Menü

Alkoholmérgezés tünetei és kezelése

A laikusok számára az alkoholmérgezés azt jelenti, amikor valaki teljesen részegre issza magát valamilyen alkoholos itallal. Toxikológiai szempontból az alkoholmérgezés összetettebb fogalom, eleve azért, mert többféle alkoholmérgezés létezik: okozhat ilyet a laikusok által "alkoholként" emlegetett etilalkohol (etanol) vagy a faszesznek hívott metilalkohol (metanol) is.

Utóbbit (amit többek közt belső égésű motorok üzemanyagaként, többnyire benzinnel 20-40 százalékos arányban keverve használnak) véletlenül vagy eleve öngyilkossági szándékból szokták csak fogyasztani. Az alkoholok csoportjába tartozik a fagyállóként használt etilén-glikol is, ami szintén okozhat mérgezést.

Az etilalkohol-mérgezés oka értelemszerűen az, ha valaki túl sok alkoholos italt fogyaszt. Persze nem mindegy, hogy miből mennyit: más, ha valaki 5 százalékos alkoholtartalmú sörből iszik meg 3 litert, vagy éppen 10 százalékos borból, esetleg 40 százalékos pálinkából. Utóbbi már halált okoz, lévén abban már rengeteg etanol van (1 liter 4 százalékos sör az alkoholtartalmát tekintve 1 deciliter 40 százalékos pálinkának felel meg). A hatás szempontjából számít a gyomor telítettségi állapota és az érintett alkoholfogyasztási szokása is: egy rendszeresen alkoholt fogyasztó ember jobban bírja az italt, mint az, aki soha nem iszik, egyszer viszont sokat fogyaszt.

Az alkoholmérgezés tünetei

Az alkoholmérgezés legjellegzetesebb tünete a széles alapú járás és az elkent beszéd, bár utóbbiak még csak az ittasságot jelzik, a súlyos mérgezést még nem. A mérgezést a laikusok nem tudják felismerni, számukra akkor áll ez be, amikor az érintettel már nem tudnak kapcsolatot teremteni: nem tudják fölrázni, nem tudnak vele kommunikálni. Amíg az érintettet talpra tudják rángatni és haza tudják támogatni, nem tartják mérgezettnek.

Az alkoholfogyasztásnak jellegzetes tünetei vannak, azok alapján az orvosok könnyen fel tudják állítani az alkoholmérgezés diagnózisát is. Alkoholos lehelet egyedül akkor nem jelentkezik, ha valaki vodkát fogyaszt. Amúgy utóbbi nagyon árulkodó jel. Mivel sok olyan betegség van, ami az alkoholmérgezéshez hasonló tüneteket okoz, ki kell zárni ezek lehetőségét is. Ilyen például a vércukorszint leesése, a szeptikus állapotok, a széndioxid-mérgezés.Ráadásul egy banális ittasság mögött meghúzódhat központi idegrendszeri sérülés is, alacsony káliumszint. Ezeket szintén ki kell zárniuk az orvosoknak.

Az etilalkohol-mérgezés az esetek túlnyomó többségégében orvosi beavatkozás nélkül elmúlik, az érintett kijózanodik. Súlyos esetben úgynevezett adjuváns terápiára van szükség: infúzióra, vércukorpótlásra.

Másrészt több olyan rendszeres alkoholfogyasztó van, aki eleve valamilyen egészségkárosodással él (mert például eleve alkoholista), így azok miatt komolyabb ellátásra szorul. Ha az érintett állapota súlyos - mert például eszméletlen állapotba kerül és gyomortartalom jut a tüdejébe -, már gépi lélegeztetésre, a tüdőbe került hányadék speciális eszközzel történő eltávolítására, művese kezelésre is szüksége lehet.

A hosszú otthonlét pozitív és negatív hatásai

A hosszabb ideig tartó otthonlét sokféleképpen hathat az ember testi és lelki állapotára. Vannak élethelyzetek, amikor valaki önként tölt több időt otthon, például pihenés, tanulás, távmunka vagy családi okok miatt.

Ébredés utáni ügyetlenség: miért vagyunk reggel még kábák és bizonytalanok?

Sokan ismerik azt az érzést, amikor megszólal az ébresztőóra, kinyitjuk a szemünket, de valójában még messze nem érezzük magunkat ébernek. Nehezebben találjuk meg a telefonunkat, leverünk valamit az éjjeliszekrényről, bizonytalanabb a mozgásunk, lassabban gondolkodunk, és akár egy egyszerű reggeli feladat is szokatlanul bonyolultnak tűnhet.

A hajlékonyság fokozása

A hajlékonyság a test azon képessége, amely lehetővé teszi, hogy az ízületek megfelelő mozgástartományban mozogjanak, az izmok pedig kellően rugalmasak legyenek. A jó hajlékonyság fontos szerepet játszik a mindennapi mozgásban, a sportteljesítményben, a helyes testtartásban és a sérülések megelőzésében. Bár az egyéni hajlékonyság részben genetikai adottságoktól függ, rendszeres és megfelelően felépített gyakorlással jelentősen fejleszthető.

Fekete köröm futóknál: amikor a sok kilométer nyoma a lábujjadon marad

A rendszeresen futók számára ismerős látvány lehet, amikor egy-egy hosszabb verseny, keményebb edzésidőszak vagy sok kilométer után a köröm elsötétedik, lilás-feketés színűvé válik. Bár első pillantásra ijesztőnek tűnhet, a futók fekete körme legtöbbször nem gombás fertőzés vagy más körömbetegség, hanem az ismétlődő mechanikai trauma következménye.

Impulzusvásárlás: miért veszünk meg olyasmit is, amire valójában nincs szükségünk?

Bemész a boltba egyetlen dologért, aztán néhány perccel később már egy új bögrével, egy akciós édességgel és egy olyan ruhadarabbal állsz a pénztárnál, amelyről indulás előtt még azt sem tudtad, hogy létezik? Ha ismerős a helyzet, valószínűleg te is megtapasztaltad már az impulzusvásárlás erejét.