Menü

Húsmentes étrend hatása a sportteljesítményre

Minap a Netflixen egy sporttáplálkozással kapcsolatos dokumentumfilmet néztem (a címe nem jut eszembe, de mivel reklámot amúgy sem csinálhatok, ez most nem is fontos) A film kitért arra, hogyan hat pozitívan a növényi étrend a sportteljesítményre, s ehhez megszólaltattak híres sportolókat, nagyon érdekesnek találtam a tapasztalataikat.

Vajon hogyan hat a vegetáriánus / vegán étrend a sportolók és különösen az állóképességi sportolók számára? Biztonságos? Javítja a teljesítményt? Ezek a kérdések felmerülnek azok körében, akik sportolóként szeretnének növényi alapú étrendre áttérni.

Az elmúlt pár évben a növényi alapú étrendeknek nőtt a népszerűségük, s a figyelem középpontjába kerültek, egyrészt a súlycsökkentés tekintetében találták hatékonynak, másrészt környezettudatos, s nem utolsó szempont, hogy állatjogi támogatók is felszólalnak mellette.

Mint mindennek, a vegetáriánus értendnek is vannak előnyei, hátrányai.

Akik a húsalapú étrend mellett döntenek, ők a csökkent B12 és D vitamin, illetve a fehérjeszinttel érvelnek, s azzal, hogy ezek kulcsfontosságúak a sportteljesítményhez. Véleményük szerint a növényi fehérjék hátrányai közé tartozik, hogy a növényi alapú fehérjék nem szívódnak fel olyan jól, mint az állati fehérjék, illetve sok növényi alapú fehérjéből teljesen hiányoznak az aminosavakra jellemző tulajdonságok.

Ezzel szemben álljon itt a növényi étrendek követők álláspontja (ez pedig a filmből is kiderül), szerintük a sporthoz a fő energiát nem a fehérje és a zsír adja, hanem a szénhidrát, mely a növényi étrendből tökéletesen fedezhető, nem mellesleg a növényi étrenddel stabil vércukorszint állítható be. További előny, hogy az állati fehérjék órákig tartózkodnak a bélrendszerben, míg a növényi fehérjéket egy-két óra alatt építőelemeire bontja a szervezet.

Érvelnek azzal is, hogy a regenerációt lassítják az állati zsírok, míg a növényi étrend az izomláz csökkentésében is segít.

A növényi alapú étkezés egyik előnye, hogy kizárja a gyulladáskeltő, állati eredetű zsiradékokat. Az állati élelmiszerek mind savas irányba tolják a szervezetünk pufferrendszerét, ezzel ellentétben a zöldségek mind bázikus kémhatásúak.

Növényi étrendet követő sportolók szerint, ha növényi alapon étkezünk, akár evés után egy órával már futhatunk is, míg az állati eredetű ételek esetében három-négy óra is szükséges lehet, hogy az ételt megemésszük, és ne okozzon gondot az edzésen.

A növényi alapú étrendnél elengedhetetlen a gondos tervezés, hogy minden tápanyagszükségletet kielégítsünk. Egy dietetikus szakmai útmutatása hasznos lehet a növényi étrendre való áttéréskor.

Sportolóként tudom, hogy szeretjük feszegetni a határokat, szeretünk új dolgokat, új étrendet, új edzéstervet kipróbálni, ezért akinek felkeltette érdeklődését a növényi étrend, annak azt javasoljuk, hogy megfelelően összeállított étrenddel tegyen egy próbát, s figyelje meg a hatásait.

Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk

A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.

A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra

A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.

Téli közlekedés: közös felelősség az utakon

A tél minden évben új kihívásokat tartogat az autósok számára. A hirtelen lehűlés, a csúszós utak, a korai sötétedés és a kiszámíthatatlan csapadék mind olyan tényezők, amelyekhez tudatosan és felkészülten kell alkalmazkodni. A biztonságos téli közlekedés nemcsak technikai kérdés, hanem szemléletbeli felkészültség is: minden járművezetőnek tisztában kell lennie a téli vezetés szabályaival és saját felelősségével.

A téli madáretetés aranyszabályai – hogyan segítsünk felelősen?

A madáretetés sokak számára kedves téli tevékenység, hiszen különleges élmény testközelből figyelni a kertünkbe vagy erkélyünkre látogató énekesmadarakat. Ugyanakkor kevesen tudják, hogy az etetésnek megvannak a maga írott és íratlan szabályai, amelyek betartása nélkül többet árthatunk, mint használunk.

Tradíció vagy környezettudatosság?

A karácsonyi készülődés sokak számára már az advent első napjaiban elkezdődik, és ilyenkor nemcsak az ünnepi menü, hanem a karácsonyfa és a dekorációk kérdése is előtérbe kerül. Egyre többen próbálnak tudatosabban dönteni arról, hogy igazi vagy műfenyő kerüljön az otthonukba, és hogyan lehet az ünnepeket kevesebb hulladékkal megélni. A környezettudatosság ma már nem elvesz az ünnep varázsából – épp ellenkezőleg, új hagyományokat és személyesebb megoldásokat teremt.