Húsmentes étrend hatása a sportteljesítményre

Minap a Netflixen egy sporttáplálkozással kapcsolatos dokumentumfilmet néztem (a címe nem jut eszembe, de mivel reklámot amúgy sem csinálhatok, ez most nem is fontos) A film kitért arra, hogyan hat pozitívan a növényi étrend a sportteljesítményre, s ehhez megszólaltattak híres sportolókat, nagyon érdekesnek találtam a tapasztalataikat.

Vajon hogyan hat a vegetáriánus / vegán étrend a sportolók és különösen az állóképességi sportolók számára? Biztonságos? Javítja a teljesítményt? Ezek a kérdések felmerülnek azok körében, akik sportolóként szeretnének növényi alapú étrendre áttérni.

Az elmúlt pár évben a növényi alapú étrendeknek nőtt a népszerűségük, s a figyelem középpontjába kerültek, egyrészt a súlycsökkentés tekintetében találták hatékonynak, másrészt környezettudatos, s nem utolsó szempont, hogy állatjogi támogatók is felszólalnak mellette.

Mint mindennek, a vegetáriánus értendnek is vannak előnyei, hátrányai.

Akik a húsalapú étrend mellett döntenek, ők a csökkent B12 és D vitamin, illetve a fehérjeszinttel érvelnek, s azzal, hogy ezek kulcsfontosságúak a sportteljesítményhez. Véleményük szerint a növényi fehérjék hátrányai közé tartozik, hogy a növényi alapú fehérjék nem szívódnak fel olyan jól, mint az állati fehérjék, illetve sok növényi alapú fehérjéből teljesen hiányoznak az aminosavakra jellemző tulajdonságok.

Ezzel szemben álljon itt a növényi étrendek követők álláspontja (ez pedig a filmből is kiderül), szerintük a sporthoz a fő energiát nem a fehérje és a zsír adja, hanem a szénhidrát, mely a növényi étrendből tökéletesen fedezhető, nem mellesleg a növényi étrenddel stabil vércukorszint állítható be. További előny, hogy az állati fehérjék órákig tartózkodnak a bélrendszerben, míg a növényi fehérjéket egy-két óra alatt építőelemeire bontja a szervezet.

Érvelnek azzal is, hogy a regenerációt lassítják az állati zsírok, míg a növényi étrend az izomláz csökkentésében is segít.

A növényi alapú étkezés egyik előnye, hogy kizárja a gyulladáskeltő, állati eredetű zsiradékokat. Az állati élelmiszerek mind savas irányba tolják a szervezetünk pufferrendszerét, ezzel ellentétben a zöldségek mind bázikus kémhatásúak.

Növényi étrendet követő sportolók szerint, ha növényi alapon étkezünk, akár evés után egy órával már futhatunk is, míg az állati eredetű ételek esetében három-négy óra is szükséges lehet, hogy az ételt megemésszük, és ne okozzon gondot az edzésen.

A növényi alapú étrendnél elengedhetetlen a gondos tervezés, hogy minden tápanyagszükségletet kielégítsünk. Egy dietetikus szakmai útmutatása hasznos lehet a növényi étrendre való áttéréskor.

Sportolóként tudom, hogy szeretjük feszegetni a határokat, szeretünk új dolgokat, új étrendet, új edzéstervet kipróbálni, ezért akinek felkeltette érdeklődését a növényi étrend, annak azt javasoljuk, hogy megfelelően összeállított étrenddel tegyen egy próbát, s figyelje meg a hatásait.