A keményítő is szénhidrát?
- Dátum: 2023.10.13., 15:28
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- burgonya, élelmiszer, inzulin, keményítő, makrotápanyagok, rost, szénhidrát, szervezet, zsír
Fehérjenap, szénhidrátnap, gyümölcsnap,keményítőnap. Egy közismert diéta épül fel az önkényesen megválasztott tápanyag-kategóriák elkülönítésével, óriási zavart okozva ezzel a fejekben. Miért? Azért, mert a három utóbbi kategória mind szénhidrátot takar.

Az összes szénhidrát szénből, hidrogénből és oxigénből áll. A legegyszerűbb szénhidrátokat monoszacharidoknak nevezzük, mivel egy egyszerű cukormolekulából állnak. Monoszacharid pl. a szőlőcukor (glükóz) és a gyümölcscukor (fruktóz). A diszacharidok ezek kombinációiból épülnek fel, pl. a közismert répacukor vagy nádcukor (szacharóz) egy glükóz és egy fruktózmolekulából tevődik össze. Léteznek oligoszacharidok, ezek több cukormolekulát tartalmaznak, ilyen pl. a káposztafélékben, hüvelyesekben előforduló raffinóz, mely három egyszerű monoszacharidból áll.
A gyümölcsök a leggazdagabb és egyben legegészségesebb egyszerű szénhidrátforrások. A glükózon és fruktózon kívül szerves savakat, vitaminokat, enzimeket, ásványi anyagokat, vízben oldódó rostokat, kevés fehérjét és minimális zsírt, valamint rengeteg természetes vizet tartalmaznak. Elmondhatjuk róluk, hogy önmagukban fogyasztva a legtökéletesebb táplálékok.
A keményítő viszont, mely nem egyéb, mint a növények raktározott tápanyaga, sok-sok glükózmolekulából álló vegyület. Keményítőben gazdag élelmi anyagok a gabonafélék (búza, rozs, zab, árpa, rozs, rizs, kukorica stb.) és a belőlük készült továbbfeldolgozott termékek, pl. tésztafélék, pékáruk, cukrászsütemények, reggelizőpelyhek. A teljes kiőrlésű tönkölytermékek és a burgonya is keményítőben gazdag táplálékok.

A baj nem feltétlenül a keményítőben van. Ha viszont ezeket a keményítőtartalmú ételeket finomított formában vesszük magunkhoz, akkor a szervezet nehezebben tudja feldolgozni őket. A rostok hiánya miatt egyből megdobják a vércukorszintet, ezáltal fokozzák az inzulintermelést, extra munkára serkentve a hasnyálmirigyet . A finomított ételeinkből viszont nem csupán a rostok, hanem egyéb hasznos anyagok (ásványi anyagok, vitaminok stb.) is hiányoznak, amelyek hiánya szintén nem a mi malmunkra hajtja a vizet.
A keményítő azt sem szereti, ha magas hőmérsékletű zsiradékkal kombinálják: rendkívül káros a szervezetre nézve a fenti párosítás, ezért a zsírban vagy akár olajban sült burgonya helyett is inkább a héjában sült vagy héjában főtt változatot részesítsük előnyben.
A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?
A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.
Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?
Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?
Aszalt gyümölcsök télen – ezzel helyettesítsd az idénygyümölcsöket
Igaz, hogy a multik polcai télen is roskadoznak a gyümölcskínálattól, de nem biztos, hogy mindig érdemes az import árut fogyasztani. Remek alternatíva lehet az aszalt gyümölcs.
A reggeli története: szükségből mindennapi szokás
Manapság már evidens az, hogy a nap elején eszünk. Holott a történelem nagy részében a reggeli gyanús luxusnak, rosszabb esetben a falánkság jelképének számított. A különböző fogások fogyasztása a társadalmi státusz lenyomata volt, sőt mind a mai napig az, hiszen az, hogy mit és milyen körülmények között eszünk rengeteg információt elárul rólunk.
A D-vitamin túladagolása
A D-vitamin nélkülözhetetlen szerepet játszik az emberi szervezet működésében. Hozzájárul a kalcium és a foszfor felszívódásához, elengedhetetlen a csontok és a fogak egészségéhez, valamint fontos szerepe van az immunrendszer szabályozásában is.