Nincs rossz gyerek, csak rossz viselkedést preferáló szülő
- Dátum: 2023.10.28., 07:04
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- ADHD, gyermek, gyermeknevelés, lélek, pszichológia, szülő, viselkedés
Rossz gyerek márpedig nincs – olyan, aki rossz szokásokat, rossz viselkedésmintákat vesz fel, már annál több. Sokszor azonban éppen a jó szándékú szülő az, aki ezt a viselkedést megerősíti a gyerekben az alábbi hibákkal.
Születésük pillanatától kezdve a babák azt tanulják, hogy a figyelem, a szeretet és a biztonság egymástól elválaszthatatlan dolgok. Ha egy újszülött sír, szülei hozzá sietnek, vigasztalni kezdik, ha kacag, vele együtt kacagnak. Ahogy a gyerek cseperedik, a szülői figyelem a legkívánatosabb jutalom lesz számára, és azon dolgozik, hogy ezt elérje.

Az sem meglepő, hogy egy szülő, akinek rengeteg más szerepben is helyt kell állnia, a csendesen játszó gyermekre esetleg kevesebb figyelmet fordít, hiszen közben például vacsorát főz, dolgozik vagy feladatokat intéz el, a testvérét piszkáló gyereken viszont kénytelen jobban rajta tartani a szemét.
Miközben természetes, hogy a durván játszó gyereket figyelmezteted, hogy legyen finomabb, ügyelj arra, hogy a „helyes” viselkedést is figyelemmel jutalmazd: jegyezd meg, milyen ügyesen játszik, milyen szépen viselkedik a testvérével, vagy milyen ügyesen rajzol. Adj neki figyelmet akkor is, amikor nem fegyelmezed, hogy ne kelljen a viselkedésével kikövetelnie magának azt!
A gyermek életkorának megfelelő felelősséget és együttműködést el lehet várni, de azt nem, hogy magától kitalálja, mit várunk tőle. Gondolj csak bele, te hány feladatot tudsz egyszerre észben tartani? És mennyire leszel frusztrált, ha többet kell, mint amennyi kényelmes?
Az úgynevezett béta utasítások a legtöbb gyerek számára eleve a kudarcot ígérik. Egy ilyen utasítás például így hangzik: „Ábel, hozd ide a nappaliból a házi feladatodat, tedd bele az iskolatáskádba, aztán keresd meg a bakancsodat, vedd fel és várj meg az ajtóban!”

Először is, a legtöbb gyerek el fog veszni a teendők sorában, elfelejti, mi lett volna a következő lépés, elterelődik a figyelme. Szintén nem sokat segít a „legyél készen, mindjárt indulunk”, mert a gyerek nem fogja tudni, hogy pontosan mit is kell tennie, hogy készen legyen.
Ha a gyereknek mindig egyszerre csak egy és teljesíthető feladatot adsz, fókuszáltabb marad, és a sikerélmény arra ösztönzi, hogy továbbra is együttműködő legyen. Ez minden gyerek esetében igaz, de ADHD-s csemeték esetében különösen fontos odafigyelni erre.
Érzelmi elhanyagolás – amikor a kapcsolatban nem a veszekedés fáj a legjobban
Sokan úgy gondolják, hogy egy kapcsolat akkor rossz, ha sok a vita vagy a konfliktus. Pedig az egyik legfájdalmasabb probléma gyakran nem a hangos veszekedés, hanem az érzelmi elhanyagolás. Ez alatt azt értjük, amikor az egyik fél hosszabb időn keresztül nem kap elegendő figyelmet, törődést, megértést vagy érzelmi támogatást. A kapcsolat kívülről működőnek tűnhet, mégis mindkét fél egyre magányosabbnak érezheti magát.
Mit csinál egy párkapcsolati coach?
A párkapcsolati coach olyan szakember, aki segít az egyéneknek és a pároknak kapcsolatuk fejlesztésében, a kommunikáció javításában és a konfliktusok hatékony kezelésében. A coaching egy célorientált folyamat, amelynek középpontjában nem a múlt részletes elemzése, hanem a jelenlegi helyzet megértése és a jövőre irányuló megoldások kidolgozása áll.
Hiperaktivitás és képernyőidő – kölcsönösen hatnak egymásra?
A digitális eszközök térnyerésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a mobiltelefonok és a tabletek milyen hatással vannak a gyerekek viselkedésére. Sokan úgy vélik, hogy az elektronikus készülékek túlzott használata áll a figyelemzavar hátterében, a jelenség azonban ennél jóval összetettebb.
„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?
Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.
Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás
Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?