Menü

A keményítő is szénhidrát?

Fehérjenap, szénhidrátnap, gyümölcsnap,keményítőnap. Egy közismert diéta épül fel az önkényesen megválasztott tápanyag-kategóriák elkülönítésével, óriási zavart okozva ezzel a fejekben. Miért? Azért, mert a három utóbbi kategória mind szénhidrátot takar.

Az összes szénhidrát szénből, hidrogénből és oxigénből áll. A legegyszerűbb szénhidrátokat monoszacharidoknak nevezzük, mivel egy egyszerű cukormolekulából állnak. Monoszacharid pl. a szőlőcukor (glükóz) és a gyümölcscukor (fruktóz). A diszacharidok ezek kombinációiból épülnek fel, pl. a közismert répacukor vagy nádcukor (szacharóz) egy glükóz és egy fruktózmolekulából tevődik össze. Léteznek oligoszacharidok, ezek több cukormolekulát tartalmaznak, ilyen pl. a káposztafélékben, hüvelyesekben előforduló raffinóz, mely három egyszerű monoszacharidból áll.

A gyümölcsök a leggazdagabb és egyben legegészségesebb egyszerű szénhidrátforrások. A glükózon és fruktózon kívül szerves savakat, vitaminokat, enzimeket, ásványi anyagokat, vízben oldódó rostokat, kevés fehérjét és minimális zsírt, valamint rengeteg természetes vizet tartalmaznak. Elmondhatjuk róluk, hogy önmagukban fogyasztva a legtökéletesebb táplálékok.

A keményítő viszont, mely nem egyéb, mint a növények raktározott tápanyaga, sok-sok glükózmolekulából álló vegyület. Keményítőben gazdag élelmi anyagok a gabonafélék (búza, rozs, zab, árpa, rozs, rizs, kukorica stb.) és a belőlük készült továbbfeldolgozott termékek, pl. tésztafélék, pékáruk, cukrászsütemények, reggelizőpelyhek. A teljes kiőrlésű tönkölytermékek és a burgonya is keményítőben gazdag táplálékok.

A baj nem feltétlenül a keményítőben van. Ha viszont ezeket a keményítőtartalmú ételeket finomított formában vesszük magunkhoz, akkor a szervezet nehezebben tudja feldolgozni őket. A rostok hiánya miatt egyből megdobják a vércukorszintet, ezáltal fokozzák az inzulintermelést, extra munkára serkentve a hasnyálmirigyet . A finomított ételeinkből viszont nem csupán a rostok, hanem egyéb hasznos anyagok (ásványi anyagok, vitaminok stb.) is hiányoznak, amelyek hiánya szintén nem a mi malmunkra hajtja a vizet.

A keményítő azt sem szereti, ha magas hőmérsékletű zsiradékkal kombinálják: rendkívül káros a szervezetre nézve a fenti párosítás, ezért a zsírban vagy akár olajban sült burgonya helyett is inkább a héjában sült vagy héjában főtt változatot részesítsük előnyben.

A sokoldalú rozmaring

A rozmaringot legtöbbünk a konyhából ismeri, azonban ez a növény igencsak sokszínűen felhasználható. Azon kívül, hogy isteni fűszerként funkcionál húsokhoz, gyógynövényként is nagyon régóta ismert, belsőleg és külsőleg is alkalmazható sokféle egészségügyi probléma esetén.

Melyik sófajta a legegészségesebb?

Bár fontos a szervezetünknek, nagy mennyiségben mégsem ajánlott a fogyasztása. Miért van ez így, és melyik fajta mire való, melyiket érdemes fogyasztani? Nézzük a legegészségesebb sófajtákat!

Mit kell tudni az inozitról?

Az inozit a B-vitaminok csoportjába tartozik, melynek szorongásoldó hatást tulajdonítanak, és egyes vélemények szerint kiváló altatószer is. Szerepe van az idegek ingerület-továbbításában és a zsírok szervezeten belüli transzportjában. Szöveteinkben, például a májban, a vesében glükózból (szénhidrátból) keletkezik. Nagy mennyiségben tárolja a gerincvelő, az az agyfolyadék, az agy, innen erős leterheltség mellett felhasználásra kerül.

Az acerola jótékony hatásai

Számos makro- és mikrotápanyag forrása, biológiailag aktív fitokemikáliákat tartalmaz, fitonutriensekkel és más antioxidánsokkal van tele, ami elegendő ok arra, hogy fogyasztása a napi rutin részévé váljon.
Ne feledjük: ez a gyümölcs harmadik a sorban a legtöbb természetes C-vitamint tartalmazó növények között.

Mit kell tudnunk a B9 vitaminról?

A B9-vitamin egyik formájaként ismert folsav az élelmiszerekben természetesen előforduló folát szintetikus változata. A folsav fontos a szervezet számára, mivel szabályozza az új, egészséges sejtek, köztük az oxigént szállító vörösvértestek létrehozását. A szervezet nem képes folsavat előállítani, ezért az egészséges táplálkozás vagy a B9-vitamint tartalmazó étrend-kiegészítők szedése segíthet megelőzni a vérszegénység kialakulását. Általában az élet vitaminjaként emlegetik.