem csípi a szemet, nem vált ki köhögést – egyszerűen csak belélegezzük anélkül, hogy tudnánk róla.

Nyugalom a rohanásban – így őrizheted meg a mentális egyensúlyod a mindennapokban

A modern életvitel tempója sokszor felülmúlja a szervezet alkalmazkodóképességét. A folyamatos információáradat, a munkahelyi nyomás és a teljesítménykényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy nehéz megtalálniuk a lelki egyensúlyt. Pedig a mentális egészség megőrzése nem luxus – hanem alapfeltétel ahhoz, hogy jól működjünk testileg és lelkileg egyaránt.

Hogyan csökkenthetjük a demencia kockázatát tudatos életmóddal?

A demencia – amelynek leggyakoribb formája az Alzheimer‑kór – komoly kihívás mind az érintettek, mind a hozzátartozóik számára. Egyre több kutatás mutat rá, hogy bár a genetikai tényezők nem befolyásolhatók, az életmódbeli kulcselemekkel jelentősen csökkenthetjük a kialakulás esélyét.

Autofágia: a test folyamatos tisztító mechanizmusa

A legtöbben nem is hallottak róla, azonban van egy rejtett képességünk, ami sejtszinten fiatalítja a testünket, ez az autofágia. Jelentése szó szerint „önevés”, de ez nem valami hátborzongató folyamat, hanem az egyik legtermészetesebb és leghasznosabb dolog, amit a szervezetünk tehet önmagáért. Ez a ciklikus regeneráció segít megszabadulni a felesleges, sérült alkotóelemektől, hogy helyet adjon az újaknak.

„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás

Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).