Húsmentes étrend hatása a sportteljesítményre
- Dátum: 2023.10.10., 16:26
- Martinka Dia
- képek:pixabay.com
- állatjogi támogatók, dietetikus, előny, étrend, fehérje, felszívódás, hátrány, húsmentes, környezettudatos, negatív, növényi, pozitív, sporttáplálkozás, sportteljesítmény, súlycsökkentés, tápanyagszükséglet, vega, vegán, vegetáriánus, vércukorszint
Minap a Netflixen egy sporttáplálkozással kapcsolatos dokumentumfilmet néztem (a címe nem jut eszembe, de mivel reklámot amúgy sem csinálhatok, ez most nem is fontos) A film kitért arra, hogyan hat pozitívan a növényi étrend a sportteljesítményre, s ehhez megszólaltattak híres sportolókat, nagyon érdekesnek találtam a tapasztalataikat.
Vajon hogyan hat a vegetáriánus / vegán étrend a sportolók és különösen az állóképességi sportolók számára? Biztonságos? Javítja a teljesítményt? Ezek a kérdések felmerülnek azok körében, akik sportolóként szeretnének növényi alapú étrendre áttérni.
Az elmúlt pár évben a növényi alapú étrendeknek nőtt a népszerűségük, s a figyelem középpontjába kerültek, egyrészt a súlycsökkentés tekintetében találták hatékonynak, másrészt környezettudatos, s nem utolsó szempont, hogy állatjogi támogatók is felszólalnak mellette.
Mint mindennek, a vegetáriánus értendnek is vannak előnyei, hátrányai.
Akik a húsalapú étrend mellett döntenek, ők a csökkent B12 és D vitamin, illetve a fehérjeszinttel érvelnek, s azzal, hogy ezek kulcsfontosságúak a sportteljesítményhez. Véleményük szerint a növényi fehérjék hátrányai közé tartozik, hogy a növényi alapú fehérjék nem szívódnak fel olyan jól, mint az állati fehérjék, illetve sok növényi alapú fehérjéből teljesen hiányoznak az aminosavakra jellemző tulajdonságok.
Ezzel szemben álljon itt a növényi étrendek követők álláspontja (ez pedig a filmből is kiderül), szerintük a sporthoz a fő energiát nem a fehérje és a zsír adja, hanem a szénhidrát, mely a növényi étrendből tökéletesen fedezhető, nem mellesleg a növényi étrenddel stabil vércukorszint állítható be. További előny, hogy az állati fehérjék órákig tartózkodnak a bélrendszerben, míg a növényi fehérjéket egy-két óra alatt építőelemeire bontja a szervezet.
Érvelnek azzal is, hogy a regenerációt lassítják az állati zsírok, míg a növényi étrend az izomláz csökkentésében is segít.
A növényi alapú étkezés egyik előnye, hogy kizárja a gyulladáskeltő, állati eredetű zsiradékokat. Az állati élelmiszerek mind savas irányba tolják a szervezetünk pufferrendszerét, ezzel ellentétben a zöldségek mind bázikus kémhatásúak.
Növényi étrendet követő sportolók szerint, ha növényi alapon étkezünk, akár evés után egy órával már futhatunk is, míg az állati eredetű ételek esetében három-négy óra is szükséges lehet, hogy az ételt megemésszük, és ne okozzon gondot az edzésen.
A növényi alapú étrendnél elengedhetetlen a gondos tervezés, hogy minden tápanyagszükségletet kielégítsünk. Egy dietetikus szakmai útmutatása hasznos lehet a növényi étrendre való áttéréskor.
Sportolóként tudom, hogy szeretjük feszegetni a határokat, szeretünk új dolgokat, új étrendet, új edzéstervet kipróbálni, ezért akinek felkeltette érdeklődését a növényi étrend, annak azt javasoljuk, hogy megfelelően összeállított étrenddel tegyen egy próbát, s figyelje meg a hatásait.
Amikor a test jelez: így ismerhetjük fel a magnéziumhiány rejtett tüneteit
A magnézium az egyik legfontosabb ásványi anyag, amely nélkülözhetetlen az idegrendszer, az izmok, a csontok és az energia-anyagcsere megfelelő működéséhez. Több száz biokémiai folyamat motorja, ezért ha a bevitel tartósan alacsony, a szervezet gyorsan reagál.
Advent: a lassulás művészete egy zajos világban
Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.